Magyar Könyvszemle   117. évf. 2001. 1.szám   Vissza a tartalomjegyzékhez

KÖZLEMÉNYEK

Bod Péter levelei Ráday Gedeonhoz. Könyvtárakat lehetne megtölteni a Bod Péter által írott, illetve a róla szóló művekkel, így ebben a rövid bevezetőben csakis arra törekszem, hogy a levelek tükrében igyekezzek a róla írottakat, illetve azok tartalmát ismételten megvilágítani.

Életét elsősorban Erdély múltjának, kulturális hagyatékának tanulmányozására, emlékeinek gyűjtésére és feldogozására szentelte: minden keze ügyébe kerülő magyar könyvet áttanulmányozott, illetve kéziratos hagyatékokat vizsgált át.

Ráday Gedeonnal való kapcsolata révén az erdélyi felvilágosodás és nemzeti kulturális mozgalom fellépésének, illetve a hasonló magyarországi kezdeményezéseknek nyújtott ösztönzést.

Tudományos munkájának szerves részét alkotta a magyar nyelv művelésére, fejlesztésére való törekvés. Saját tapasztalatból tudta, hogy a magyar szókincs nem elégséges minden fogalom, szakterminus kifejezésére. A Bod által javasolt társaságnak egyik feladatául Apáczai Csere János kezdeményezésének eredményesebb folytatását szánta (mindenféle tudományokhoz tartozó szavakat magyarul adni elő), valamint az új magyar nyelvtan kidolgozását.

Munkásságának legfontosabb ága a literatúra-történet. A kisebb gyűjtések, kiadványok mind csak előmunkálatai voltak a nagy irodalomtörténeti vállalkozásnak. Bár vallása miatt nem hagyott ki senkit sem a tudósok közül, mégis a reformátusok szerepelnek nála a legnagyobb számban. Ez csak annak a következménye, hogy elsősorban református forrásanyag alapján dolgozott. Forráshelyei között fontos helyen áll Bethlen Kata, Ráday Gedeon és testvére, Ráday Eszter könyvtára. Ezeknek a céltudatosan fejlesztett magyar könyvgyűjteményeknek a kiegészítésében maga is sokat segített.

Bod Péter, a tudós férfiú volt Ráday Gedeon erdélyi ügynöke, s Ráday Gedeon volt Bod Péter magyarországi ügynöke. Adták-vették egymás után, illetve egymás számára a könyveket, úrhölgyek közreműködésével (pl. Bethlen Imréné Gyulai Klára, Kordáné Nemes Júlia stb.).

Az itt közreadott levelekben is tetten érhető mindaz, amit az imént néhány mondatban felvázoltam. A leveleket publikálók sorában csak a sokadik vagyok: Kiss Áron, illetve Torda István már kiadta azokat.[1] Sajnos, a Kiss Áron szövegközlésében elkövetett hibák folytatódnak Torda [118Istvánnál is, aki nagyobbrészt megismétli az 1882-es közlésben írottakat. Mindkettejük kiadásából hiányzik viszont az az 1766-os levél, amit alább közölni fogok. Bod Péter levelei (szám szerint öt darab) teljes terjedelmükben, betűhíven, hibák nélkül most először látnak napvilágot. Lelőhelyük a Ráday Levéltár (VIII. 231–235).

      Tekintetes Ur, –

      érdemem felett való nagy Fautorom!

Igen alkalmatos időben érkezett Visa hozzám; mert már régen varván
fel készültem vala hogy utána irjak: de már az elmaradván köszönöm
az Urnak ebbéli jó indulatját, a mellyel kivánta segiteni jóra
intézett szándékomat. Győnyőrűséges szép és igen ritka Monumentum;
a mellynek jó hellye vagyon fen forgó Irásotskámban. A Deákság benne
szép folyó a dolog igen világos, a mellyek majd ollyan gondolatot
szerzettenek bennem hogy talám nem régen kőltötte valaki, de az
authentiája meg vagyon, a mi lehet egy az időbéli levelb: Ez előttem
sokat tészen hogy felolvastatott a Varmégye Gyűlésén, a Notárius
által. s’ ugy látom hogy az István király Dekretoma is szép Deáksággal
vagyon irva; mellyre nézve lehet ketelkedni hogy ez is az idore
tartozó nem volna.

