Magyar Könyvszemle 1. évf. 1876. 6.szám Vissza a tartalomjegyzékhez
MAGYARORSZÁG KÖNYVTÁRAINAK
ISMERTETÉSE EGY NÉMET MUNKÁBAN.
A németországi könyvtártani irodalom legkitünőbb tekintélye Petzholdt, a dresdai kir. könyvtár igazgatója, 1875-ben „Adressbuch der Bibliotheken Deutschlands mit Einschluss von Oesterreich-Ungarn [283und der Schweiz” czím alatt[1] a nevezett országokban létező könyvtárak ismertetését adta ki.
Daczára annak, hogy a magyarországi könyvtárak sorozata igen hiányos és az azokról adott ismertetések hézagosak, közöljük ezeket; mert ennél teljesebb összeállítását még ekkoráig nem birunk, és hogy így annál szembetünőbb legyen, alább közlendő felhivásunk időszerűsége és fontossága.[2]
1. Alcsúth.
József főhg. könyvtárát Schaumburgból, hol egy negyed századig őríztetett, 1874-ben hozták ide. Ezen schaumburgi könyvtár, melyhez a József főhg. magány gyüjteménye is hozzá járúlt, 22.000 kötetet, s 3139 műlapot, térképet, stb. számlál, a minek egy része József nádor és neje, Mária Dorottya, hagyatékából való, más része István nádor gyűjteménye.
2. Besztercze.
Evangelikus gymnasium; könyvtára nem csupán az intézet számára van, másoknak is hozzáférhető.
(Katalog der Bistritz. Gymnasial-Bibliothek in alphab. Auszuge. Kronst. 1858. 8°.
3. Bethlér.[3]
Az evangelikus senioratus könyvtára; alapját gr. Andrássi Leopold könyvgyűjteménye vetette meg 1811-ben.
4. Brassó.
Gymnasiumi könyvtár; a tanárok és tanulók használatára; állítólag nem minden jelentőség nélkül való; közelebbi tudomásunk nincs róla.
5. Budapest.
Az evangelikus superintendentia több mint 10.000 kötetből álló könyvtárral dicsekszik.
A piaristák gymnasiuma, főképen a tanárok használatára, körülbelől 15.000 kötetnyi könyvtárral bir, melytől azonban a tanulók sincsenek egészen elzárva.
[284Olvasó egylet; kiválólag oktató tartalmu könyvtára egy pár ezer kötetet számlál.
(A budai olvasó-egylet könyvtárának katalogusa. Buda, 1857. 8°.)
Minoriták klastroma; könyvtára állítólag meglehetős gazdag, legkevesebb, ha 15.000 kötetből áll.
Nemzeti Casino; könyvtára több mint 15.000 kötetből áll; a művek legnagyobb részt a történelmi és politikai szakba vágók.
Polytechnikum; az exact tudományok szakából tekintélyes nagyságú és értékes könyvtárral bir.
Reformatus theologiai intézet; állítólag 35.000 kötetnél inkább több mint kevesebb könyv birtokában van.
