Nyugat · / · 1911 · / · 1911. 8. szám · / · Isaburo Nagai

Isaburo Nagai [+] : Japán vélemény Tolsztojról
(Tolsztoj és a buddhizmus)

I.

Annak a kornak, amikor még azt hitték, hogy a kereszténység és a buddhizmus közt semmi összefüggés sincs, úgy látszik, vége szakadt. Egyrészt a modern tudományos kutatások közelebbi viszonyba hozták a keleti és nyugati civilizációt, másrészt az újabb búvárlatok azt mutatják, hogy a buddhizmus és a kereszténység közt szembeszökő hasonlóságok vannak. Sőt egyes kutatók arra a föltevésre jutottak, hogy a két vallás egy helyen született, ott, ahol a hajdani kereskedelem élénkebb volt, mint általában hisszük, és a keleti és nyugati eszmék elvegyültek egymással, amint ősrégi időkben a karavánok azokat odahozták a világ minden tájáról. Új kutatások szólnak arról, hogy ősi időkben mint folyt nagy méretekben a kereskedelem zsidók, perzsák, kínaiak és hinduk közt. A tel-el-amarnai levelezés fölfedezése mutatja, hogy K. e. 1400-ban mily élénk volt az összeköttetés a babiloni kormány, Egyiptom és a hettiták közt. Nyugat-Ázsiában nagy országutak voltak, melyeken kereskedelmi karavánok utaztak Babilóniából Palesztínába és Egyiptomba. A keresztény kor elején szárazföldi és tengeri utak vonultak Európán és Ázsián keresztül. A kínai Csang Kien K. e. száz évvel utazott nyugatra. K. u. 61-ben Ming Ti kínai császár követei Indiába mentek, sok országot jártak be és kitűnő tanítókat hoztak haza Indiából. Parthiából a második században hittérítők jöttek Kínába. Így a távoli Kínának is régi összeköttetései voltak nyugaton. Hindu, parthiai és nesztoriánus hittérítők mintegy kétezren éltek Lojangban, Kína régi fővárosában ezer év előtt. Másrészt, mivel Babilon és India oly közel estek egymáshoz, a politikai, kereskedelmi és vallásos eszmék nagy mértékben mindannyiokra nézve közkincsekké váltak. Így tehát joggal tehető föl, hogy a különféle eszmék átvétele sokkal gyakoribb és könnyebb dolog volt, mint ezt rendesen gondolnók. Így tehát az új buddhizmus (magas buddhizmus vagy Mahajana), mely Buddha halála után ötszáz évvel, vagyis mintegy ötven évvel Szent Pál kora után keletkezett, könnyen lehetett alávetve keresztény befolyásnak, avagy esetleg az előbbi volt a kereszténységre hatással.

E részben azonban a tudósok véleménye még nem alakult ki eléggé, hogysem ma végérvényű ítéletet hozhatnánk. Noha oly emberek, mint Lillic Angolországban és Renan Franciaországban hangoztatják a buddhista befolyást a kereszténységre Palesztínában, újabb tanulmányok, mint Prof. Lolydéi a tokiói császári egyetemen, Dahlmanéi, ki jezsuita hittérítő Japánban és dr. Richard, a közismert baptista hittérítőéi Kínában, egészben véve inkább a kereszténységnek a buddhizmusra, éspedig a magas buddhizmusra gyakorolt befolyásáról tanúskodnak, mint fordítva.

Annyi tény, hogy a kereszténység és buddhizmus valamelyes kölcsönhatásnak ki voltak téve, mert egyébként bajos is lenne a jelenleg oly szembeötlő számos eszmei és alaki megegyezést magyarázni. Az említettem szerzők első föladata az volt, hogy a kereszténység és a magas buddhizmus közti viszonyt megvilágítsák. A buddhizmus eredetéről dr. Richard így szól: "Évről-évre világosabb lesz, hogy az új buddhizmus és kereszténység forrása egy volt, Babilónia, ahol több zsidó próféta írta dicső látomásait isten eljövendő országáról. Babilónia ekkor sűrű összeköttetésben volt a nyugati Indiával és Perzsiával, valamint Júdeával, Egyiptommal és Görögországgal. E központból hordták szét az életet keltő igazságokat, mint magvakat, kelet és nyugat felé, ahol bizonyos tekintetben módosultak a különféle viszonyok folytán." [*]

 

[+] * A szerző fiatal ember, még nincs huszonnégy éves, Tokióban született és két éve tanul egy mezőgazdasági főiskolában, Amerikában; még otthon tért át a kongregacionalista protestáns egyházba, de a kereszténység, mint a fordító véli, aki másfél hónapot töltött ez író társaságában, nem elégíti ki. E cikkét angol kéziratból fordította Braun Róbert.

[*] * L. T. Richard; The New Testament of Higher Buddhism. P. 49.