Nyugat · / · 1911 · / · 1911. 17. szám · / · Szabó Dezső: A magyar tanárság pszichéjéhez

Szabó Dezső: A magyar tanárság pszichéjéhez
II.

Szegény kis cédula-filozopter kikerül az életbe. Mit csinál ott a knes-al-lal és az Arany metaforáival?

Ha Pesten marad - és ki nem kívánja ezt? [*] - élvezheti az életet mint egoista, ha az egyetemi tanulmányok nem tették képtelenné erre is. Ha családos ember lesz, kenyérvadászaton kell lennie reggeltől estig és csak azért eszik és alszik, hogy legyen ereje kenyeret keresni.

De nagy része vidékre megy. A rendesen nagyon szegény filozopter tanár úr lesz, kinek - ha a város nagyon kicsike - még egy-két rendőr is szalutál.

Hánynak fordul meg az eszében: itt van egy sokféle elemből összetett, de minden rétegében tudatlan, vakon élő társadalom. Fiatal életem egésze energiáját, minden szerzett kincsét arra használom, hogy kiolvassam bajait és hasznára legyek.

Erre nem nevelték. Soha eszébe sem juttatták, hogy a realitás adataiban keresse tudását vagy meglevő tudását azokra applikálja. Az egyes esetek mögötti általános jelenségeket nem láthatja. Hisz saját kora kínai nyelv számára.

Látja, hogy nagyjában két részre oszlik a társadalom: "úri és "nem úri emberekre. És minden ereje arra tolul, hogy "úri ember legyen.

Mi szabja meg a vidéken az "úri ember fogalmát. A vármegye; a vagyonából kimakaózott vacak-dzsentri és sikátor-arisztokrácia érdek-összekapaszkodása. Ebbe a társaságba tartozni, ennek modorát, hangját, világnézletét (milyen!) elsajátítani: ez a "jobb fajta "úri ember tanár fő törekvése.

A tanárság s egyáltalában a magyar középosztály kapitális bűnét ebben az "úri ember betegségben [*] látom, mert ez nem más, mint dörgölőzés az arisztokrácia felé.

A középosztály 70 percentje származás, 90 percentje nyomorúságával, bajaival a nép- és munkásosztály fátum-rokona. Azonos viszonyok mostohasága, azonos ellenséges erők hatása akadályozzák kifejlődését. Igazi nemzeti és demokratikus hivatása volna, hogy ezeknek legyen testvére, ezekre igyekezzék hatni, ezeknek az életében legyen élet.

Az, hogy hazafias ünnepeken kirázzuk magunkból a "Kárpátoktól az Adriáig, "Petőfi mint egy Tyrteus, "a nemzet mint egy ember állt talpra etc. s más hasonló hazafias gargalizálásokat - ez nem hazafias, nem társadalmi akció.

Olyan viszonyban van a tanár a néppel, mint a zsidó nép a Veres-tengerrel: átmegy rajta, a tenger is megmarad tengernek s az ő lába sem lesz vizes. Nem hatnak egymásra. Mert a tanár "úri ember.

Mi a receptje e szónak?

Egy "úri ember hazafisága tósztokban és a fenn citált sztereotip frázisokban pattanásozik ki és pezsgővel öntöztetik. Fő vonása az idegen kultúra gyűlölete, nem mert idegen, de mert kultúra.

Az úri embernek nincsenek erős véleményei. Ez illetlenség. Ismeri az 50 percentes kiegyezés elegáns tónusát. Az úri ember elegáns epikureizmussal veti magát alá "a szükséges korrupciónak.

Innen magyarázható, hogy a tanárság egy jó része visszavonult életet él, mert nem tud megfelelni e receptnek. Ha az egyetemi szorgalom a vis inertiae-nél fogva tovább tart benne, elzárja magát az élettől, mutatott különc lesz és talán cikkeket is küld - a filológiai közlönybe.

S van, fájdalom, egy harmadik - és sokszor nem a legértéktelenebb - elem is. Fiatal energiáját alkoholikus vagy erotikus életbe öli. Csalódottan azt tartja legnagyobb értéknek az életben, hogy a halálnak lehet élni.

Így fatálisan, okozatszerűen a magyar intelligencia talán legértékesebb eleme halott a közélet számára. S a magyar közélet marad a tudatlan, de vad energiájú vadászemberek kezében, kik sokszor a kaszinó kártyaasztala vagy egy five o'clock teáscsészéje mellől pottyannak nagy szociális jelentőségű állásokba.

 

[*] Ez maga is egészségtelen jelenség.

[*] ******* Van az úri embernek egy másik jelentése: mely ízlést, karaktert, az egyén belső értékének lehető kifejtését jelenti. Mi erre a jelentésre a barbár úri ember helyett inkább a sokat gúnyolt, a kultúrember szót használjuk.