Nyugat · / · 1909 · / · 1909. 10-11. szám

GELLÉRT OSZKÁR: Ó SOK KEVÉS!

Már megint elmentél. Megint nem lellek itthon.
S úgy mentél megint el - nem szóltál felőle,
Váratlan, lopva, titkon.
Oly nagy a város. Hol keresselek?
Most lehetek estelig nélküled-veled
Elhagyott kalit, üres szoba őre.

Mielőtt elmentél: megemlékezve rólam
Szivarka-asztalom kis szobádba hoztad
Hive, gondoskodóan.
Legyen tanum. Ó gyilkos üzenet!
Ó sűrű füstfelhő karcold hát szívemet.
Ó asszony, de számitó, de gonosz vagy.

Már megint elmentél. Megint nem lellek itthon...
Megint oly keveset látod most szobámat
S oly keveset sirsz titkon.
Ó sok kevés! Már megint én sirok.
Már megint többet adsz, mint amit elbirok.
Már megint meg tudnék halni utánad.