Széchényi-országos-könyvtár, a magyar Nemzeti Muzeum pompás épületében, a miért „a Nemzeti Muzeum Könyvtára” néven is nevezik; lételét gr. Széchényi Ferencznek köszöni, ki 1802-ben részint általa gyűjtött, részint a híres történész Pray György 12.000 frton megvásárlott gyűjteményével gazdagított, leginkább hungaricumokat tartalmazó 50.000 kötetni könyvtárát hazájának szentelte, az alatt a föltétel alatt, hogy mint „Széchényi-országos-könyvtár” egy e czélra adandó épületben közhasználatra fölállíttassék, a könyvtár őrének valamint a többi tiszteknek kinevezése pedig az ő és utódai joga maradjon. Ezen adomány királyi jóváhagyást nyert s nehány évvel utóbb a hazafiak által csak rövid pár hónap alatt összerakott mintegy 500.000 frtnyi alappal öregbíttetett. A már magában is tekintélyes törzskönyvtár az évek folytán részint ajándékok, részint vételek által tetemes szaporodást nyert; megemlítendők: Kovachich Márton Györgynek 1809-ben megvásárlott kéziratgyűjteménye; Kietaibel becses kéziratai, melyeket József nádor 1818-ban szerzett meg; Wuchetich M. egyetemi tanár és Kéhler Gottfried gyűjteményeik 1824 és 1825-ben; gr. Illésházy István ajándéka 1825-ben, mely gyűjtemény mintegy 5000 db. többnyire szépirodalmi műből állott; Jankovich Miklós gyűjteménye, a többnyire hungaricumból álló 40.000 kötetnyi könyvtár, melyet az ország vett 125.000 frton, 1832-ben; 1851-ben vétetett meg állítólag 120.000 frton a történetíró Horvát István († 1846) mintegy 30.000 kötetből álló, s szinte többnyire hungaricumokat tartalmazó könyvtára; 1852-ben a költő Bacsányi János hungaricum gyűjteménye, 1200 kötet; ugyan ebben az esztendőben Buri Karolinának a franczia regényirodalmat magába ölelő gyűjteménye, hasonlóképen 1200 kötet. [285A természetesen még nem teljesen lajstromozott s így mennyiségére nézve pontosan meg nem határozható könyvtár jelenlegi állapotja állítólag ez: mintegy 200.000 kötet nyomtatott mű, 14.000 kézirat és 10.000 térkép, rézmetszet stb.; ezeknek szaporítására részint a szükség szerint az állam által engedélyezett összegek, részint a gr. Széchényi Lajos-féle alapítvány kamatai, évenkint 420 frt, fordíttatnak. Használatra a könyvtár minden ember előtt nyitva áll, minden hétköznapon. Az olvasók száma évenkint 11–12.000; a használt műveké több mint 20.000-re rúg, ezenkivűl mintegy 300 kötetnyi kézirat is meg szokott köz kézen fordúlni. A könyvtár élén mint főkönyvtárnok egy custos áll, mellette négy segéd működik.
(Tibolth M. Catalogus Bibliothecae hungaricae Franc. Com. Széchényi. 9 partt. Sopron 1799–1815. 8°. – Catalogus Biblioth. hung. nationalis Széchényianae. Tom. I. suppl. 1. Poson 1803. 8°. – Index alter libros Biblioth. hung. Széch. regnicol. supl. I. comprehensos in scientiarum ordines distributos exhibens U. O. 1803. 8°. – Catalogus Msstorum Biblioth. nat. hung. Szechenyiano-regnicolaris 3 Tomi. Sopron 1814. 8°. – Das ungarische National-Muzeum zu Pesth. Wien, 1814. 4°. Mátray G. A m. nemz. Muzeum korszakai. Pest. 1868. 8°. Bericht über die Curtius-Handrischften des ungar. Nationalmuseums, von Michael Ring. Pest, 1873. 4°.)
Egyetem; könyvtára saját épületében van elhelyezve; a híres magyar bibornok-érsek Pázmány Péter alapította egyidejűleg a nagy-szombati főiskolával; 1778-ban Budára, onnan 1784-ben Pestre tétetett át. Alapját a „bibliotheca academica Societatis Jesu” teszi, melyet II. József császár 1772-ben az általa eltörölt zárdák könyvtáraival majdnem kétharmadában megszaporított, úgy, hogy némileg a császár e könyvtár második alapítója gyanánt tekinthető. A könyvtárba időfolytán bekelebelezett könyv- és kéziratgyűjtemények közűl, a Kaprinay-Pray- és Hevenesi-féléken kivűl, megemlítendők: 1796-ban gr. Zichy Miklósnéé; 1821-ben Tumpacher tanáré; 1844-ben Filinger tanáré; 1849-ben a főherczeg József nádoré, melyet fia, István főgh. ajándékozott az egyetemnek; 1851-ben Fejér Gy. könyvtárnoké. Jelenleg mintegy 120.000 kötet nyomtatványra s több mint 1600 k. kéziratra, – melyek közt sok középkori magyar és szláv codex találtatik, – becsülik a könyvtár tartalmát. A könyvtár használatára helyben, helyiségei minden hétköznapon nyitva állanak, a könyvek kikölcsönzésére azonban csak az egyetemi tanárok, a tud. [286Akadémia tagjai, s kivételképen nevesebb tudósok vannak följogosítva. Az olvasók száma évenkint nem kevesebb 20.000-nél, míg ellenben a kikölcsönzött müvek alig mennek többre (nem számítva a folyóiratokat) 1000 kötetnél. A legfőbb könyvtári hatóság a magyar kir. helytartó tanács volt; a kezelés vezetése egy igazgatóra (Dr. Horvát Á.) van bízva, ki mellett négy őr és két segédtiszt működik.