Le iratta volt az Ur Erdélyben létében a Mgs Gróf Aszszony Teleki Josefne
aszszonyom kőnyveiknek laistromokat; a mellyek azon Laistromban nem
találtattak, az Ur Parantsolatja szerint magam jedzeteimből azokat
kérvén most elkűldőttem az Urnak.

En tartottam eddig leg regib nyomtatott Kőnyvnek a Pesti Gábor által
Magyarra fordítatott s kinyomtatatott négy Evangyelisták irasokat;
mellyek 1536-dik eszt. Betsbe nyomtatattak; de nem régen akadtam
regibre, a Sz. Pál Apl Leveleinek Magyarra való forditatásokra.
Forditotta Komjáti Benedek Peréni Jánosnak a Peréni Péter fiak
tanitoja a Frangepán Kata Peréni Péter őzvegye kérésére 1532. eszt.
Nyomtatatott Krakkoban Lengyel orsz. 1533. esztben. Kitetszik az
előljáró beszédben hogy ezen Uri aszszonynak kezénél vala régi
forditás is irásban s ugyan annak darabos magyarsága és nehéz
olvashatása adott alkalmatossagot az uj forditásra.

Ha talám az Urnak terhére nem lenne kérésem, nagy bizodalommal kérném
valami kőnyveknek a Pesti kőnyv aros altal való meg szerzésekre.
Kellenének néha (1 a Schvandtner Collectiojábol az második és harmadik
Tomus, az elsőt meghozattam volt meg akkor midőn kijőtt mindjárt Be is
kellene kőtetni azon blts Pesti kőnyvkőtő által Frantzia kőtésbe a
mint vagynak az Urfié, s ez enyim is az első Tomus ugy vagyon. (2 Belii
Adparatus ad Histor Hung. Deak secunda, az első Deak meg vagyon
kellenének egyéb jőnyvek is de Catalogusom nem levén ne tudom mik
talaltatnak ott. A békűldések iránt Debretzenből szolgálna nekem akar
az Ur Domokos Márton Uram, akar Dr Buzinkai Uram v. Tisz. Tatai Ferentz
Uram. Az arakat vagy bizonyosan ki kűldeném, vagy ha kinek adsignálná
az Ur Erdélyben annak adnám. E mellett sok dolgokban az Ur nékem
használhatna. (1. Nagy szűkségem vagyon az Carolus VI.-nak be adott
Memorialek iránt in religiosis. ha az Urnál megvolnának bár’ tsak az
nevezetesebbeket közölne az Ur én velem. (2 szeretném tudni mikor az
1722 a Pseti Commissinak Actait de ádtak az Evangelicus Commisiariusok
volt-e valami válasz arra a királyi Felségtől? Az Urnak hozzam
mutatando Gratiáját tőllem ki kitelhetőképen megháláni szivesen
igyekezném.

[119Mostan semmi ujsagot nem tudok a mellyel kedvekedhetném.
A Tipografiák, meg azon állapotban vagynak, a mellybe látta az Ur
Erdélyben létében, nem is fogtak ez után Semmi uj Munkához: mivel
censura nélkül nem mértek, a censurát pedig elkezdeni terhesnek
látszik. En kértem azon kis Bibliai Historiátskának megujjitásara, a
melly már egyszer kijőtt, de azt sem mérik vállalni. igaz hogy benne
valami auctariummal, de az senkit meg ne sértene.
Kőszőntőm alazatosan
a Tek. Aszszonyt minden testi és lelki joknak kivánásokkal, ugy az
Kedves Gedeon Urfit, kit isten neveljen a maga ditsöségére. Istenek
ajánlván az Urat kedveseivel egyetemben maradok az Urnak

alázatos kész szolgája

Bod Péter

Migenben 26. Apl.

      1754.

