Nyugat · / · 1909 · / · 1909. 23. szám · / · Figyelő

Fenyő Miksa: Faust-elődadás A Magyar Színházban

Színházaink körül határozottan valami rokonszenves mozgolódás észlelhető. Színésznő-viadalok, igazgatóválságok, üzleti tranzakciók lassan-lassan eltünedeznek a közönség érdeklődésének köréből s helyüket mélyebb, értékesebb - a mi irodalmi törekvéseinkkel és a színház művészetével rokonabb érdeklődések foglalják el. Tehetséges szerzők, érdekes darabok, a színészi ambíciók nemesbedése, rendezői kísérletek: színházi szenzációink lassanként a jobb ízlésűek számára is jelentenek valamit.

A Faust-előadást a Magyar Színházban a színházak e majdnem nemes csörtetésének köszönhetjük. - Hamlet, Szentivánéji álom, Faust, Az Úristen... ezen a gyönyörű merészségű vonalon haladtak színházaink fölfelé, mondván: nagy dolgokban akarni is elég.

Kissé sokat akartak. Így történt, hogy Goethe Faustja megbukott a Magyar Színházban. Vagy beszéljünk pontosan: Dóczi Lajos Faustja bukott meg.

Aki nem ismeri a német eredetinek minden sorát, az előtt Dóczi fordítása a szavaknak lendület nélkül való, költőiség nélkül való végtelen sorozatát vonultatta el a színpadon. Az eredetinek szuggesztivitása valami kimondhatatlan unalomba fordult, a Göthei gondolatok Dóczi Lajosi ötletekké zsugorodtak össze ("werd' ich zum Augenblicke sagen" ezt így fordította: "nem is édes a csók, ha tiltva nincs") és a nyelve... Schopenhauer kedves kifejezésére (Lumpenjargon) kellett gondolnunk. S itt a színházat is éri a vád. Elvégre Dóczi Lajos nem ismeri - nem is ismerheti - fordításának értékét. A Magyar Színház igen. Új fordításra kellett volna várni vagy Dóczi fordítását kijavíttatni... Cholnoky Viktorral vagy Babits Mihállyal vagy más hozzáértővel. Így menthetetlen volt.

Törzs Jenő volt Faust. Dóczi Faustja. Rostand Faustja. Mefistofelest Sebestyén Géza játszotta. Talán nem is rosszul; csak egy kicsit vidékiesen, miskolciasan; mégis beszédében, gesztusaiban volt valami, ami jelezte: jobban is tudná. Nagy Teruska a légynek sem vétett. A színpadot, hol jobbról, hol balról, hol alulról, hol felülről, hol vörösen, hol zölden világították; a boszorkánykonyhai jelenet az Auguszt-cukrászda mikuláskirakatának sikerült utánzata volt.