(Pray G. Index rariorum libror. Universit. Regiae Budensis. 2 partt. c. suppl. partis I. Budae 1780–81. 8o. – Nyílt levél Sz. P. képviselőhöz a m. kir. tud. egyetemi könyvtár ügyében, T.-tól, Pest, 1868. 8°. Márki J, A m. kir. egyetemi- és városi könyvtár katalogusa. Jog- és államtudományi szak. Magyar, német, latin és franczia művek. XV.–XVIII-ik sz. Budán, 1869. 8°.)
A m. tud. Akadémia könyvtára gr. Telekinek köszöni létrejöttét; midőn ugyanis 1826-ban az országgyűlésen magyar tudományos Akademia alapítása kerűlt szőnyegre, s e czélra a hazafiak jelentékeny összegeket ajánlottak fel, gróf Teleki József is benyujtott egy alapító oklevelet, melyben a maga- és testvérei, Sámuel, Ádám és László nevében is, kijelenti, hogy atyjuktól öröklött mintegy 30.000 kötetnyi könyvtárukkal járúlnak a tervezett Akadémia alapításához, s hozzá 5000 frtnyi tőkét rendelnek, melynek kamatai a könyvtárnok fizetésére fordítandók. Ezen adományhoz még egy újabb alapítvány jött gr. Teleki József részéről 1852-ben, mely újabb megrendelések jól kiadó forrását nyitotta meg az Akadémia könyvtára előtt. A Telekiek példáját Batthyány Gusztáv és Kázmér grófok követték; amaz 1838-ban mintegy 30.000 kötettel, emez 1839-ben egy kisebb, 2660 kötetnyi gyűjteménynyel gazdagította az Akadémiát. 1849-ben vétel útján jutott a könyvtár a hungaricumokban gazdag, mintegy 5000 kötetből álló Jancsó-féle gyűjtemény birtokába. A könyvek száma jelenleg mintegy 100.000 kötetet tehet, melyek azonban, úgy látszik, még nincsenek teljesen rendezve. A könyvtár helyiségei az Akadémia tagjai- s olyanok számára, kiket a tagok vezetnek be, naponkint nyitva állanak, kivéve az Akadémia szűnidejét.
6. Debreczen.
A ref. fő-iskola könyvtára, a collegium épületében; a tiszántúli Superintendentiához tartozó egyházközségek alapították a reformatio ideje óta, de leginkább a XVIII. század elején kezdett el nagyobbodni, nevezetesen egyes pártfogó patronusok és tanárok [287könyvgyűjteményeinek bekebelezése által, kik közűl megemlítendők az 1830–40 közt időkből: Dr. Cseh-Szombathy, Récsey, Dr. Kazinczy S. Lugossy. Az összes könyvtár (könyvek, pamphlet-irodalom, programmok stb.), a kevés kéziraton kivűl, melylyel bir, 49.000 db. nyomtatványt számlál jelenleg; gyarapítására, egyesek s Debreczen város nyomdájának adományain felűl, évenkint 900 o. é. frt. fordíttatik. Használatára föl vannak jogosítva a tanárok, lelkészek, a város tekintélyesebb polgárai s a felsőbb osztályok növendékei, kiknek kedvekért a könyvtár helyiségei egyszer hetenkint nyitva állanak. Az évenkint használt művek száma 500-ra rúg. – A nagy könyvtáron kivűl van még ifjúsági könyvtár is, mely mintegy 3000 kötetből áll.
7. Dömölk.
Apátsági könyvtár, a Szt. márton-pannonhalmi fő-apátság főfelügyelete alatt.
