Nyugat · / · 1911 · / · 1911. 8. szám · / · Feleky Géza: Cézanne hagyatéka

Feleky Géza: Cézanne hagyatéka
I. Cézanne és az impresszionizmus

3.

Durand-Rueltől kijövet a világ egy nagy album, amelyben együtt vannak a legszebb, a legfinomabb, a legötletesebb képeslapok. Az utcakanyarodás, a parti fasor, a pad a ráhajló bokrokkal, a napsütött templomorom, a forgalmas híd megszépülnek, felragyognak, érdekesek és emlékezetesek. Azért talán semmi sem változott, csak a szem nyílott tágabbra. De Pellerin kertje csodálatos kert, az összefüggések, a súly, a tudatosság kertje. Épület és tagoltságával, részeinek arányával egy olyan törvényt fejez ki, egy olyan harmóniát nyilvánít, amely misztikus és meghatározhatatlan, amíg fogalmak kísérlik meg körülírását, de a látás számára értelmes, egyszerű, magáért helytálló. Most nem fellobbanó ötletek világítják néhány percen át színesre, különösre azt, ami éppen körülöttük van, hanem egyenletes, nyugodt világításban bontakozik elő a jelenségek változhatatlan rendje. És ez azért van így, ennek azért kell így lennie, mert Manet, Degas a természet egy-egy szögletének színeit illetve vonalait szervezik tündöklő, ékes bizsukká. Cézanne magát a világot szervezi, a világ szervezetét, elhelyezkedésének egyensúlyát akarja megmutatni. Ez választja el élesen Manet-éktől inspirált látást Cézanne-tól inspirált látástól, ez az éles elválasztója a manet-i impresszionizmusnak és Cézanne művészetének. Az út, amely csak sétára volt alkalmas, ezentúl célba vezet és ezáltal egyszerre megváltozott minden.