Magyar Könyvszemle   117. évf. 2001. 1.szám   Vissza a tartalomjegyzékhez

FIGYELŐ

Antalóczi Lajos (1947–2000). Dr. Antalóczi Lajos pápai prelátus, kanonok, az Egri Főegyházmegyei Könyvtár igazgatója férfikorának delén, ötvenhárom évesen súlyos betegségének fájdalmait szinte titkolva, utolsó percéig dolgozva költözött abba az örök hazába, amelynek létezését, Istentől várható üdvösségünket maga is alázattal hirdette, amikor papnak lenni megpróbáltatás volt. Töretlen hittel szolgálta az egy igaz Urat 1972-es pappá szentelésétől haláláig mind az oltárnál, mind a könyvtárban. Haláláig működött plébánosként is, noha ez a kettős teher csak rendkívüli ember vállára helyezhető biztonsággal. Ő mindkettőt példásan látta el. Amikor az Egri Főegyházmegyei Könyvtárba került, annak állapota magán őrizte az államosítás minden átkos jelét. A régi könyvtártermek tornateremnek voltak átalakítva, és az állomány jelentős része ebek harmincadjává vált.

1978-tól dolgozott segédkönyvtárosként, majd 1983-tól a könyvtár vezetőjeként Dr. Antalóczi Lajos, akire a termek és az állomány méltó körülmények közé történő visszahelyezése és fejlesztése várt. Még az egyházi javak visszaszerzése előtt, 1991 augusztusában a régi termeket visszakapták, amiben oroszlánrésze volt Antalóczi Lajos és Glatz Ferenc akkori kultuszminiszter levélváltásának. A külföldi adományok, így a számítógép, a fénymásológép, a katalóguscédula-sokszorosító is Antalóczi atya fáradhatatlan „lobbyzásának” eredményei. Még a visszaköltözés előtt a barokk díszteremben jelentős felújítási munkálatokra került sor, mert bár az itt tárolt állomány jórészt megmaradt, a turistalátványosságként őrzött könyvek körülményeiben számos javítanivaló akadt. Antalóczi vezetése alatt sor került a barokk díszterem állományának korszerű feldolgozására is. A barokk kor püspök-mecénásai sorában a legelső hely Eszterházy Károly egri püspököt illeti. Nem túlzás azt állítani, hogy a könyvtáralapító egri püspökhöz méltó erkölcsi magaslatra emelkedett Antalóczi Lajos pp. prelátus, kanonok, akinek nevéhez fűződik a régi fényét visszanyert könyvtár bicentenáriumára szervezett tudományos emlékülés. (Kétszáz éves az Egri Főegyházmegyei Könyvtár 1793–1993. Emlékkönyv. Szerk. Dr. Antalóczi Lajos. Eger, 1993.), valamint – az Emlékkönyvtől függetlenül – a konferencia előadásainak külön kötetben való kiadása. Eszterházy életművéről Antalóczi doktor maga is többet publikált: megemlítjük pl. a pápai Eszterházy-konferencián elhangzott előadásának kötetben való megjelentetését.

Irodalmi életünkben is szerepet játszott a könyvtár számos kiadvánnyal, így Listóczky László egri irodalomtörténész több munkáját adták ki, valamint arra is volt példa, hogy Antalóczi Lajos igazgató saját dédelgetett kutatási tervét adta át másnak, hogy hamarabb feldolgozásra kerüljön az anyag. Nagy kérdés, hogy hozzá hasonló irodalompártoló, kultúraszervező egyéniség található-e ma, aki alkalmas egy ilyen értékes gyűjtemény vezetésére?

Földvári Sándor