Magyar Könyvszemle 117. évf. 2001. 1.szám Vissza a tartalomjegyzékhez
A könyveket kézbe véve meg is találtam a dedikációkat, a továbbiakban azokat és összefüggéseiket ismertetem.
1. Sulzer, Johann George (!): Allgemeine Theorie der schönen Künste in einzeln, nach alphabetischen Ordnung der Kunstwörter auf einz ander felgenden Artikeln abgehandelt. 1–4. Leipzig, 1785, M. G. Weidmanns Erben.
Az elülső védőlap rektóján a következő kézírásos bejegyzés található: Andr[eae] Fáji (?) mit Inn übrigen Theilen. Tek.[intetes] Telepy Károly Úrnak barátságos emlékül junius 26 1863 Fáy András.
Az ajándék gavalléros volt, mert a négy kötetnek mélyvörös bőrkötése, hibátlan aranymetszése van, a gerinceken a szerző neve és a mű címe aranynyomással. A könyvben egyéb possessori nyom nincs.
A mű szerzője Johann George (!) Sulzer (1720–1779) svájci német volt. Kezdetben papként működött és természettudományokkal foglalkozott. Majd Németországban telepedett le; a Berlini Királyi Akadémia tagja lett. Filozófiai és matematikai professzorrá nevezték ki; pedagógiaelmélettel is foglalkozott. Életpályája polihisztori vonásokat mutat.[1] Fáy András és .[139Telepy Károly[2] festőművész (1829–1906) ismeretsége a 19. századi hazai művészeti egyesületekkel kapcsolatos, amelyeknek alapításában, vezetésében mindketten részt vettek.
Fáy többekkel együtt életre hívja a Pesti Műegyletet[3] 1839-ben, amelynek első elnöke Trefort Ágoston lett. Őt követte Fáy az elnöki poszton.[4]
A Műegylet kiállítások rendezésével, műlapok terjesztésével a képzőművészeti ízlés fejlesztését tűzte ki céljául.[5] Telepy Károly olaszországi tanulmányútja során szorgalmasan küldte műveit a Műegylet kiállításaira, és 1857-től az egyesület részvényese lett.[6]
A Pesti Műegyletet az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat követte, amelyet a Pesti Műegylet és a Képcsarnok Egylet működésével elégedetlen festőink (Barabás Miklós, Brodszky Sándor, Telepy Károly) 1859-ben alapítottak.[7] Telepy egyébként éveken át a Társulat titkára, műtárosa volt.[8]
Visszatérve Fáy Andrásra, róla maradtak fenn könyves adatok. Egyebek mellett a Casinó könyvtárosaként működött 1835-ben és 1840-ben. Ide Széchenyi István kedvéért iratkozott be.[9] Magánkönyvtárának gyarapítási módjáról sok mindent meg lehet tudni Burián Pál[10] tudós antikváriushoz írott leveleiből.
A levelek fényt vetnek Fáy jártasságára a latin auktorok kommentált kiadásainak világában. Ezeket rendeli meg Buriántól, de nem pénzzel fizet, hanem saját műveinek példányaival, főként a Bélteky házéval. Minden levelében erősen alkuszik, a lehető legtöbbet szeretné kiszorítani az antikváriusból, drágállja árait. Saját könyvtárából duplumokat ajánl fel Buriánnak csere céljából.[11]
Fáy András két másik dedikált könyvajándéka nem került pénzbe, mivel azok saját művei voltak.
2. Terve a pest-megyei köznép’ számára felállitandó takarékpénztárnak. Buda, 1839.
3. Kelet’ népe Nyugoton. Pest, 1842.
A dedikációk „ ;N.[agyságos] Takács Mihály úrnak a szerző”, illetve „N.[agyságos] Takács Mihály úrnak barátságos tisztelettel a szerző”.
A megajándékozott személy valószínűleg a Takács család gyöngyöshalászi ágából való Mihály, aki 1860-ban halt meg 69 éves korában.
Foglalkozásáról, hivatalviseléséről Nagy Iván[12] nem közöl adatot. Petrik és Szinnyei sem jegyzik. Jó barátja lehetett Fáynak.
Fáy András nem csupán saját könyvtárát gondozta, gyarapította, hanem baráti kapcsolatai ápolásában is igazi bibliofil volt.
Ojtozi Eszter
[1] Allgemeine deutsche Biographie XXXVIII. Leipzig, 144–147., valamint Historisch Biographisches Lexikon der Schweiz. Neuenburg, 1931, VI. 604–605.
01 Sulzer könyvét Fáy kétségkívül beköttette mielőtt ajándékba adta volna, a kiadói példányok szerény papírkötésben kerültek forgalomba.[2] Telepy Károly művészetének jellemzését l. Szabó Júlia: A XIX. század festészete Magyarországon. Bp. 1985. 38.
[3] Művészeti Lexikon III. Bp. 1965–1968. 742.
[4] Badics Ferenc: Fáy András életrajza. Bp. 1890. 599., valamint Erdélyi Pál: Fáy András élete és művei. Bp. 1890. 199.
[5] Fábri Anna: Az irodalom magánélete. Irodalmi szalonok és társaskörök Pesten 1779–1848. Bp. 1987. 614.
[6] Telepy Katalin: Telepy Károly a magyar táj romantikus festője. = Déri Múzeum Évkönyve 1967. Debrecen, 1968, 564.
[7] Művészeti Lexikon II. Bp. 1966. 599.
[8] Éber László: Művészeti Lexikon. Bp. é. n. 912.
[9] Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. III. Bp., 1891–1914. 207 h.
[10] Burián Pál Fáyval való levelezése idején Kolozsvárott élt és működött. Szinnyei: i. m. I. 1422. h.
[11] Szamosi János: Fáy András három levele Burián Pálhoz. = Athenaeum 1874. 120–122.
[12] Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. XI. Pest, 1865. 20.