Nyugat · / · 1914 · / · 1914. 18-19. szám · / · Figyelő
A fiú huszonegy éves, erős, éhes, budapesti, nekem titkárom is, fogadott fiam is. Bizonyos, hogy harcba fog menni, viszik s bár a fiú okos, kellően, pestiesen cinikus, ezúttal csupa hit és csodákat vár. Bánt ez a kifordultsága, ez a síró és bízó elcsecsemősödése s válogatott rémítésekkel kínozom. Hihetetlenül kínlódik, remeg, szenved, dadogva próbálja összeszedni az ellesett mentő frázisokat. S azt mondják, hogy ezekből ott a harctéren hősök lesznek egyszerre, s amint nézem verejtékező, erős, sápadt homlokát, valóban mintha látnám rajta azt a bizonyos hősi koszorút. Abban a percben, amikor ott lesz a többiek között, igaz lesz, történnek csodák, ha mink magunk tudunk csinálni.