Nyugat · / · 1911 · / · 1911. 3. szám · / · Figyelő · / · Fenyő Miksa: A rajongó Bolzay-leány

Fenyő Miksa: A rajongó Bolzay-leány [+]
Színmű négy felvonásban Írta Szomory Dezső

2.

Az első felvonás felépítése kiváló. A rajongó Bolzay-lány bálba készül. "A meztelen nyak, a meztelen kebel leplezetlen fénylése s kibontakozása - a nő, aki tudja, hogy nem látja senki." S a felvonás végén két ajtó: az egyiken Bolzay Sándor megy a halálba, a másikon Bolzay Kamilla Horthán Györggyel a friss tavaszi illatoktól mámoros, összeforrasztó első éjszakába S ami e két jelenet között van: Bolzay Sándor egész gazdag életének gót ívekbe szökkent felépítése, a Bolzay-lány nagyszerű rajongása a fensőbb férfi iránt, akiben az ő "fajtája" teljesedett ki, ajándékozó, káprázatos szerelme Horthán György iránt, szerelmének és rajongásának (legyen szabad a poétikák szavait használnom) tragikus összeütközése, mindezeknek szükségszerűen egymásból való fejlesztése, a művészi hatásnak jelenetről-jelenetre való fokozása tisztán művészi eszközökkel: teszi gazdaggá Szomory darabjának első felvonását.

Mily szép az a jelenet, amikor Bolzay Kamilla még a bálbamenés előtt együtt ül az "édes anyjával": az ezredesnével. Beszélgetnek. Az anya halkan, egyszerűen, szenvedély nélkül, lemondással, a leány fölfelé szegett tekintettel, lázasan, rajongva. Hogy mivé lett az életük s hogy ki tette azzá! Előbb Kamilla báli ruhájáról. Bolzayné azt mondja: "egy csöppet fel van üdítve..." és Kamilla: "A szoknya volt már bő és levegős, mint a vitorla, és szűk, mint egy halotti lepel. A derék ismert egyszer, ha jól emlékszem, valami szűzies Melisandre-fátyolt, áttört csipkét, átpergetett gyöngyöt, később meg komor moiré sújtást fekete tüllel a vállakon, mint egy gázlámpa egy nagy államférfi temetésén. És volt neki szegénynek Henri II. gallérja, de volt már neki olyan gömbölyű ruche-nyakéke is, amilyen régi angol képeken Lady Macbeth viselt és az összes skót asszonyok viseltek, az előkelő skót asszonyok, valahol a középkorban. Azután az ezredesről beszélnek, ki valahol Erdélyben a brigádot vezeti s azt írja: a régi város, a régi robot... háziurukról, Fábry Sándorról, az öreg kegyelmesről, ki estélyére várja Kamillát. Az öreg asszony csendesen mondja: nincs többé egy szál ezüstöm, egy ékszerem, s azután - nem pörlekedve, nem rikácsolva, azon a finom, ezüst húrokról röppent hangon, melyen az egész magyar színpadon csak Rákosi Szidi tud beszélni -, s aki befont, kifosztott, tönkretett, elvette, amim volt, nekem is, az apádnak is, aki feldúlt, lerombolt, felperzselt itt mindent, aki az átok rajtunk..." Bolzay Sándor... És az a másik jelenet, mikor Bolzay Sándor váratlanul megérkezik. Minden elveszett: fövenyre építette életét... de talán... talán Bolzay Kamilla... a Sentája lehetne, megválthatná. Megrázó jelenet. A lány vergődik érzéseiben megzavarodva, nemcsak hogy szerelmese nem tud lenni, kitartani sem tud mellette - (Horthán várja) -, gondolatával sem tudja követni, őszintén sem tudja marasztalni - Horthán szólítja -, s Bolzay Sándornak egyedül kell elpusztulnia.

 

[+] * Szomory darabja könyvalakban is megjelent a Nyugat kiadásában