Nyugat · / · 1908 · / · 1908. 4. szám · / · GELLÉRT OSZKÁR: MÓZES
(Szín: ugyanaz a kávéházi asztal, de nem többé a téli délután homályában. Éppen kigyúltak a villamos lámpák.)
A költő: Így volt. Nos, mit szóltok? Hallgattok?
Az ifjabbik tudós: (hosszabb szünet után). Meghatottál. De valami furcsa érzésem van. Mintha én lettem volna a szerető. És mindegy, akár zsidó, akár babyloni. Nekem, úgy látom, mindenképpen meg kell halnom.
Az öregebbik tudós: Igazán szép volt. De ugyanaz a furcsa érzés. Mintha én lettem volna a másik legény. A jegyes. És mindegy, akár zsidó, akár babyloni. Úgy látom, én mindenképpen meg vagyok csalva...
A költő: (nagyot kacag és mintegy visszhangként rá egy távoli asztal mellől is zajos nevetés hallatszik. A két tudós szégyenkezve felrezzen). Kössetek hát békét ketten!