8. Eger.
Érseki könyvtár; alapítója a XVIII-ik sz. második felében (1770) gróf Eszterházy Károly püspök volt, ki elődei gyűjteményeinek rommaradványait összeszedve az így alapja vetett könyvtárat a mindenfelé szerzett tudós correspondensek segítségével különösen az 1781–84-ik években, tetemesen gyarapította, a művek számát 13.862-ra, 20.724 dbban, szaporítván. Eszterházy utódai közűl, a püspöki majd érseki széken, legtöbbet tettek a könyvtár további emelésére br. Fischer István és Pyrker László. Jelenleg mintegy 35.000 kötetet számlál, közte 250 kéziratot s közel 300 k. incunabulumot.
(Toldi leirása után.)
9. Eperjes.
Városi könyvtár; 1828-ban újra rendezték, a többi közt a Kováts János-féle gyűjteményt foglalja magában.
10. Esztergom.
Érseki könyvtár; állítólag nemcsak tömegére, hanem belbecsére nézve is jelentékeny.
A szt. benedekrendi atyák gymnasiumának két könyvtára: egyik a tanárok- másik a tanúlók számára.
11. Győr.
A benedekrendiek gymnasiumának könyvtára.
[28812. Gyula-Fejérvár.
Batthyány-könyvtár; egy régi kolostori templomban; alapját 1798-ban az utolsó erdélyi püspök gr. Batthyány Ignácz könyvgyűjteménye vetette meg, s ugyan ebben az időtájban (1792–98) a bécsi érsek, Migazzy, könyvtárával szaporodott. Jelenleg a legnagyobb részben theologiai műveket tartalmazó könyvtár – melyhez egy ásvány- s egy éremgyűjtemény, meg egy csillagda is hozzá tartozik, – 26.000 kötetet, s e közt sok kéziratot, számlál. További szaporíthatására, nem különben a csillagda fentartására, 30.000 forintnyi alapitvány s némely fekvő javak vannak rendelve. A könyvek használata helyben minden művelt embernek szabad, kikölcsönzésük azonban csak kellő biztositék mellett történik. A főfelügyelet egy káptalanbeli kanonokra van bízva, kinek czíme: „Canonicus Astronomus et Director Instituti Batthyaniani.” Ennek egy könyvtárnok van alá rendelve.
(Beke A. Index Msstorum Bibliothecae Batthyán. Dioecesis Transsylvanens. Karlsb. 1871.)
13. Kalocsa.
Érseki könyvtár; állítólag mind nyomtatványokban, mind kéziratokban meglehetős gazdag.
14. Kassa.
Jog-akadémia; könyvtára nem csak számra nézve sok, hanem különösen a jogi irodalomban becses művekben gazdag.
15. Kolozsvár.
Az unitarius collegiumnak az a híre, hogy gazdag könyvtárral bir.
A lyceum könyvtára állítólag szinte gazdag és jelentékeny. Közelebbi tudomásunk nincs róla.
Erdélyi nemzeti Muzeum; ennek könyvtára több mint 40.000 kötetből állhat; többi közt a gr. Kemény József drága könyv- és kézirat-hagyatéka gazdagítja, mely az elhunytnak ősi jószágáról, Gerendről, 1857-ben szállíttatott Kolozsvárra.
16. Komárom.
A szt. benedekrendiek fel- és al-gymnasiumának könyvtára.
17. Kőszeg.
A benedictinusok gymnasiumának könyvtára.
[28918. Losoncz.
Nyilvános könyvtár; a magyar forradalom idején lángok martalékául esett két könyvtár pótlására közadományokból alapították; több ezer kötetet számlál.
19. Magyar-Óvár.
Gazdasági Akadémia; könyvtárát Albert szász-tescheni herczeg alapította; különösen gazdaságtani művekben és útleirásokban gazdag.
(Rodiczky E. Katalog der Bibliothek der k. ung. landwirthsch. Akademie in Ung. Altenb. Ende 1871. 8°.)
20. Maros-Vásárhely.
Teleky-könyvtár; nyilvános; a Teleky palotában; 80–100.000 kötetet számlál, s egy éremgyűjteményt is bír; Széki gr. Teleky S. Erdély egykori kanczellárja alapította 1812-ben, s látta el pénzalappal a könyvek további szaporíthatására és könyvtári tisztek fizetésére.