A Mgs Grof Teleki Joséf Urfi jó egéssegbe vagyon, kőszőnti az Urat
kedveseivel egyetemben minden lelki és testi jóknak kivánságokkal.
Minthogy a szép rendért az Ecclesias Historiaban követjük az Alf.
Turrentinus Conpendiumaz ha az Pesti Bibliogrk altal meg lehetne
szereznűnk az Urfinak s néha is szükségünk volna reá, mer jó
Exersitáit tsak masokrol szerzűnk magasabb kőltsön. Titt. Joh.
Alphensi Turrentini Compendium Historiae Ecclesiast. Ad Christo
sato usque ad res cum contitu actione ad presens usque teophus
eckl. a Joh. Simonis. Hala. Magdeburg impensis Brewintii 1750.

      Meltóságos Ur

      erdemem felett való nagy Fautorom!

Felette sajnállom hogy az Urnak Tratzalrol 15 Ixbr irott levele valahol oly
sokat késett, mellyet épen ezen orában hozza meg a Karolyvári Postás,
ott pedig nem kesett: mar nem régen is jőttek leveleim; tartom
kőtelességemnek mindjárt valaszolni reá.

Ezen dologban szinten tegnap előtt irtam levelet Tiszt. Pűspők Borosnyai L.
János Urmk, a ki az Ur Vaji Abraham Uram és Tisz. Pűspők Tsáji Marton
Uram, kérésekre írt volt nékem. Itt az fen forgo Makai Károlynk semmi
emlékezete nintsen, ollyan nevű nem is volt itt. Tudakoztan ezen
dologrol eléggé s egyeb nyomára nem talalhattam; hogy David István
nevű ifju ment volt a Prussushoz, ki ott magát hivatta Makaink
Hadnagyi v. Kapitányi tisztben leven, de onnan ment szolgalatra az
Hollandiai respublikához, ez vitette el két őttseit Hollandiába
Ferentzet és Sámuelt, azok jőttenek e viszsza vagy nem épen ne tudom.
Ezeknek atyok David, máskent Makai Feretz lakott ez előtt Benedekben
itt nem meszsze, most már Tordán. Ezekk melle tehetem ezt is: szintén
tegnap értettem hogy Kolosvárt vagyon egy Hollandus fi, a ki azt mondja
hogy ő az Konstantinápolyi Belga Residenshez igyekszik Papnak; ez ment
volt Tordára David v. Makai Ferentzhez, azert hogy a fiai Hollandiáb
tőlle Pénzt kőltzőnűztenek, fizesse meg. Talán ez mondotta volna magát
Makainak. En egyebet ezen dolgokban ki nem nyomozhattam ha valamit
bizonyosabbat érthetek én tartom kőteessegemnek a Mgs Urat tudositni.

En jó lélekkel mérném azon Hivatalra ajánláni a Josef Mgs Grof Urfi Teleki
Josef Ur mellett lakott Carolus a Magdeburg nevű Frantzia Praeceptut
[120józon, emberséges magát egész betsűlettel alkalmaztató in Mathematicis
jure civili et Publice, Inperii conjunctionibus Historií, egy tanult

ember. Az Urfi mellől régen elbotsátatott bizony, az én iteletem
szerint az Urfit nem kevés hálával, igertenek vala neki Száz Tallért,
de még sem marada meg. ugy vala hogy az Hazájába menyen; de mások
tsalogattak sok mesterségekkel. Már az Uraktol egészen absolutus.
Lakik most vagy inkáb tőlti az időt a Mgs Grof Kemeny László Urnál
sekretariusi titulus alatt de ne gondlom hogy oda légyen valami
szoros kőtelessége. Ezt mernem azon Spartára bátran be allítani: ugy
hiszem rea is venne magát.

