Magyar Könyvszemle 114. évf. 1998. 1.szám Vissza a tartalomjegyzékhez
Mint az Országos Széchényi Könyvtár akkor még létező Hírlaptárának vezetője, méltó utóda lett a gyűjteményt 1884-ben, egy országos akció által létrehozó id. Szinnyei Józsefnek. Miként neves elődje, ő is egyaránt feladatának tekintette az egyetlen teljesnek mondható hungarika hírlap- és folyóiratgyűjtemény korszerű könyvtári feldolgozását és hozzáférhetővé tételét, valamint a magyar sajtó egészének bibliográfiai és történeti feldolgozását. Mindkét tevékenység fő bázisának magát a Hírlaptárat és annak munkatársait tekintette, de hallgatói és tanítványai közül is többen választották kutatásuk tárgyául a sajtótörténetet vagy lettek kiváló sajtóbibliográfusok mint pl. Busa Margit és Lakatos Éva.
Az általa vezetett Hírlaptár nemcsak egyedülálló sajtótörténeti műhellyé vált, hanem ezenkívül azt is nyújtotta éppen a legsötétebb években , amit a korszak leginkább megtagadott: emberi és baráti légkört, valamint a nemzeti és polgári hagyományok tiszteletét és ápolását. A hírhedt ötvenes évek első felében ezen az osztályon dolgozott Jékely Zoltán is, akinek éltető humora mellett a frissen, olykor folyóirat-kollacionálás közben megszületett, de még sokáig csak kéziratban olvasható versei is segítettek a butaság és a borzalmak uralmának elviselésében. Olyan légkör jellemezte a Hírlaptárat ekkor, hogy még a beépített téglák is kénytelenek voltak hozzá asszimilálódni.
Ilyen körülmények között mindössze a Magyar Tudományos Akadémia szerény támogatásával tudta megindítani Dezsényi Béla azt a tudományos tevékenységet, ami részben a magyar sajtó bibliográfiai feldolgozásából, részben sajtótörténeti kutatásokból állt. A Hírlaptár csaknem valamennyi munkatársa (Darabos Pálné, Glück Gézáné, Hadik Erzsébet, Kiszely Olivér, Kardos Éva, Kókay György, Nagydiósi Gézáné, Szekeres Margit, Takács Menyhért) közreműködött az OSzK kiadványai sorában megjelent sajtóbibliográfia (Dezsényi BélaFalvy ZoltánFejér Judit: A magyar sajtó bibliográfiája 19451954. Bp. 1956.) elkészítésében. Társszerzővel megírta Dezsényi Béla hosszú idők után az első átfogó magyar sajtótörténetet is (Dezsényi BélaNemes György: A magyar sajtó 250 éve. Bp. 1954.), de számos, tudományos folyóiratban közölt tanulmánya is tanúskodik elmélyült sajtótörténeti kutatásairól. Főként a 18. századi és a reformkori hírlapok történetével kapcsolatban ért el sok új eredményt, de Kossuth hírlapírói tevékenységéről is maradandó írásai jelentek meg. [76
Dezsényi Béla tudományos terveinek megvalósítását azonban meggátolta a politikai légkör amely gyanakvással figyelte a sajtóval kapcsolatban még a tudományos kutatásokat is , de lehetetlenné tették azok a könyvtári reformerek is, akik a Nemzeti Könyvtárból fiók-Lenin Könyvtárat kívántak csinálni. A számos új funkció miatt, amiket ráépítettek a Széchényi Könyvtárra hogy nehogy másként legyen, mint a nagy példaképnél éppen a legfontosabb feladatok: az állomány anyaga és annak tudományos feltárása hanyagolódott el leginkább. Megszüntették a Szinnyei által alapított Hírlaptár önállóságát és különgyűjtemény jellegét, Dezsényi Bélát pedig eltávolították a gyűjtemény éléről. Nem maradt meg számára más érdemleges feladat mint a nyolc évi kényszerű szünetelés után 1955-ben újraindult Magyar Könyvszemle szerkesztése. Az MTA I. Osztálya mellett elsősorban neki köszönhető, hogy a patinás könyvtörténeti folyóirat profilját és színvonalát sikerült a régi szintre visszaállítani. A viszonylag korán bekövetkezett halála amelyet bizonyára siettetett a sok szakmai értetlenség és méltánytalanság folyóiratunk szerkesztése közben érte.
A halálát követő negyed évszázadban de főként az utóbbi évtizedben bekövetkezett változások több lehetőséget biztosítottak a sajtóval kapcsolatos kutatásoknak. Részben éppen Dezsényi Béla tanítványai közreműködésével sajtótörténeti kézikönyvek és bibliográfiák készültek el, és ma már nem csak egy-két helyen oktatják a sajtótörténetet. Azonban az általa oly nehéz időkben is színvonalasan szerkesztett folyóirat ma sincsen könnyű helyzetben: sőt mint számos más tudományos folyóiratot a Magyar Könyvszemlét is, ha ezúttal nem is politikai okokból, hanem anyagi nehézségek miatt, de a megszűnés veszélye fenyegeti. Fennállásának 122. és a magyarországi sajtószabadság törvénybeiktatásának 150. évfordulóján.
Kókay György