Nyugat · / · 1910 · / · 1910. 6. szám
A napsugár jót tesz neked,
Eredj a napra, melegedj,
Hüvös van itt.
Kis zúgba nyilik ablakom,
Nincs napfény ott, hol én lakom,
Csak szürkeség.
S neked menned kell fény után,
Hogy ne légy olyan halovány
És szomorú.
Rőt fényben ragyog kűnn a dél,
S a kedved újra visszetér
Míg hazajössz.
Én alszom majd... s ha megölelsz,
Vigyázz édes, hogy föl ne kelts,
Légy csöndesen...
Fond nyakam köré a karod
És csókold meg ha akarod
Az ajkamat.
S ha ránk borúl az alkonyat,
Megsúgom majd a titkomat,
Így lesz jó.