Nem régen arra kértem vala a Mgs Grof Teleki Josef Urfit, hogy irna az
Urnak az iránt, hogy Magyar Kőnyveik Listájokat küldenlé bé, már én a
mint a Mgs Ur kért vala Magyar Kőnyvek szerzésére, arra kész vagyok s
reménségem is vagyon; de nemellyek drágátskák s ha volnának a
Catalogusban azokat ujjolag nem szereznők it meg. Nem regen is akadtam
egy nehány ritka és szép Magyar kőnyvekre meg is vettem. Ha az kőnyvek
Listájok lezünkön lésznek osztán batrabban vásárlunk. A mellyeket a Mgs
Ur szamomra vészen reménlem hogy az Ur Domokos Marton Uram Debretzenből
el kűldi Kolosvarra, v. a Mgs Vass Urnak beszolgáltatják. A Mgs
Aszszonyt az Urfival egyetemben alazatosan kőszőntőm minde joknak
kivánásával. En pedig maradok

      az Urnak

alázatos szolgája

Bod Péter

Migenben 16 Xbr

      1754

Sietve irott levelemről követem a Mgs Urat.

      Méltóságos Ur

      érdemem felett való jó Pátronus Uram!

Vettem mind a Mgs Ur 20 Marty Ludánybol irott levelét, mind az Nagy Sámuel
Uram Pestről 24. Martii irott Levelet az M. Kőnyvek Laistromokkal
egyűtt. Igen jol esett hogy ezen Katalogus kezemhez jőtt, mert eddig
tartozkodtam megvenni nemelly Kőnyveket, a mellyek elő fordultanak,
nem tudván ha szűkségesek e vagy nem? már pedig a mellyek ezen
Laistromban nem lésznek azokat megszerezni, kivált a régibbeket
tellyes tehetségem szerint igyekezem. Ezen kivűl más Laistromok az Ur
Kőnyveik velem nem kőzőltetett. Ezt pedig parealtatván mind Tiszt.
Ajtai Urnk Enyedre s mind a Mgs Grof Aszszonynak Teleki Josefné
Aszszonyomnak Hevizre elkűldőm.

Száz Reneus Forintok iránt ír a Mgs Ur a Magyar Kőnyvek szerzésekre, hogy
akar kűldeni. Sok Magyar Kőnyvek kellenének annyi Pénzre. En utat nem
tudok mutatni az bátorságos elkűldésre; hanem ha azt tselekedné a Mgs
Ur hogy M.országon a Mgs Gróf Aszszony Teleki Lászlóné aszszonyom
Gondviselőjének által adná, és osztán itt Erdéllybe a Mgs Aszszony
ismét vagy nékem vagy a kinek tetszik parantsolni a Mgs Urnak meg adná.
Kűlőnben a Pénznek bé nem kűldése reszemről a kőnyvek szerzésekben
akadályt nem tészen: inkáb tett eddig az Laistromnak nem létele: így is
látom hogy vettem vagy kettőt a mellyek megvoltanak.

Az Svantner Collectiojára igaz hogy szűkségem volt; de meg sem gondoltam
hogy az Urnak illy formán alkalmatlankodjam vélek. Nem is tudom,
[121miképen ebbéli gratiaját megszolgálni az Urnak: valami mindazáltal
tehetségemben lészen azt véghez vinni elnem mulatom. Tiszt. Tatai
Ferentz Urmk írtam Debretzenbe. hogy ha valami mod lészen benne
kűldje be Erdélybe vagy Kolosvárra Tiszt. Szathmári Sigmond Uramhoz,
vagy Enyedre Tiszt. Ajtai Mihály Urmhoz, vagy valahova bizonyos és
bátorságos hellyre.

Irja Nagy Sámuel Uram hogy azon könyvekkel az Pesti Bibliopola kűld vagy
tízig valo Katalogusokat is a mellyeket jó hellyekre el kell küldeni,
igen jó szivel meg tselekszem; magam pedig régen keresem azt az
Katalogust de mind eddig is meg nem szerezhette: nékem annyival is
kevesebbe esik.

