A könyvtár folyó évben számos munkával gyarapodott részint a külföldi társulatokkal folytatott csereviszony, részint magánosok ajándéka és a köteles példányok által, részint pedig vásárlás utján, mint azt a következő számadás mutatja.

A m. tud. Akadémia f. évben 75 társulattal állt csereviszonyban, melyek 294 munkát 366 kötetben küldtek.

Ajándék utján 161 munkával 162 kötetben; saját kiadványaiból 72 munkával 78 kötetben gyarapodott a könyvtár; köteles példányul 24 nyomda 278 munkát 318 kötetben küldött.

Vétel utján 802 munka 1128 kötetben növelte az Akadémia könyvtárát.

[316Az összes gyarapodás tehát 1876 (dec. 12.) 1607 munka 2051 kötetben.

A könyvkötést több könyvkötő végezte, de végre Molnár Mihálynak adatott, mint a ki több éven át pontosan és hibátlanul kötötte a könyveket.

1876. dec. 12-ig köttetett 1041 nyomtatvány és 15 kézirat.

A könyvtár használatáról következő adatok vannak; a Könyvtárban 11,253 olv. használt 21,938 munkát; 123-an (tudósok, tanárok etc.) hazai használatra kivittek 978 munkát. Összesen 11,476 egyén használt 22,916 munkát.

Nem hagyhatni itt érintetlenül azt, a mit a Magy. Könyvszemle sept.-oct. füzetének 224. lapján felemlítettek; t. i. a köteles példányt. A nyomdászok nagyon rendetlenül teljesítik ebbeli kötelességöket; a fővárosi nyomdák és nyomdatulajdonosok közül vannak olyanok, melyek fennállásuk óta egyetlen füzetet sem küldtek be. Ha a fővárosi nyomdák nem tartják meg a törvényt, s nem küldik be rendesen a köteles példányokat, mit szóljunk az egyes provincialis kisebb nyomdákról, hol sokkal csekélyebb számban és nem is oly fontos munkák jelennek meg. Pedig a törvény meg van. Az 1840. VI. tvcz. 11. §-a elrendeli, miszerint „Magyarországban és kapcsolt részeiben nyomtatott munkákból a m. t. Társaságot egy példány illeti, s jóllehet az 1848. tvcz. XVIII. 40. §-a hallgatással mellőzte, de határozottan el nem törölte. S tapasztalván a hanyagságot, az Akadémia 1868-ban kérvényt nyujtott be a ministeriumhoz, s ez u. a. év jun. 15-ki 7402. számú rendeletében tudósítja az Akadémiát, melyben köröztetik, hogy az 1840. VI. tcz. 11. §-nak érvényessége felől az igazság- és belügyminister urak egyetértő nyilatkozata alapján a magyar- és erdélyországi nyomdászok hatóságilag felszólíttattak, hogy a nálok megjelent vagy megjelenendő munkák egy-egy példányát a m. t. Akadémiának pontosan beszolgáltassák.

De ennek sem volt a kivánt sikere, mert 1871. május 22-én ismét utasíttattak a nyomdászok kötelességeik teljesitésére. Sajnos, azonban az ügy most sem áll jobban.