Nyugat · / · 1910 · / · 1910. 14. szám · / · Figyelő · / · Karinthy Frigyes: "A szegény kisgyermek panaszai"
A délután pezsgett a poros utcán
Mint az aranybor
S egyszerre este lett
És úgy megváltozott az utca akkor
Savanyu holdfény lett a sugarakból
A tűzborból ecet.
Okos és fegyelmezett költő. Egy bizonyos, ezzel tisztában van: az érzés magában véve semmi: és annyi kerül csak belőle a versbe, amennyi alkalmas volt, hogy művészetté váljon. Figurák, váratlan fordulatok, szeszélyes tornyok és hidak tünedeznek a vers robogó vonatából - majd hirtelenül, egy földhát mögött szédítő perspektíva villan föl, egy pillanatra, s úgy rémlik, nagyszerű lehetőségek távolába mutatott egy nyitva hagyott szó. ez egy másfajta közvetlenség, nem az, ahogy nálunk értelmezik ezt a fogalmat. Nem kenyere az egyszerűség: az őszinteséget átengedi azoknak, akiknek nincs más mondanivalójuk, minthogy az igazat megmondják.