Hamaráb válaszoltam volna az Urnak; de az Mgs Ur Vay Abrahám Um kűldvén
hozzám levelet a mellyben C. Magdeburgot Patakra hivatta mind a Nemet
Nyelv s mind más nemely tudományoknak tanitására, vártam hogy mitsoda
ki menetele lészen. Tegnap vettem válaszát Levelemre mellynek a veleje
ez:
Gratia, qua apud meum Illustrissimum Principalem fruor et animus Statui
Scholastico me nunquam inumuscendi, obicem ponunt, quo minus
Tuae voluntati hac vice satisfacere possim. Ignosces mihi si Tibi
indicem vir clarissimae, quod ante aliqout ad huc septimanus
Instructionem Domicellorem Banffi et Nalatzi cum Salario 300 Rhens et
libera intertentione recusaverim.
Igaz, hogy néki kétszáz Forintokat megigért vala a Mgs Grof Ur Teleki
László Uram is, hogy a Mgs Josef Urfi mellett maradjon továb is; de nem
tetszett most ugy értettem Száz Forint a fizetése. Ingeniariusságra
szándokozott, lévén arra is szép fundamentoma: s nagy hajlandosága,
biztatták vala is valami Uri emberek hogy szolgálnak néki; akkor tsak
az biztatással marada; most mi tartoztatja nem tudom.

A téli szőrnyű hideg miat estenek sok károk a szőlőkben;
a mellyek elnem voltanak fedve a földbe elvesztenek;
meg a mellyek elfedve voltak azok kizzűl is sok meg
aszszott. Tavaly, ezen a vidéken Májusban igen sok
Hernyo tamadván a gyűmőlts fáknak leveleket s gyenge
gyűmőltsöket elvesztegette vala; most ismet a fák ágain
valami Pok haló formáju tsomotskák vagynak, a mellyekből
a nap melege által az apro Henyok kelnek ki igen feles
számmal s már kezdettenek az fákra esni. Az itt való lakosok
kimentenek a szőlő hegyekre és a tojasokat igyekezték egybe
szedni s elégetni. Tsuda hogy annak a hideg semmit nem ártott.
Itt vagyon igen nagy szárazság; meg ebben az eszben nem léven
eső.

Alazatosan kőszőntőm a Mgs Aszszonyt az Ur Intől lelki és testi
áldást kívánván. A Mgs Urfinak is kivánom hogy nevelkedjék
nem tsak testben, hñ a tudomanyban is Isteni félelemben,
s éljen jo egésségben kedves Tanitojával egyetemben.

A Kglmes isten oltalmába ajánlván a Mgs Urat kedves Hazaval
egyetemben maradok

      a Mgs Urnak

alázatos Kész szolg.

Bod Péter

MIgenben 16 Apl.

      1755.

[122(Mellékletek)

      Grof Teleki Josefne aszszonyom őNga

      eddig vett az Ur szamára ezeket

1       Totfalusi Biblia

2       Roterdami Remánk keresztyenséget tanitó

      kezben viselő kőnyvetskeje

3       Tofeus soltarok Magyarázatja

4       Koltsar Győrgy Postillaja

5       Jesuitak Titka

6       Bornemiszsza Peter Dominicajának

      3dk resze

7       Szat Nemeti Dominicaják Toldalekja

      Maga is vettem

1.       Sárpataki Mihály Noe Bárkaját.

2.       Felegyházi Tamás Keresztyen Hitrűl

      irt Konyvet 4 R.

3.       Enyedi György Munkaját Magyarul

      és holmi aproságokat.

M.       Ezen subducált hármat Tűri Uram

      kezekhez hozta, es ezeken kívűl

      ugy vettszinte hármat |. mert az

      kőnyvek Ludanyban adodtak kezem-

      ben, és igy itt nem lévén az nevei

      eszemben nem jutnak,

      de ugy tettszik hogy volt,

      az Edgyik. A Szent Háromságrol

      irott kőnyv in 8vo bizságos titulussa

      Anonimusé, ha az titulussa

      jól jut Eszembe, Igasság sarka

      az Masik. Debretzenyi Predicator

      Kőleséri Samuel Uram, bizonyos

      Munkatskája

      az Harmadik mostan

      eppen eszemben nem jutt.

      mivel confundállom más

      kőnyvekkel mellyeket. legg

      kozelebb szerzettem. Ezeket

      tsak azért jedzettem fel

      hogy tudva legyen, hogy már

      ezeket Turi Uram kezemhez

      hozta.

