Nyugat · / · 1909 · / · 1909. 21. szám
Csak az erdő hosszu,
Mert én futnék, tűrnék.
Hogy hajráz a hajrá.
Hogy búg az a kürt még.
Véres vad-kergetés
Veszett, bugó kürtje
Hogy hajráz a nemes
Erdőbe-kerültre.
Hogy jönnek utánam
Mindenféle jókkal,
Éhezett kopókkal
S jóllakott kopókkal.
Minden rendű aljas
Milyen emelt fővel
Ugatja a nyomon
Hajnali kelővel.
Hajnali kelővel,
Éji Hold-buvóval,
Rut fekete sárral,
Szálló, szüzi hóval.
Mióta itt futok,
Nyugtot nem engednek,
Tavasszal kergetnek,
Ősszel is kergetnek.
Év vagyok a vadjuk,
Kívánatos vadjuk,
Utánam iramul
Iramjuk, szimatjuk.
És hosszu az erdő,
Csak kifutni tudnék,
Óh csak már kijutnék
S be hosszu az ut még.
Be, hosszu az erdő,
Mert már mindent türnék,
De hajráz a hajrá,
De búg az a kürt még.