Nyugat · / · 1911 · / · 1911. 22. szám
Nem kezes karban énekeléssel,
Sem leborulván, fölemelkedéssel:
Inkább igazi kétkedéssel
Szolgállak keményen és gyanakvón.
És szolgállak rövid jajokkal,
Boszus ostorzó sóhajokkal,
Harcban, ok ellen csatázva okkal,
De így holtig vagyok a szolgád.
Egyszer únottan, másszor gyötörten,
Szolgállak keményen, majd összetörten,
Ártó kardodat ha összetörtem
S esett testek felett megállok:
Így győzvén, de győzetten máskor,
Így büszkén, de máskor megaláztatottan,
Dúsan itten és kolduson ottan,
Megáradottan és apadáskor:
Elunt és fáradt inogással hiszlek,
Lelkembe lassan, vigyázva viszlek,
Mint kényes szobrot szép szobába dísznek,
Mit úri, fínom ízlés megkivánt.