      Méltóságos Ur

      érdemem felett nagy Fautorom!

Felette sajnállom, hogy Tek. Lázár István Uram a Mgs Ur
rendelése szerint itt jára ugyan, de majd semmi időt egyűtt
tőltenűnk nem lehete, s a kevés idő alatt sem levelet nem irhattam,
[123lévén magamkis szintén akkor elmulhatatlan foglalatosságom; sem
pedig a mit talám tselekedhettem volna is hirtelen eszembe nem
jutott. A kőnyvek szerzesekben igyekeztem, de kevésre lehetett
menni, minthogy a régiség és Hazánkk megemesztették sok féle
veszödesei, a mellyek voltanak is, de tsuda hhogy e Tatár égete
Tőrők hamazta Hazáb tsak annyit is lehet találni, holott itt egymást
érte a sok pusztulás ez előtt. A Meltosagos Grof Aszszony
Teleki Josefne Aszsz. őNsga a nyáron is egy nehány felé,
magam is jelen lévén. akkor ő Nsgánál, adott Papoknak
Lajstromat, hogy mitsoda kőnyveket vennének meg, ha elő
akadnának, nézvén abban nagy részen a Mgs Urra is Vett
ennek előte is egynéhányat, a mellyeket által adott a Mgs
Gróf Aszszonyk Teleki Lászlóne Aszsz. őNgk: mellyek
Szebenben voltanak s ugyan ez okon nem lehetett most által
adatniok a Mgs Ur embereinek; de azoknak ki kűldetésekben
lehet ezután is modot találni. En pedig ennek utána
is ha tsak találhatok ollyat, a mi az Ur könyveinek
Laistromokban nem lészen szerentsémnek tartom megvenni s
modot keresek az elkűldetésekben is.

A mi az azokat illeti az itt vásarlott Kőnyveknek, az iránt
nem illő Melt. Urnak szorgalmatoskodni; mert nékem eléggé előre
megfizetett a Magyar Irók kér darabjoknak megkűldetésekben,
tsak azt sem tudom viszszá fizetni egész eletemben is;
annal inkáb továb is vagyon reménységem hogy a Mgs Ur
altal a Magyar országban nem regen ki adott Kőnyveket
megkaphatom a mellyek vagy Historiara vagy Törvényes
dolgokra tartoznak. Biztam vala Tűri Sámuel Uramra az
Télben hogy Pesten a mellyek a Mausz Katalogussában meg
volnának azokat néha kűldje meg, de sokakat a mellyek
voltanak a Katalogusban nem talált meg magánál; nemellyeket
pedig meg találván el kűldőtt. Keresem régen s nem tudtam
meghozatni Steph. Huszti Jurisprudentia Practica – Belii
Compendi Hungariae Geographia poson. 1753. In 8. Desericii
de initiis ac majoribus Hungarorum commentaria – Budae 1753.
fol. Prisci Rhetoris Excerpta editione Belii Posoniensem –
Ha valahol elő akadnának és reá szerzene a Mgs Ur, kivánom meg
halálni. Tiszt. Tatai Uram debretzenben a ki kezembe
szolgáltatná, ha addig el kűldetnének. Es ha valami uj könyv
Magyar Historiára tartozó jőne ki, abban reszeltetne, mivel
tudom, hogy nem lehet hogy a M. Urnak mindjárt értésére ne
essék. Nékem az magam Hivataljára közelebről tartozó Teologia
után, nagyob győnyőrűsegem vagyon az Hazánk Historiáják
visgálásáb s akármi ala való kőnyvet kapjak is arra a materiára,
mind kedves.

