Nyugat · / · 1911 · / · 1911. 8. szám · / · Lányi Sarolta: Képek fantázia prizmáján
A kis díványon ezüst medve bőre
Sáppad süppedősen, selymesen.
Már vár. Ölébe dőlj le pihenőre.
Ha elalszol, az ibolyák majd ébredeznek
S illatszárnnyal rád szállnak, kedvesem
S az órjás pillangók téged legyeznek.
És mind segítnek álmod színesítni,
Szinészid ő s a rendező, a hold
Görögtüzét álomszínpadra hinti.
És ekkor, fürdve holdszín fénybe, félve
Mozdúl a bús ezüstszobor, a holt
Feléd hajol s reád néz, mintha élne.
Mikor felébredsz, már semmit sem látsz,
Ezüstruhájú szobrod ujra holt,
Nappalszinűre fakúl az álomszinház
És elvonúl a hold.