Nyugat · / · 1911 · / · 1911. 14. szám · / · Rozványi Vilmos: A szerelmes Anákreón
Nyisd már az ajtót kincsem!
Száz éve, hogy vesződöm
Az írigy, csúf kilincsen.
Tán holmi ócska néne
A csacska, szép fejecskét
Megint agyon beszélte?
Mit hallgatod, Lenóra,
Mit cserfel össze-vissza
Sok írigy nagyanyóka?
Ha ősz vegyül hajadba;
Ajtód akár befagyhat...
Nem zörget senki rajta!
Te is küszöbre ülhetsz,
Pletykázhatol napestig
S erkölcsért lelkesülhetsz.
De addig ám csak éljünk!
S azon törjük magunkat:
Gyönyör zaklassa vérünk!
Öreg néném is így tett.
Virágosabb korában
Nem egy legénynek intett.