Nyugat · / · 1913 · / · 1913. 5. szám · / · Móricz Zsigmond: Sátán

Móricz Zsigmond: Sátán
Színdarab egy felvonásban
8. jelenet

(Voltak, Pap)

Pap (kezét dörzsöli a hideg miatt): Jövök is. Itt is vagyok.

Asszony: Ahá. Igyál! Igyál vén pap, fulásig!

Pap: Iszok, iszok! Abba nincs baj! Iszok én! (Megöleli.)

Asszony: Mit csinálsz.

Pap: Körmem melengetem!

Asszony: Igyál!

Pap (poharat vesz, tölt, iszik, koccintás után isznak).

Asszony: Folytasd, ahol elhagytuk.

Pap: Mit ugyan!

Asszony: A nótát!

Pap: A nótát! (dalol). Hát nótát...

Szeret engöm két viola,
Egyik titkon, másik tudva,
Aki engöm titkon szeret,
Az én szivöm azétt eped.

Asszony: Jó szeretni, de titkosan,

*

Nem mindönkó játékosan
Jaj mett aki nyilván szeret,
Mögirigylik az embörek.

Együtt: Jaj mett aki nyilván szeret,

Mögirigylik az embörek.

Pap (hevesen megöleli az Asszonyt).

Ember (kint): Ágnes!

Menyecske: Megint fülem cseng!

Pap: Az urad! Visszajött az útból?

Ember (Kint): Ágnes, nem hallod-e?

Asszony: Már ő az.

Pap: Jézus Máriám. Hát csinálj velem valamit! Így agyonvág, mint a tököt! Az urad! Az urad! Bujtass el, de bujtass el!

Asszony: Az uram.

Sátán (megjelenik, s felpattantja a láda tetejét, belemutat).

Asszony: Hamar bele, bele!

Pap (rettegve belebúvik, s nézi, ki van benne, aztán meggondolja és mégis belemegy).

Sátán (soká nézi az asszonyt).

Asszony: Hát te hozod nyakamra az uram!... Várj, míg egy táncot nem járok, csak várj! Jó Sátánom, bár addig várj!

Sátán (megfordul, s el).

Asszony (két kezét fejére szorítva ideges őrülettel táncolni kezd, halk kis tánc, inkább az idegek remegése, mint a test kitombolása).