Magyar Könyvszemle   117. évf. 2001. 2.szám Vissza a tartalomjegyzékhez

KÖZLEMÉNYEK

[207Orczy Lörinc válasza Barcsay Ábrahám levelére. Orczy Lörinc verseinek kézirata rendezetlenül, többnyire dátum nélkül található az Országos Levéltárban.[1] A különös címet viselő költeményt – Orczy Lőrinc „válasz Barcsaj Levelére de dato Gotzendorff[2] 20. 8br. 1778.” – Barcsay Ábrahám két levelére írta. A „Schribau, Prussiai Silesia szélin 3dik 9bris reggel négy orakor, 778.” keltezésűre 44 sor, a másikra, a „Silesiába Glotzersdorffi gunyhombol, 20dik 8br 778.” dátumúra a nyolc utolsó sor került. Barcsay Ábrahám költőtársának és atyai barátjának Schribauból írott korábbi levelét episztolával folytatja, amelyet ismét próza, egy utóirat követ. A második levél csak prózában íródott. Az elsőre, a versbetétes levélre válaszol Orczy Lörinc 1778. október 20-a körül. Mindkettőjük költeménye megjelent a Révai Miklós által kiadott Két Nagyságos Elmének Költeményes Szüleményei[3] című kötetben.

Révai Miklós gyanított, de nem kellőképp bizonyítható szerkesztési, címadási szokásának példáját is bemutatja ez a két levél: Barcsay verse[4] a „Midőn Erdődi Gróf Pálfi Károly Budán Felséges Maria Theresia hagyásából a’ Tudomány mindenességnek erősitő levelét hirdetné” címmel a kötet 137– 138. oldalán, míg Orczyé „A’ menynykő háritó dárdákról” a 209–211. oldalán van. Orczy verse Barcsay két levelén – eltérően a megszokottól – letisztázottan, feltűnően jól olvasható kézírással, kevés javítással található. Orczy versírási gyakorlatát ismerve, bizonyosra vehető, hogy ezen kívül is, és a Barcsay Ábrahámnak elküldött válaszpéldányon kívül is létezett (léteztek) még fogalmazvány(ok).

A „Mennykő háritó dárdákról” című költeménynek nincs kézirata az OL-ban. A megtalált kézirat ugyanis nem Budapesten, hanem a Román Állami Levéltár nagybányai fiókjában a Petrovay György által elvitt anyagban van.[5]

A’ menynykő háritó dárdákról[6]

