Nyugat · / · 1909 · / · 1909. 12. szám
Van egy vágyam: galambpihénél is fehérebb.
Galambpihével telt duzzadt vánkosú
Frissen vetett ágyban szoptató fiatal nő
Gyöngyöző tejénél fehérebb.
Van egy vágyam: ha hallanátok,
Lehunynátok félig a szemetek
S arcotok elfutná halkan a pír...
S hajh, az az átok,
Hogy nincs olyan betütváró vakító hópapír,
Ami porbelepte-szürkévé ne tenné.
S van egy vágyam: érett ribiszkénél pirossabb.
Érett ribiszkét mohón majszolgató
Fiucska nyelvénél pirossabb.
Nagy sietés közben megharapott kicsiny nyelv
Csepegő vérénél pirossabb.
Van egy vágyam: ha ismernétek,
Arcotok lenne halotthalovány
S a szemetek megdermedt, gyáva, vak...
S hajh, leírni vétek.
Mert nincsenek oly égő, véres, lüktető szavak,
Amik ne tennék megaludt-feketévé.