Nyugat · / · 1910 · / · 1910. 11. szám · / · JEGYZETEK
Gyönyörű hullámokat vetett vége felé a választási szótenger; Szilágyi Dezső óta olyan sokat s olyan szépen, szinte művelten, sőt értelmesen nem beszéltek nálunk, mint - jegyezzük fel a dátumot - május 22-én és 23-án, mikor Khuen, Tisza, Andrássy, Hieronymi és Lukács László mondták el legbensőbb gondolatukat az ország állapotáról. Mindenről beszéltek, igazán mindenről, csak arról nem, hogy mind e kérdés mögött, amelyre felelni próbálnak, voltaképp ugyanazon és ugyanegy kérdés lappang, amelyre azonban nem szeretnek feleletet keresni: a nagybirtok kérdése: S ez nem holmi demokratikus vagy merkantilista okokból. Egyszerű prózában a legerőtlenebb és leggyakorlatibb megélhetési okokból. A nagyon nagy birtoknak, tudniillik, az az átka, hogy gazdájának akkor is eleget hoz, ha alig hoz valamit, ha majdnem semmit sem hoz, ha nem hoz többet fél százaléknál, mert ez a fél százalék is szép pénz, ha két vármegyényi birtok után húzzák. A nagyon nagy úr az ő nagyon nagy birtokát tehát hagyhatja félig parlagon s művelheti csak a legfelszínesebben: még mindig hoz neki annyit, hogy nagyon nagy úr lehessen. S ha ez a nagyon nagy úr meg éppen nagyon nagy papi ember is, akkor ezenfelül már csak azért sem siet a befektetéssel, mert nem bolond, hogy az utódja számára dolgozzon és pazaroljon. Igaza van, s igaza van minden nagy úrnak, aki megelégszik annyival, amennyihez nagyobb fáradság, nagyobb kockázat, nagyobb befektetés nélkül juthat, ha ez a kevesebb biztos és elég. Csak az a bökkenő, hogy az a föld, amelyből ő él, egyúttal része annak a földnek is, amiből mindnyájunknak élnünk kell, része annak a magyar nemzeti vagyonnak, mely valamennyiünk táplálója s mely Magyarországon főképp a föld hátában áll - s amily mindegy a nagy uraknak s a nagy papoknak, hogy a földjük hat százalékot hoz-e vagy csak felet, olyan nem mindegy az országnak, hogy a vagyona harmadrésze parlagon, forgatatlan, kamatozatlan hever, annyira nem mindegy, egy szóval, hogy a nemzeti vagyon hat százalékot hoz-e vagy csak felet?! Erről volna igen érdekes Hieronymitól számadatokat, Tiszától gazdasági igazságokat, Khuentól politikai tanításokat hallani - de ők óvakodnak ezt a kérdést felvetni, mert nem kíváncsiak a feleletre, amit adniok kéne rá.