Nyugat · / · 1910 · / · 1910. 21. szám · / · Pákh Albert Gyulaihoz írt leveleiből
Pest május 11. 1851 (Úri utca, Orczyház, 2-ik emel.) -
Magamba szedtem azokat a' "Gyömrői visszhangokat" - - itt egy pár pesti sóhajtás.
A' mint látja Ön, a' dátum utáni helyet én is üresen hagyám -, nem azért, mintha valami lelki fáradságomba kerülne oda írni a' címek legszebbikét - hanem mert az is csak cím volna. Nem kell. Én kiolvastam ön soraiból 's már régen ön sorai előtt, a' lényeget. Ha ön is így van velem, akkor
"Csendes megelégedéssel
Nézek az égre."
Egyszersmind elégedjék meg a' fél gondolatokkal.
Hanem a' mitől félt, megtörtént. Kinevettem. Ön "szellő" - én "virág"! - - Pardon, de ehhez gyömrői gyomor kell. Tisztelem Uhlandot!
Roppant sok a dolgom. Két hónapi henyélés után egyszerre rám ijesztett tegnapelőtt Heckenast, előmbe állítva egy csapat éhes szedőt. A' fejem tele van e' percben "gymnasium"-okkal és "Hegemonia"-val. Kénytelen vagyok a nagyobb részt magam írni, miután 16 ív díját már előre felszedegetém. A' mi ugyan nem baj, de fölötte egészségtelen. - Sietek önnek tudtul adni, hogy várva várom ön sorait, minél gyakrabban s bővebben. Mint rossz levelezőnek országos a' hírem - de mint jó levélolvasónak - európai! Kérem, tartsa magát ehhez. -
Levelének egyéb pontjai teljesedésbe fognak menni.
A' "Violáróli" elmélkedéseim kinyomatásáról már lemondottam volt. E napokban azonban Bánffay megszólít, nincs-e valami tárcacikkem - nagy szükségben volt. "Majd összeállítok egyet" - mondok. Eddig már ön is olvasta. Olvassa kérem egyhuzamban az egészet. A jámborok megszakasztották két számba 's még vasárnapi napot is dobtak közbe. Rég' nem érzett auctori kínszenvedéseket éreztem. - - Még eddig nem bántam meg, hogy elmondtam, a' mit elmondtam.
Elég volna erről ennyi. De azt még hozzá kell tennem, hogy valahogy Ön elleni polémiának ne vegye a' dolgot, 's úgy ne tegyen, mint múlt héten tett egy hajdani szerencsétlen újdondásza a Nemzetes Újságnak az Egri nővel, Csengeryvel 's Hugo Victorral. - - Vagy tán tán tulajdonképpen én volnék itt ön ellenében a' Majer Károly. Aligha úgy nem lesz - - de mindegy. - Az irodalmunkban általános határozatlanság megérdemelne még egy pár erősebb, világosabb odaszólást. Egy részről az a' föltétlen sallangteljes bámulás, más részről az a kíméletlen pálca törés. A' józan nézeteknek nincs iránya, nincs szekérkasa, a' mibe megfogózhassanak, nincs képviselője. Abból a' "nem tudom, hova"féle állapotból osztán elfordulás, részvétlenség származik, még pedig - a' mi éppen a borzasztó - az okosabb résznél. Elpusztulunk. - Iszonyatos, menynyire visszaestünk a' németségbe itt in loco. - De ebből is elég ennyi. Máskor majd bővebben közlöm önnel programomat, 's akarom hinni: programunkat.
Annyi szent, nem ér ez a mai világ egy pipa monopóliumot - változtatni kellene ezen 's pedig minél elébb, mert én legalább ma-holnap már tökéletesen elvesztem hitemet, bizalmamat - Milliókat érne a' mai időben egy Horváth Lazi Pesten. De nincs ember.
'S azonkívül 'a tollam is rossz, meg a' Casinóba is kell mennem.
Erősen reménylem, hogy az Ismeretek Tára megmentendi a hazát, A' Fiatalság barátjába is írtam egy "Terécselő szobát" - Brassai azt mondta hogy jó, hanem majd elébb kitörli a passzívumokat. Lefordítja siculiai nyelvre. O siculicidium! - Azt tartom, emelnünk kell ezt a' lapot 's terjeszteni. Ha egyszer a gyermek is olvasni kezd ebben az országban, könnyen megtörténhetik, hogy akkor majd az apja, nagyapja, 's nagybátyja is rá keseredik. A' M. Hírlap még nem adta ki képviseleti alkotmányomat. Tán besavanyítja a télre. - Mind ezekből gyanítani fogja ön, hogy pénzekre van szükségem - oh ez megint minő bő téma volna! Ezer szerencse, hogy fogytán van időm 's papirosom.
A fő dolog most jön! - Ön egypár H-ra vállalkozott. (Halm, Neine stb.) Elmondtam, hogy nagyon sürgetős a' dolog. Na megírhatja ön ott, nagyon lekötelezne, ha a' lehető legközelebb alkalommal felküldi. Ha nem: arra kérem, hogy mindenesetre a legelső postával írjon legalább ennyit: "Nem írhatom meg." - Majd lekapjuk itt. A' többit 's általában az egész ügyet ajánlom figyelmébe. Mikest köszönöm. Felírva a' rováson. - Ha Kőváryval összejön, mondja, hogy tegnapelőtt vevém küldeményét s okom van azzal nagyon megelégedve lenni. Írok neki. - Csengeri köszönteti. Könyve fordítását megkezdjük. Ma írtam Ráth Mórnak is, ki pusztán fogja fordítani a' két Wesselényit. - Láthatja, hogy több ide nem fér. - Borulok nyakába.
P. A.