Látom, hogy a Mgs Ur kőnyvei kőzőtt talaltatnak a Heltaitol
egybeszedett és kiadott magyar versek a M. Királyok dolgaikrol. En
talám azokat nem láttam. Igaz ugyan hogy akadtak az én kezemre is,
nemely régi M. versek, a mellyek 1550 táb irattak és a Heltai
Műhelyből 1570 tájban kőltenek ki, de talám nem azok lésznek.
Egy néhány rendbelinek Tinódi Sebestyen Deák, a ki a Tőrők Bálint
udvari embere volt az előtt, az szerzője. Vagyon az után Hunyadi
Janos győzedelmeiről. irva Nagy Bántzai Mattheus. Debr. 1575.
Az kenyer mezején 1479-ben lett győzedelemről Temesvári István
[124irta 1569 esztben. Második János király eleteről Tsanadi Demeter
irta Debr. 1577 esztben.

Régen gondolkodom hogy írjak a Mgs Urnak az iránt, minthogy a Magyar
Nyelv erőssen kezdett meg romlani a mi időnkben jó volna annak
ekesitése s megerősitésére valami jót tsinálni a más Nemzetekk
Peldájok szerint. (1 Jo volna valami Literata Societást felállítani;
mellynek tagjai Magyar országnak s Erdelynek minden reszeiből
lennének; de minthogy ez magános ember tehetséget felül mulja.
Lehetne (2 egybe szedni az eddig ki adott Magyar Grammatikakat s
egyet jót tsinálni, tsak azt ne tsinálna Tót vagy mas nemzetből
való hm a ki gyermekségében is Magyarok kőzőtt nevelkedett.
(3 ki kellene nyomtatni valami válogatott régi magyar Historiakat
és verseket, a mellyekben nintsenek deák és Frantzia vagy egyéb
nyelvből való Szók. azok tisztán Magyarok. De most az katonaságot
viselt Magyar nemességből valo ifjuk ugy kezdették attakirozni
a Magyar nyelvnek tisztaságát, a melly ennyi száz esztendők alatt
magánossan álván Europában a maga valoságában, még a sok
nyelveket értő nagy Skáligernek is tsudájára, épen megmaradva vala,
hogy nem sokára a maga épségéből ki rukkoltatván, avantsiroztatni
fogjak a pajzanok közzé; hogy az parasztok kőzt ha annak josága meg
marad de azokhoz is igen be ment a Deák szokkal való éles az varmegyei
Tisztektől, már ők is a contributiot a norma vagy planum szerint
administraljak a Regius Commissariusoknak és a computoson, tesznek
demonstratiot az inquisitio szerint. szegény Magyar nyelv. Az Isten
tehetséget adott a Mgs Urnak s azokbol az Heltaitol régen ki adott
versekből, a mellyeket kedvesebbeknek lehetne itelni nyomtassa
ki a Mgs Ur Budán vagy a hol helyesnek itélné, hogy az afeléknek
olvasásokkal egyenesednének a meg deakosult s frantziasult szollások
modjai.

Valami ollyas Erdélyi ujságom nintsen, elhiszem Szebenből vészen tudositást
a Mgs Ur gyakorta Mgs Uri attyafiairol. A Pestis tsinált most Erdélyben
sok bajt az reggetés által, mivel lineák levén szabadon járni nem
lehet. Másut kűlőnben még nintsen, hanem Brassóban és ennek vidékén a
Bartzaságon. Az felsőbbeknek rendelésekből böjt hirdetetett az Iñ
iteletének elforditatására; de a kőznép ugy látom az egesz országb
megátalkodott várva várja az pestist, de egyik sem magára, ha mind
másra, a tanitást bé ne vészi, meg tsufolja.

A Mgs Aszszonyt minden joknak kivánasokkal alázatosan kőszőntőm, a Mgs
Ufinakis nevelkedést testben lélekben egesz indulatbol kivánok

A Kglmes istennek ajánlván pedig a Mgs Urat, hozza tartozó kedveseivel
egyűtt maradok

      Mgs Urnak

MIgenben 20 2br       alázatos kész szolgája

      1756.       Bod Péter

Tek Dantzkai Josef Uram és az Aszszony a Mgs Urat és Aszszonyt nagy btl
kőszőntik istenek aldését kívánván a Mgs Urra és kedveseire.

