A magyar folyóiratirodalom kiemelkedő lapjai nemcsak a sajtótörténet kutatóinak, hanem a korszak iránt érdeklődők szélesebb köre számára is számos érdekességet rejtenek magukban. Ezek gazdag tartalmának feltárásához és hozzáférhetővé tételéhez jó eszköznek bizonyult a lapok repertóriuma. Ilyenekkel inkább szakfolyóiratok szoktak rendelkezni, de éppen a Tudományos Gyűjtemény közelmúltban megjelent repertóriuma bizonyítja, hogy más típusú lapok repertoriális feltárása is számos előnnyel jár.

Különösen szerencsés gondolat volt a magyar reformkor egyik legjellegzetesebb és leghosszabb életű folyóiratának tartalmi átvilágítása. E lap ugyanis, ha nem is volt „az első magyar enciklopédikus folyóirat” (hiszen már a 18. század kilencvenes éveinek elején megjelent egy ilyen jellegű folyóiratunk Mindenes Gyűjtemény címmel), de mindenesetre a leghosszabb életű, gazdag tartalmú reformkori periodikánk volt.

A 25 évfolyamot megért, még a felvilágosodás jellegzetességét: az enciklopédikus jelleget magán viselő folyóirat tartalmi hasznosítását nagyon megkönnyíti ez az összeállítás. Az egyes számok időrendben közölt tartalomjegyzékei valamint a különböző mutatók (földrajzi-, személy- és tárgymutató) segítségével nemcsak általános képet nyer a használó a negyedszázadot megért folyóirat tartalmáról, hanem arról is könnyen meggyőződhet, hogy az általa keresett személyről illetve témáról található-e valami a Tudományos Gyűjtemény évfolyamaiban.

A tartalom sokszor sajátos elrendezése, a címadás következetlenségei és a gyakori szerzői névtelenség nem könnyítette meg az összeállítók munkáját. Ezért nem csoda, ha helyenként kisebb hibák, félreértések és hiányok is becsúsztak az egyébként gondos összeállításba. Ezek egy részéért – ha nem csak vakon következetes lenne, hanem gondolkodni is tudna – a [451 számítógép lehetne a felelős. Jó példát nyújtanak erre a névmutatóban Batsányi János nevénél szereplő számadatok, mert a megadott három tételszám közül kettő tévesen került a költő neve mellé. A 2845. és a 3288. tételnél ugyanis nem Batsányi Magyar Museum c. folyóiratáról, hanem a Nemzeti Múzeumról van szó. De a gép nem csak a hasonló hangzású nevek között nem tud különbséget tenni, hanem akkor is csődöt mond, ha ugyanazon mű fordul elő különböző címeken. Pl. Bessenyei György neve mellől hiányzik a saját írásai közül – a Repertóriumban egyébként szereplő – 228. tétel, pedig e helyen Bessenyei Beszéd az Országnak tárgyárul című írását közölte le Vitkovics Mihály – igaz, hogy Hazafiúi elmélkedés címmel. Bessenyeinek ugyanez a kis cikke még egyszer megjelent a Tudományos Gyűjtemény 1823. évfolyamában, amit jelez is a Mutató, de nem a Bessenyei által írt szövegeknél, hanem a róla szólóknál. (1339).

A nyelvezet régiessége is megnehezítette a szerkesztői munkát. Erre példa a Tárgymutatóban szereplő „magyar nyelvű újság szükségességéről” című utalás az 1825. tételre. E helyen ismét egy Bessenyei-mű közlését találjuk, mégpedig az először 1778-ban önállóan megjelent Magyarság című röpirat szövegét. Itt, az utolsóelőtti bekezdésben valóban emleget az író „újság”-indítást és azt, hogy a nemzet elméjét „újság”-gal tűzbe kell hozni, de e szavak itt egyszerűen „újdonságot” jelentenek. Az újság szónak hírlap jelentése 1778-ban még nem volt meg.

E példák azonban nem csökkentik az összeállító (Csécs Teréz) és munkatársai (Heczig Zoltán, Salakta Jenőné, és Székely Zoltán) repertoriális munkájának jelentőségét. A Tudományos Gyűjtemény repertóriumának használója pontos képet kap a nevezetes reformkori folyóiratunk tartalmáról.

Kókay György