FIGYELŐ

Első folyóirataink szövegkiadásai.* A Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézete és a Kossuth Egyetemi Kiadó közös gondozásában indított „Csokonai Könyvtár. Források” című sorozata keretében sor került három nevezetes 18. század végi folyóiratunk szövegkiadására is. Az elmúlt években megjelent a Magyar Museum, az Orpheus és az Uránia teljes anyagát tartalmazó jegyzetelt apparátussal ellátott kiadása, Debreczeni Attila és Szilágyi Márton szerkesztésében.

A régi, főként irodalmi folyóiratok facsimile vagy szövegkiadás formájában történő közreadása Európában általános gyakorlat, hiszen e folyóiratok fennmaradt példányai ritkák és a gyűjtemények féltett darabjai, amelyeket nem szívesen bocsájtanak a kutatók és az olvasók rendelkezésére. Ugyanakkor egyre inkább felismerést nyert, hogy a periodikus kiadványok szövegei – mégpedig a teljes szövegek, és nem csak az irodalomtörténetileg kiemelkedő írások – mennyire fontos forrásanyagot jelentenek az irodalomtörténeten kívül számos más művelődéstörténeti diszciplina számára is. Nálunk azonban a régi folyóiratok legfeljebb mikrofilmen voltak olvashatók nagyobb gyűjteményeinkben, vagy szemelvényes antológia formában készültek kiadásaik, de azok is csak elvétve. Ezért is örvendetes, hogy a KLTE két kiváló kutatója vállalkozott az úttörésre: első folyóirataink gazdag apparátussal való szövegkiadására. Tárgyválasztásuk nem csak azért szerencsés, mert az első magyar nyelvű lapokra esett, (hiszen a kezdetek mindig különös figyelmet érdemelnek), hanem azért is, mert e folyóiratok még európai mértékkel mérve sem mondhatók kezdetlegeseknek: színvonalukat a korszak legkiválóbb írói biztosították. Bár rövid életűek voltak, de így is a magyar felvilágosodás legszebb éveinek szellemi történéseit és irodalmi kezdeményezéseit tükrözik. Az irodalmi műveken kívül, a folyóiratokban található egyéb szövegek (olvasói levelek, szerkesztői megjegyzések, hírek, közlemények stb.) a kor hangulatának, szellemi légkörének megismeréséhez biztosítanak páratlan lehetőséget.

A lapok teljes szövegének közzététele önmagában is nagy segítséget jelent a kutatókon kívül az egyetemi hallgatóknak és az érdeklődő olvasóknak is, hiszen így ezek az alig hozzáférhető szövegek könnyen elérhetőekké és megismerhetőekké váltak. A kiadások azonban ennél többet is nyújtanak, hiszen a szerkesztők a kritikai kiadásokhoz hasonlóan jártak el nem csak a szöveggondozásban, hanem a szövegek megértését segítő, magyarázó jegyzetek filológiai feldolgozásában is. A szerkesztők és az irányításukkal közreműködő egyetemi hallgatókból álló munkaközösség az MTA Textológiai munkabizottságának szabályzatát követték, de szükségesnek bizonyult helyenként el is térni attól, hiszen e szabályzat nem ilyen jellegű szövegek számára készült. Sikeresen alakítottak ki e folyóiratok szövegének kiadásához egy olyan szerkezetet, amely textológiailag is leginkább alkalmas a 18. századi folyóiratok anyagának tanulmányozásához. Néhány kisebb változtatás mellett megtartották az eredeti helyesírást és központozást is.

A sorozat első tagjaként megjelenő Uránia-kötet szerkesztője Szilágyi Márton a kötet második részében található jegyzetek előtt minderről tájékoztatást nyújt. Ezekben tömören – a téma alapos ismeretében, hiszen kutatásainak egyik tárgya éppen e folyóirat volt – tájékoztatja az olvasót a lap történetéről és a vele kapcsolatos kutatások helyzetéről. A jegyzetekben az egyes cikkekkel kapcsolatos magyarázatok olvashatók. A kötetet címmutató és bibliográfia zárja. Az „Első folyóirataink” c. sorozat Kazinczy önálló lapjának kiadásával folytatódott. Szerkesztője Debreczeni Attila, aki felvilágosodás kori irodalomtörténetünket jelentős művei mellett már kiváló szövegkritikai kiadásokkal is gazdagította.

Az Orpheus szövegkiadása követte a sorozat első tagjánál kialakított textológiai elveket és gyakorlatot. A jegyzetek előtt „Kazinczy Ferenc Orpheusa: program és szerep” címmel terjedelmes és elmélyült tanulmányt olvashatunk a folyóirat irodalmi szerepéről. Ugyancsak Debreczeni Attila rendezte sajtó alá a legelső magyar nyelvű irodalmi folyóirat, a Magyar Museum szövegkiadását. A sorrendben legfrissebben megjelent kiadás két kötetet ölel fel. Az elsőben található magának a folyóiratnak a teljes szövege, a mellékletekkel együtt. A borítók, metszetek, tartalomjegyzékek, hibaigazítók és előfizetői névsorok is megtalálhatók a kiadásban, amely így együtt teljesebb, mint a Magyar Museum legtöbb fennmaradt példánya. De közölték Kazinczy Előbeszédét és Batsányi programadó Tudósítását is 1791-ből. A kutatást szolgálják a szövegváltozatokat, javításokat és szövegmagyarázatokat tartalmazó jegyzetek és mutatók is. E részben a Magyar Museum szerzői és a fordított művek szerzői is megtalálhatók. A kötetet névmutató és tartalommutató zárja le.

A jegyzetek élén olvasható – a kritikai kiadásokhoz hasonlóan – az eddigi kutatási eredmények és a kiadás munkálatai során előkerült újabb adatok és összefüggések alapján elkészített részletes folyóirat-történet, amely kitér a lap fogadtatására és utóéletére is. Az „Első folyóirataink” c. sorozat kötetei úttörő és fontos vállalkozások voltak. A magyar felvilágosodás e nagy jelentőségű folyóiratainak kritikai jellegű szövegkiadása több szakterület művelői számára jelent értékes forrást. Jó lenne, ha a korszak negyedik folyóiratának, a Mindenes Gyűjteménynek hasonló kiadására is sor kerülhetne.

Kókay György