      Méltoságos Ur

      Jo és Nagy Pátronus Uram!

A szűret után keves idővel a Mgs Gróf Vass György Ur ő Nga által elvittem
a Mgs Ur kedves ajjándékát, jó akaratját az Pray Annales. Hit három
[125Tomusban, szép kőtésben, jol és épen romlás nélkűl. Szégyenlem
megvallani hogy eddig a Mgs Urat azal nem tudositottam. Jollehet
szűntelen igyekeztem; de az naprol napra addig haladott a míg végre
erre az időre jutott, egyik dolog az másikat sokszor elromlatatja az
illyen közképen tétetett emberrel. Kőszőnőm azért ebbéli joakaratját
a Mgs Urnak, hogy meg emlékezett rollam és nem sajnallott meg
küldeni ezen Historiát, meg egy darab ugy hiszem lészen. Az első Tomus
bé tőltőtt vala jo remeséggel; de a tőbbek meg kissebiték az elsőnek
betsületit. Ugyan tsak, rend és Deákság, s Kronologia jo benne.

A Magyar kőnyvek Laistromokat tessék az Urnak menél hamaráb elkűldeni,
Senki benne hasznosabban nem szolgál mint én, tsak tudhassam mik
kellenek. Nem messze vagyon az Enyedi Kollegium, ritka az a kőnyv, s
melly ott elő sem fordul, az Ekklesiákban is, nékem járnom kell, s ha
mit észre vészek abban jo szivvel szolgálok. Én viszontág az M. ország
Historiájára való dolgokat, kivánnám az Mgs Urtol; mivel az Isten
beszéde után, leg inkáb győbnyőrkődőm az Haza dolgainak tanulásokban.
A Kollar Kőnyvei talán nem tilalmasak, azokaz is szeretném s egyebetis
a mit lehet találni az M. Dolgokrol.

En őrőmest Erdélyi dolgok meg irásokkal kedveskedném a Mgs Urnak; de én
nem tudom most az Erdélyi dolgokat. Azt látom hogy Ekklesiainkat
perforratis et nomine renus ecreteniballatták, mert az Isten tudja.
Az is igaz hogy a kik M. VC. voltanak anyjokban, nagy anyjokban de anál
inkáb ha magok azok r ltanak és el hagyták, mind ez vonultattak a
Várgyei tőrvényes táblakra, hogy meg pereltessenek; holott azok ellen
tőrvény nintsen; hanem azok ellen elég vagyon az Adprobaták, a kik a
nagy Recepta Religiokat háborgatják. Grof Bánfi Dénes Ur mint buzgo
Profelistus evocaltatta grof Iktari Bethlen Samuelné Aszszonyomat és
Grof Bethlen Pálne Aszszonyomat, ki is néhai Teleki János Ur leánya.

Ha a Mgs Ur néha levelet méltóztatik irni, eljő az Karolyvári István.
Károlyvár. Igen. Tudja már az Posta Mester és a levelet bizonyoson
kezembe kűldi.

A Mgs Aszszony alázatosan kőszőntőm minden lelki és testi joknak szives
kivánatokkal. Talán eddig ifju aszszony is vagyon a Mgs Ur kőről a
második Gedeon kőveti az Atyáknak jó szokásokat: a ki ifju korában jol
hazasodik kárát nem valja.

Az Ur Isten kglmes oltalmába ajánlom a Mgs Urat kedves Uri Házával
egyetemben és maradok

      a Mgs Urnak

MIgenben 21. Jan. 1766.       Alázatos kesz szolgája

      Bod Péter

Szabó Ágnes


[1] Kiss Áron: Bod Péter három levele gróf Ráday Gedeonhoz. = Figyelő 1876. I., 172–176.
1 Kiss Áron: Bod Péter levelei Ráday Gedeonhoz könyvgyűjtési ügyekben. = Magyar Könyvszemle (7.) 1882. 257–263.
1 Bod Péter: Magyar Athenas. Vál. Torda István. Bp. 1982. /Magyar Hírmondó./ 464–484.