Nyugat · / · 1912 · / · 1912. 4. szám · / · Figyelő · / · Szép Ernő »Énekeskönyv«-e
A céhbeliek már régóta ismerik nevét, becsülik talentumát. Csavargó ösztöne külföldre hajszolta őt, keresztül-kasul vándorolta Európát, Moszkvától Firenzéig. Eddig csak nagy ritkán láttuk idehaza egy-egy képét, most egyszerre egész szobát töltött meg a Művészház csoportos kiállításán.
Csáktornay Zoltán Párizsból került Firenzébe. Párizs azért volt számára hasznos, hogy annak benne tovább rezgő nyugtalansága, az új meg új lehetőségek tudata ne engedje tespedésre váltani azt a nagyszerű kábulatot, melyet reá borít minden jövevényre ez az ősi város. Viszont Firenze volt a bizonyosság, szemtől-szembe nézhetett a halhatatlan nagyokkal, hajlékukban ismerhette meg őket. Párizs után, ahol freskót alig talál a piktor, Firenze üdén kínálja fel változatlan örök forrásait a vándornak.
Hallgató fekete ciprusok, hamvas olajfák, barna kövek közé cipelte Párizs bizsergését, a harsogó színeket, a tobzódó izgalmas piktúra emlékeit letompította, egyenletessé realizálta Firenze csendje, a nagy mesterek közelsége.
Ezen a kiállításon csupán tájképeket állított ki. Tájképeinek egy része Firenzében, egy része pedig idehaza készült. Idehaza készült képei elevenek, színesek, firenzei képeire valami különös bágyadtság súlya nehezedik, sok nehéz emlék, megkötöttség és egyebek. Lehet, hogy Csáktornay tájképekkel tudja legfolyékonyabban elmondani piktori mondanivalóit, talán nem éppen utolsó ok az is, hogy a gyakori helyváltozás a motívumok gyors felcserélődése ily irányban inspirálja őt; míg az eleven emberi testnek piktúrájába való belevonását nyugalmasabb időkre hagyja.
Hiszem, hogy elérkezik ehhez is, mert tudása és készültsége egyenest nehezebb kérdések felé terelik őt. Mindaz, amit most csinál figyelemreméltó produktum. Motívumait rendkívül artisztikusan megválasztva, megfontoltan, fensőbbséges tartózkodással, nobilis hangon adja elő. Piktúrája valahogy önkéntelenül kifejezi azt a kultúrát, amelyet megértett, felfogott és amely már mögötte van. Ez fontos, mert éppen a fiatal piktoraink között akadnak olyanok, akik általuk meg nem értett, meg nem emésztett kultúrának akarnak szószólói lenni.