Nyugat · / · 1911 · / · 1911. 8. szám · / · Figyelő

Lengyel Géza: Kecskeméti szőnyegek

A Művészház most záródó Rippl-Rónai kiállításán egy új magyar művészeti produktumot mutattak be: a kecskeméti szőnyeget. A bemutatkozás sikerült, a kecskeméti szőnyeg a legelső, amellyel a múlt évben alakult és most hajlékait építő művésztelep a nyilvánosságra lép, szinte az első napon népszerű lett, ami rendkívül fontos a tömegek szükségletét kielégíteni hivatott cikknél. A festő egy ideig el lehet népszerűség nélkül. Ha túlságosan gyorsan és túlságosan sok embernek megtetszik, ez inkább gyanús, semmint biztató. Az iparművészeti tárgyaknak azonban szükségük van a döntő sikerre, a jó bevezetésre, erre a nemesebb értelemben vett reklámra, amely a lelkesedőktől kiindulván az ingadozókat magához hódítja. Ha elmarad, még ha teljesen igazságtalanul marad is el, halált jelent. Kitűnő példa rá éppen Rippl-Rónai József, akit soha egy pillanatig sem indított kételkedésre, habozásra, visszatérésre a képeit ért gúny, lenézés, mellőzés, aki azonban pompásan indult iparművészeti tevékenységét szinte teljesen abbahagyta, amikor látta, mennyire éretlen még a tömeg az ő graciózus új ideái számára.

A kecskeméti művésztelep mindenesetre szerencsésebb időben kezdte meg munkáját. A fogékonyságot, a hangulatot kétségen kívül a gúnyt és a közönyt leküzdő modern festők teremtették meg. Az ő nevelő tevékenységük után most már mindenki tudja, hogy ezek a szőnyegek valami mások, mint a hírhedt szőnyegházak padlótakarói, ezek egy bizonyos művész ötleteiből születtek, sőt megérzik azt is, hogy amilyen fontos volt előállításuknál a színfoltok összehangolása, az egész úgynevezett tervezés, éppoly gondosan ügyeltek arra is, hogy az anyag, a gyapjúfonál, amiből szövik, a festés és a szövés elsőrangú legyen. E szőnyegek kigondolója Falus Elek. Iparművésznek ismerik, de helyesebb talán anyagművésznek nevezni. Kevés ember foglalkozik fegyelmezettebb gondossággal a különféle technikák titkaival és kevés tud új matériák szellemébe gyorsabban beléhatolni. E mellett ötletekben kifogyhatatlan dekorátor, aki a maga virágait szinte érezhető kedvvel a végtelenségig tudja variálni. A kecskeméti szőnyegek formabeli megoldásának legfőbb előnye, hogy nem vérszegények, nem sápadtan finomkodók, hanem erőteljesek, gazdagok, jól egyensúlyozott ellentétekkel telik. Anélkül, hogy céltalan - mert kivihetetlen - utánzást kísérelnének meg, egyes példányaik a legszebb keleti szőnyegek színpompáját érik e. Kitűnően feküsznek a földön és egy kis tapintás meggyőz róla, milyen pompás anyagból, milyen becsületes munkával szövöttek. Ha ez az első bemutatkozás próbaköve volt a kecskeméti művésztelep tevékenységéhek, sikerének, akkor lehet hinnünk, hogy ez a telep az lesz, aminek indult: egy originális, praktikus, elterjedésre alkalmas iparművészet fészke.