Nyugat · / · 1914 · / · 1914. 1. szám · / · Bárdos Artur: Első felvonás
Giovanmaria (tizenötéves, csinos szolgálóleány, naiv, kék szemű, az ajtóban megáll.)
Graziano (először látja meg, gyorsan felugrik, és még az ajtóban éri, gyors, izgatott hangon, de halkan, úgy, hogy Pietro és Beata nem hallják, csak látják és némán figyelik a jelenetet): Mit akarsz? Hogy jöttél ide?
Giovanmaria (szepegve): Kisasszonyom küldött, ki arra kér, uram, hogy keresd fel őt sietve...
Graziano (fojtott dühvel): Mondd meg kisasszonyodnak, hogy nem megyek, hogy most még inkább nem megyek!
Giovanmaria (nekibátorodva, naivul): Lásd, az nem volt szép, uram, hogy a trionfo után meg sem kerested, ott vártunk künn, ott szorongtunk a nép között, a palazzo kertjének kapujánál...
Graziano: Hallgass, nem érdekel!
Giovanmaria (ijedten rezzen össze, de azért, mint akinek nagyon fontos a mondanivalója, folytatja): Nem, uram, ezt meg nem teheted. Kisasszonyom, én jól tudom, elemészti nyomban magát, ha ily választ hozok...
Graziano: Mondtam már, hogy nem érdekel. Hordd el magad! (Otthagyja a lányt, aki elpityeredő arccal távozik.)