Nyugat · / · 1911 · / · 1911. 8. szám · / · Isaburo Nagai
A részletesebb megvitatás előtt világos képet kell szereznünk a buddhizmus bonyolult iskoláiról és tanairól.
A buddhizmus két fő csoportra oszlik, t. i. a Hinajánára (kis vagy primitív buddhizmus) és a Mahajánára (nagyobb, magas vagy újabb buddhizmus). Gantamô Buddha életében nem voltak tanításairól könyvek, azonban egy, a XIV. századból való japán forrásmunka szerint a hagyomány azt állítja, hogy Buddha halála (K. e. 543) után ötszáz évvel virágzó hinajána (primitív buddhista) iskola volt, ellenben a mahajana (magas buddhista) iskoláról senki sem tudott. Buddha halála után ötszáz évvel írta Moming (Asvagosa) könyvét A Mahajána hitről. A mahajána iskola mindenfelé virágzani kezdett, a hinajána azonban elhomályosult.
Figyelemre méltó a mahajána hitalapítónak, Asvagosának élete. Pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre, de tudjuk, hogy bramin volt, aki a buddhizmusra tért át, és hogy sokat utazott India középső és nyugati vidékein. Egy ismeretlen nevű észak-nyugati indiai királlyal élt egyidőben, sőt talán nevelője is volt, aki a keresztény kor első századában élt. Dr. Richard méltán nevezi a buddhizmus Szent Páljának, mert az ő iskolája a keresztényhez hasonló eszmét tartalmaz, t. i. a hit általi üdvözülést.
Azt is mondták némelyek, hogy tanait Tamás apostoltól vette át, aki a Kasiba dinasztia alatt élt Indiában, ez azonban nagyon kétséges. A két buddhizmus közti fő különbség, hogy a magas buddhizmus istennek nyilvánította Buddhát, a primitív ellenben egyszerűen embernek, tanítónak, reformernek tekinti. Asvagosa új vallásalapításával kezdődik Buddha istenítése és imádása. A két vallás közti különbséget e pontokba lehetne foglalni:
1. A régi buddhizmus ateista volt; az új teista.
2. A régi buddhizmus a saját érdemen való üdvözülésben (karma) hitt; az új isten segítségében is bízott.
3. A régi buddhizmus a gonosz világtól való elvonultságban hitt; az új a világban való élést hirdette és mások megtérítését a legnagyobb erényként dicsőítette.
4. A régi buddhizmus számtalan vándorlásban hitt, mielőtt a nagy tömeg megszabadulhat; az új a paradicsomba jutásban hitt, egyszerre, költözés nélkül.
[+]