Nyugat · / · 1908 · / · 1908. 3. szám · / · GELLÉRT OSZKÁR: NEOMONGOLIZMUS
"...Japánban megerősödött parlamentarizmus határolja körül a császárnak hajdan korlátlan hatalmát." "Japánban a mágnások háza nem másodrangú intézmény, nem felsőház és nem szenátus, hanem elevenebb, cselekvőbb, pozitívabb alkotórésze a törvényhozásnak, mint a képviselőház."
Tudom azt, hogy császára jóvoltából Japán alkotmányt kapott, gyönge alkotmányt, porosz minta után. Tudom azt, hogy a japán parlament budget-joga csak ártatlan játék s hogy a fennálló japán alkotmány megváltoztatása ki sem indulhat a japán parlamentből. A japán császár hatalma jobbadán korlátlan ma is.
Nem tudom azt, hogy a japán mágnások háza miként vált be az életben. Újra tudom azonban azt, hogy a japán írott alkotmány szerint jogköre cseppet sem nagyobb terjedelmű, mint a képviselőházé. És összeállítottságában sokkalta demokratikusabb a magyar főrendi háznál. Tagjait feleszámban a császár nevezheti ki a műveltségben s vagyonban magasabb osztályok köréből. És a vagyon címe nem egyedül a földbirtokon nyugszik, mint nálunk, de a legtöbb adót fizető iparosok és kereskedők is igényelhetik Japánban a mágnásházi tagságot.
Egyébként mi közöm Japánhoz s általán a mongol arisztokratikus világérzéshez? Ahhoz, hogy a japán császár kiváló embereket holtuk után is magasabb rangra emelhet? Nem tartozom azok közé, akik hajlandók hinni valami olyasféle elméletben, hogy a fajoknak külön-külön géniusza van. Ha Cholnoky hisz benne, sajnálom az idejét, amit esetleg arra szánna, hogy könyvet írjon róla.