Nyugat · / · 1912 · / · 1912. 1. szám · / · FIGYELŐ

Várady István: Mikszáth almanachja 1912
Szerkeszti Herczeg Ferenc

Ahogy felhajtom a könyv fedelét; mintha egy kissé fáradt és szomorú gyülekezetre nyitnék ajtót. Nem csodálkozom ez érzésemen és nem igyekszem szabadulni tőle. Jól emlékszem: évről évre ilyesmit éreztem egy pillanatra és sietve vetettem magam Mikszáth kedves, meleg soraira, hogy felviduljak. Ebben az évben már ezt sem tehetem. Hozzáteszem: nem Herczeg Ferencben van a hiba. Ő komolyan, mondhatnám korrekten írta tele a hasábokat, amelyeket Mikszáth üresen hagyott. Korrekten ült az üres elnöki székbe és diszkréten rázta meg a csengőt: Uraim, az ülést megnyitom.

S az ülésre összejött korrekt feketék alatt nemes elbeszélői szív dobog. Mindenki tudja a kötelességét: sorba adják a szót, amely nyugodtan, izgalom nélkül hagyja el ez ajkakat. Csendes, izgalom nélkül való gyülekezet ez, csendes, izgalom nélkül való napirenddel.

Egynehány vendég is van jelen, de ők sem alkotnak ellenzéket. És igazuk van. Így is érzik, hogy ők csak vendégek itten.