Nyugat · / · 1909 · / · 1909. 8. szám · / · LENGYEL GÉZA: SÁROSÉK

LENGYEL GÉZA: SÁROSÉK
III.

A tanítás idejében, az órák alatt, lábujjhegyen, csendben járt az egész ház. Senki nem mert közeledni a kisasszony szobája felé. Az órák lassan teltek és a három vadóc tomboló türelmetlenséggel várta a végüket. Helén szigorú ráncokba szedte az arcát és vágyó pillantásokat vetett az ablakon át ki a szabadba. Az üres, falusi utcán olykor mégis csak elment a segédjegyző, a tanító, egy-egy falusi gavallér, akik már az első naptól kezdve nagy tisztelettel köszöntek. Olykor, minden ok nélkül félbemaradt a tanítás. A gyerekek és Helén lankadt unalommal pihentek meg egy kissé. Nehezen ment a munka. A Sáros-gyerekek tulajdonképpen ügyesek és értelmesek voltak, de még a faluhoz képest is hihetetlenül tudatlanok. Elölről kellett volna kezdeni velük mindent, a serdülő, fejlődő lánnyal épp úgy, mint a kis Ferivel. Helén megrémült ettől az unalmas feladattól és inkább verseket tanultatott velük. A lányról észrevette, hogy csakugyan van egy kis kedve a zongora ütögetéshez és buzgón művelte vele a vidéki művészetnek ezt a hálás ágát. Néhány hét múlva - már a régi kisasszony is tanította valamire - bámulatba ejtette az anyját. Bámulták a rejtelmes ügyességét, amely csinos dallá változtatja az értelmetlen hangokat. És Helént bámulták, aki csodát tett. Megszelídítette, lecsendesítette egy kicsit a ház rémét. Lenke éles hangja ritkábban verte már fel a tájat. Az almafa hegyének és a szalmakazal belsejének a titkai kevésbé érdekelték. Órákon át alig adta jelét, hogy létezik.

- Ez a nevelés - vélte a Sáros-pár.

- Ez a kisasszony.

Csakugyan, a kisasszony volt. A kisasszony, akinek dús könyvtárához jutott hozzá Lenke. Előbb Zola-regényt, amiben csak homályos célzásokat talált, azután Jókait, Benickynét, - ez már világosabb előkészítő iskola - azután megint rejtelmes, rosszul fordított franciákat szerzett. Mire a negyediket, ötödiket elolvasta, már minden forró jelenetet megfejtett a maga módja szerint és hosszú órákon át hevert valamelyik rejtett kert-zugban, kezében szakadozott, gyűrött lapú regénnyel.