(Bibliotheca Sam. S. R. J. Com. Teleki de Szék. 3 Partt. Vienn. 1796–1811. 8°. és Supplementum, maga a gr. által kiadva.)
A ref. collegium könyvtára állítólag nem fontosság nélkül való, s számos becses darab birtokában van.
21. Meggyes.
Evangelikus gymnasium; könyvtára a reformatio után kevéssel alapított iskolai – s az 1808-ban alapított collegiumi könyvtárból áll, melyek 1817-ben egyesíttettek egymással. A könyvek száma jelenleg 7–8000; szaporításukra évenkint egy pár száz frt. szokott fordíttatni. A használat minden ember számára lehetővé van téve.
(Josephi J. Gründung, Entwickelung und jetziger Stand der Gymnasialbibliothek in Mediasch. Eine Skizze. Progr. des evangel. Gymnasiums A. B. zu Mediasch und der damit verbundenen Schulanstalten. Hermanstadt, 1864. 8°.)
22. Nagy-Enyed.
A ref. collegium könyvtára állítólag meglehetős gazdag, s a többi közt Bethlen gfnő gyűjteményét bírja.
23. Nagy-Szeben.
Nemzeti-könyvtár, a Bruckenthal palotában, honnan Bruckenthal-féle könyvtárnak is nevezik; tömegére nézve igen nagy; ott vannak a Schmeizel M., Oltard, és Richelius-féle könygyűjtemények.
[290(Catalogus scriptor., qui res Hungariae, Transsylvan., Valach. Moldav., Croat., Dalmat. vicinarumque regionum illustrant et in Biblioth. M. Schmeizelii asservantur. Hal. 1744. 8°. – Index Bibliothecae res Hungar., Transsylv. vicinarumque provinciar. illustrantis, quam M. Schmeizel instrux., M. G. Agnethler codd. praecipue msstis aux., nuper autem Cibiniens Bibliothecae publicae consecrav. Hal. Sax. 1751. 8°.)
24. Nagy-Szombat.
Érseki könyvtár; alapították a XVII-ik században, s azóta folytonosan jelentékenyen gyarapodik.
25. Nagy-Várad.
Jog-akadémia; könyvtára állítólag nem jelentéktelen és sok becseset bír.
26. Pápa.
A benedekrendiek gymnasiumának könyvtára.
27. Pécs.
Érseki könyvtár (sic, erzbischöfliche Bibl.); alapították 1774-ben; különösen kéziratokban gazdag.
Nyilvános könyvtár; 1770 óta áll fön; a többi közt a Klimo püspök gyűjteményét foglalja magában.
28. Pozsony.
Apponyi-könyvtár; Apponyi Antal gr. alapította családi könyvtár gyanánt; Apponyi György 1825-ben Pozsonyba hozta, külön épületben állította fel, s közhasználatra a városnak ajándékozta. Köteteinek száma állítólag többre rúg 60.000-nél.
(Collectio monumentorum quae in memoriam Biblioth. App. custodita sunt. Poson. 1827. 4°.)
Tudós társaság (?) könyvtára; 1844-ben nyilt meg, s a mint mondják, már akkor 60.000 kötetnyi nyomtatványt és kéziratot számlált.
Evangelikus lyceum; több érdekes kéziratot bír; – a lyceumban 1863 óta fennálló gyorsíró-egylet közel 100 kötetnyi könyvtárral rendelkezik.
Természetvizsgálók egylete; könyvtára ez idő szerint még csak a kezdetben van, nem számít sokkal többet 500 kötetnél; Böckh G. könyvtárnok kezelése alatt azonban jelentékeny gyarapodásra van kilátás.
(Böckh G. Catalog I. der Bibliothek des Vereins f. Naturkunde. Zusammengestellt im Auftrage des Ausschusses. Pressb. 1871. 8°.)
[291Jog-Akadémia; könyvtára állítólag becses és gazdag, közelebbi értesítést azonban nem vettünk felőle.
Gabelsberger gyors-író-egylet (1865.) mintegy 150 kötetből álló könyvtárral bír.