kéziratos nyomtatásban megjelent
Tehát meg hallottad Pindus tetejérúl Tehát meg hallottad Pindus’ tetejéről,
hogi Budán nints kérdés Tóldj erejérül, Hogy Budán nints kérdés Toldi’ erejéről:
s’ Magiarok nem nézik hegies Kopiáját S’ Magyarok nem nézik hegyes kópiáját,
sisakját Buzgányát rozsdás Sarkantyuját. Sisakját, buzgányát, rozsdás sarkantyúját.
05. Ugi vagion fiaink Bekesség ölébenn Úgy vagyon: Fiaink Békesség’ ölébenn,
Minervának jutván Kegies Kebelébenn Minervának jutván kegyes kebelébenn,
Kard helyett tollacskát forgatnak Kezekbenn Kard helyett tollatskát forgatnak kezekbenn,
czifránn nevekedö Apolló nevébenn Tzifrán nevekednek Apolló’ nevébenn.
s’ ott hol Mátyás hajdantt hallott Követeket S’ ott, hol Mátyás hajdan hallott Követeket,
10. Szomszédos Népeknek szabott s’tett frigjeket.[7] Szomszédos Népeknek szabott s’ tett frigyeket,
Ott gjáva papocskák tanitnak Be Céket, Ott gyáva Papotskák tanítnak Bé-Céket,
[208osztván fiainknak csecsés ereklyéket. Osztván Fiainknak tsetsés ereklyéket.
Ne nevess, jó lehet még ezenn dologbúl Ne nevess: jó lehet még ezen dologból,
Hadj ember valik tudós iffiúbúl Hadi Ember válik tudós ifiúból,
15. Verulam szarmazhat Normal Iskolábúl Verulám származhat Normál Iskolából,
Magjar Bacon johet nekkari Magyar Kolbert,Póp, Taszsz, gyenge Grófotskából,
Kolbert Pop [sic][…][8] Tass gjenge Grofocskábúl
Athenas Roma is szeretett Betüket Athénás, Róma is szeretett betűket,
Gyüjtött üdö múlva Tudós Mestereket, Gyűjtött idő múlva tudós Mestereket.
20. Fegjverhez Kapcsolván jobb Mesterségeket Fegyverhezz kaptsolván több mesterségeket,
ugi terjeszték mesze hireket neveket. Úgy terjeszték meszsze híreket neveket.
várdd el csak e’ század utólsó czikkelyét Várd el tsak e’ század’utólsó tzikkelyét,
akkor nézd fiaink elölmenetelét Akkor nézd Fiaink’ elő menetelét.
meg ládd mily nagi fénjre viszik majd hazájokat Meg látd, melyly nagy fényre viszik Hazájokat,
25. melly hivenn szolgálni fogiák Királlyokat. Melyly híven szolgálni fogják Királyokat.
a’ Koszos ma …[9] lészenn küzdö vad[10] ártány A’ koszos malatzból lészen küzdő ártány,
ugi mondá regentenn várdaj Kapitány Úgy mondá régenten Debretzeni Kálmány:
fiainkbul ha nem lesz Ezres Kapitány[11] Fiainkból ha nem lesz Ezres Kapitány,
lesz Mester prókátor Ersek vagi Kis Kaplány Lesz Mester, Prókátor, Érsek, vagy Kis Káplány.
30. Gjenge rugója tollya[12] van Nemesb esetekel Gyenge rúgó mozdít nemesb eseteket,
szerencse Keveri nagi törtineteket Szerentse keveri a’ történeteket,
nem várt vegire hajttya sok Készületeket Nem várt végre hajtván sok készűleteket,
igi neveti czállyátúl el dültt embereket S’ nevetvén tzéljoktól el dűlt embereket.
elég hogi már Budánn Menykötül nem félnek Elég, hogy már Budán Menynykőtől nem félnek,
35. ha az Eg háborog zörög […][13] csak nevetnek Ha az ég háborog s’zörög, tsak nevetnek,
hét aczélos póznánn fellegek hidegenn[14] repdesnek Hét atzélos póznán fellegek repdesnek,
Egi csattanásnak süveget nem vesznek Ég’ tsattanásának süveget nem vesznek.
hogi fö meg üstt arany hideg föld gjomrábann Hogy fől meg üst arany hideg föld’ gyomrábann,
sóo miképp mintt válik Kövé vizenynyös aknábann Só mintt válik kővé vizenyős almábann,
40. aszt tudgiák s’több illyenn el rejtett titkokat Azt tudják, s’ több ilylyen el rejtett titkokat
beszélvén meg vetik meg öszült apjukat Beszéllvén meg vetik el őszűlt Apjokat.
Ne vardd hát hogi ezek Gyongjosi Lelkének Ne várd hátz, hogy ezek Gyöngyösi’ Lelkének
valaha oszlopot ‘s óltárt emellynek Valaha oszlopot s’ oltárt emeljenek.
sött ezek temetik feledékenységbenn Sőtt ezek temetik feledékenységbenn
45. mind aszt mind Ki tudós vólt Anja Nyelvébenn. Mind azt, mind ki tudós vólt Anyja’ Nyelvébenn.
ha Spartaj Polgár most Budára jönne[15] Ha Spártai polgár most Budára jönne,
nevelés modgiarol kerdeseket tenne Nevelés’módjáról kérdéseket tenne,
sok Pántlikás Papot hiszem Ki vezetne Sok pántlikás Papot, hiszem, ki vezetne,
mesterek s’ Atjákot tudom Ki nevetne Mesterek’ s’ Atyákat, tudom, ki nevetne.
50. de talán Saeculum maga igi Kiványa De talám e’ század maga úgy kívánja,
mullyonn el Saeneka [!] Zeno Tudománya Múljék el Seneca, s’ Zénó’ tudománya,
Saganij Praeposnak jöjjön Találmánnya Szagáni prépostnak folyjon találmánya,
terjedgjenn világbann furcsa tanitványa. Terjedjék világbann furtsa Tanítványa.

H. Kakucska Mária


[1] Országos Levéltár, P szekció 523, Varia irregestrata. A továbbiakban: OL. l. H. Kakucska Mária: Orczy Lörinc versei a Magyar Országos Levéltárban. = ItK 1998. 5–6. sz.

[2] Helyesen: Glotzersdorf

[3] Révai Miklós: Két Nagyságos Elmének Költeményes Szüleményei. Pozsonbann, 1789. A továbbiakban átveszem Horváth János: Orczy Lörinc. In: Irodalom és felvilágosodás. (Szerk. Szauder József és Tarnai Andor. Bp. Akadémiai Kiadó, 1974. 647–714.) rövidítését: KNE.

[4] Barcsay Ábrahám költeményeiről l. Egyed Emese: Levevék fejemről Múzsák sisakomat. Barcsay Ábrahám költészete. Kolozsvár, 1998. /Erdélyi tudományos füzetek, 224./

[5] L. H. Kakucska Mária: Az Orczy család levéltáráról. Kézirat; Uő.: „Orczy Lőrinc hagyatéka és ismeretlen versei” c. az MTA Irodalomtudományi Intézetében 2001. ápr. 18-án elhangzott előadás.

[6] A szövegeket betűhíven közlöm, Orczy Lörinc aláhúzásait megtartottam, az olvashatatlan szavakat kipontozva [ ]-be tettem.

[7] Törvényeket áthúzva.

[8] olvashatatlan szó.

[9] A kéziratban is kipontozva.

[10] Később betoldva.

[11] Később betoldva Debreczeni Kálmán.

[12] Később betoldva tollya.

[13] olvashatatlan szó

[14] később betoldva

[15] Ettől a sortól kezdődik az utolsó nyolc sor, melyek a korábbi dátumú, „20dik 8br 778.” levél üres oldalára íródtak.