Nyugat · / · 1911 · / · 1911. 24. szám · / · Figyelő
Az embernek, az embereknek és törekvéseiknek, életük folyásának, legérzékenyebb és majdnem csalhatatlan mérője az architektura. Az utánunk következők a megmaradt épületeinkből éppen úgy kihámozhatják kulturánk mértékét, irányát, tartalmát, mint az írott betűkből.
És ha valaki el akarja képzelni azt a máig sem befejezett folyamatot, amely a tradiciók súlyos kárpítja alatt roskadó operának demokratizálásából áll, az elég adatot kap egy amphiteatrális rendszerű, kevés páholyú modern nézőtérnek és mondjuk a párisi nagy opera nézőterének összehasonlításával.
Régi operaházakra gondoltam amikor beléptem Márkus Dezső új szinházának nézőterére, duzzadt, pompázó, nehéz díszletekre, aranyozott falakra, felhők között lebegő festett muzsákra és egyebekre.
A kontraszt majdnem lesújtó. Hosszú és aránylag alacsony dongaalakú bolthajtás borul a nézőtérre.
A térhatás imponáló, különösen imponáló volt a roskadásig megtelt nézőtéren zsibongó embertömeg, amely betöltötte, meleggé, egésszé tette a hangsúlyozott dísznélküliség miatt különben nagyon hideg belső architekturát. Ezt a hidegséget sok kvalitása mellett is sajnos, csak fokozta Pór Bertalannak a szinpad felett elhelyezett nagy képe.
*
Nongués Quo Vadis című operájával nyitotta meg Márkus Dezső az új szinházát. Magáról az operáról sok jót nem mondhatunk. A muzsika telve van banalitással, bombaszttal, koloritja durva maszat.
A szereplők nagy ambicióval végezték munkájukat. Pajor nevét már most megjegyezzük. Hiszem, hogy hálásabb alkalom több nevet is kisegít az ismeretlenségből.
A zenekar anyagáról még nem lehet biztosat tudni. Grosskopf helyett sokkal jobban érdekel Reiner Frigyes, aki tudvalevőleg rendkivül intelligens karmester és remélhetőleg stilust hoz a zenekarba.
Az énekkar jó, a rendezés is, ellenben a díszletek izléstelenek. Ma, amikor minden valamirevaló szinház hozzáértő képzőművész vezetése mellett készíti a díszleteit, nem illik ilyen siralmas vászonrongyokkal teliaggatni a szinpadot, azt a szinpadot, amelytől olyan sokat várunk és amelyhez a budapesti közönség példátlan szimpátiája fűződik.