29. Rosnyó-Bánya.
Gynasium; könyvtárának alapja a Császár-féle könyvtár, 1808-ban, azóta azonban csekély mértékben szaporodott.
30. Sáros-Patak.
A ref. collegium állítólag 40.000 kötetnyi könyvtárt s benne igen ritka darabokat bír.
31. Soprony.
A benedekrendiek gymnasiumának könyvtára.
Szt. Márton-Pannonhalma.
A fő-apátsági könyvtár, melyhez egy figyelemre méltó érem-gyűjtemény, továbbá ásvány- növény- és régiség-gyűjtemények, nem különben egy képtár csatlakoznak, 1836 óta külön épületben van elhelyezve. Alapítása ideje összeesik a rend alapításának, vagyis jobban mondva, visszaállításának idejével Magyarországban. A kötetek száma, a mintegy 800 db. többnyire újabb keletű kéziraton kivűl, 97.600 nyomtatott könyvet tesz; a könyvtár nehány kisebb könyvgyűjteményen s egyesek hagyatékain kivűl Frank György apát, Schober János apát (Episcopus Serbiens.), Paintner Mihály Antal, győri kanonok (electus Eppus Noviens.), és Berghoffer Mihály, győri prépost könyvtárait is magában foglalja. A mondott 97.600 kötet közzé nem számítandók azok a könyvek, melyeket a fő-apátságtól függő hat gymnasium: az esztergomi, kőszegi, komáromi, soproni, pápai és győri gymnasiumok, vagy a 21 parochia közt szétosztottak, valamint azok sem, melyek a bakonybéli, dömölki és tihanyi apátságok filialis könyvtáraiban vannak. A könyvtár szaporítása czéljából nincs évenkint bizonyos pénzösszeg rendelve, azonban tekintettel arra, hogy a könyvtár feladata, módot nyújtani a rend tagjainak maguk kiképezésére, s azon nézetből indúlva ki, hogy a mívelődés eszközeinek megszerzésében nem szabad fösvénynek lenni, az irodalmi szükségletet mindenkor kielégítő megrendeléseket tesznek, s évenkint átlag 1500 frt, vagy több is, fordíttatik a könyvtár czéljaira. A minden időben megtekinthető könyvtár használata, mely a rend magán intézménye gyanánt tekintetik, szabály szerint csakis a rend tagjainak van megengedve, kik éven át 4–5000 munkát olvasnak a könyvtár helyiségein kivűl. Idegeneknek mindenkor szívesen [292megengedik a könyvtár megszemlélését. A rendtől függő gymnasiumok és filialis apátságok könyvtárai a különböző helyeken különböző egyének gondjaira vannak bízva.
32. Tihany.
Apátsági könyvtár.
33. Tóth-Megyer, Nyitra mellett.
Gróf Károlyi-féle könyvtár; több mint 10.000 kötetből, leginkább történeti s földrajzi művekből áll; egy kicsi de válogatott rézmetszet-gyűjteményt is foglal magában.
34. Veszprém.
Kolostori könyvtárak (?); állítólag nemcsak gazdagok, hanem sok értékeset is bírnak. Közelebbi tudomásunk nincs róluk.
35. Zágráb.
Nemzeti Muzeum; tekintélyes nagyságú könyvtára nem régen újra rendbe szedett saját épületében van elhelyezve.
(Leges Bibliothecae Zagrabiensis. év. n. fol.)
Jog-Akadémia; könyvtára aránylag nagy tudományos jelentőséggel bír.
36. Zirc.
A kolostornak állítólag gazdag és becses könyvtára van; a kötetek számáról s a könyvtár tartalmáról azonban nem bírunk részletes tudomással.
[1] 8-adrétű 526 lap.
[2] E helyen még csak azon sajátszerű tényt kell teljes indignatióval megemlítenünk, hogy a tudós német iró az erdélyi és horvátországi városokat „Oesterreichisch-Siebenbürgen”- és „Oesterreichisch-Croatien”-be helyezi. Nem tudjuk, vajjon tudatlanságnak, vagy a tényállás roszakaratu ignorálásának kelljen-e azt tulajdonítanunk.
[3] Gömör vm.