Méltóságos Igazgató Úr!

A nagyméltóságú m. k. vallás- és közoktatási minister úrnak f. június 15-én kelt felhívása folytán van szerencsém a vezetésem alatt álló könyvtárnak állapotáról, gyarapodásáról és szakszerű rendezéséről, a hiányok- és hézagokról, a látogatók számáról, a személyzet hivatalos és tudományos tevékenységéről, az 1874-iki év elejétől 1876. június végéig, jelentésemet a következőkbe foglalni össze.

1.

A könyvtár régibb állományának szakszerű rendezése 1874 július végén fejeztetett be; az említett év első hét hónapja alatt a theologiai osztály intéztetett el.

Ekkor kezdetét vette a többes példányoknak kiválasztása con-statirozása, rendezése és összeírása. E munkálat 1875. novemberben érte végét. Az eredményről alább szólok.

Az 1875-ik év végén az 1873. augustus óta 16,135 darabra felszaporodott újabb accessiók feldolgozására került a sor. Ezeknek felvétele, czímlapozása és beosztása még jelenleg is folyamatban van.

Ugyanakkor az első rendezés alkalmával félretett sok ezerre menő apró nyomtatványoknak összeállítása és rendezése is megtörtént, egyelőre chronologiai rendben, míg utóbb, a sürgősebb [222feladatok megoldása után, azokat is szakok szerint lehet csoportosítani.

Minthogy az első rendezés alkalmával a régi magyar nyomtatványokra (1531–1711) nem voltak tekintettel, és azok a más nyelven kiadott munkákkal vegyest osztattak az illető szakokba; ellenben úgy a magyar irodalom és müvelődési történet, mint a nyelvészet müvelőire fontos, és általán nagy érdekű azokat együtt látni: azoknak kiválasztása és szoros chronologiai rendben összeállítása a XVI. század végeig megtörtént, és innen túl 1711-ig folyamatban van. Ekként annál szembetünőbbek lesznek a hézagok, melyeknek betöltésére kiváló gond fog fordíttani.

Hátra van még, az említett munkálatok befejezése mellett:

Az ősnyomtatványok lajstromozása.

A hirlapoknak rendezése.

A mellékkötetek szétválasztása és beiktatása a repertoriumokba.

A repertoriumoknak revisiója és uj leirása.

2.

A fentebb említett többes példányok, melyek a könyvtár régibb állományának rendezése alkalmával kikerültek, összesen 13,450 munkát tesznek 18,414 kötetben.

A különböző kiadások, sőt még a különböző papirra nyomatott példányok sem tekintetnek duplicatumoknak. A gyakran használt és igen ritka munkák két példányban tartattak meg. Ellenben azon duplumok, melyek oly jelentéktelenek, hogy sem tudományos sem pedig pénzbeli értékkel nem birnak, egyelőre félre tétettek és a lajstromba fel nem vétettek; hasonlag az ujabbkori kisebb nyomtatványok, melyekből később gyüjtemények fognak összeállíttatni.

A többes példányoknak a muzeumi könyvtár javára történendő értékesítése határoztatván el a nm. m. k. vallás- és közoktatási ministeriumáltal, a f. év elején kiadatott a „A m. n. Muzeum könyvtárában találtató többes példányok jegyzéke, első füzet.” 8-rétű 73 lap. Ez a régi magyar irodalmat és a hungaricakat tartalmazza, összesen 1727 számban.

A jegyzék első sorban a hazai tudományos és tanintézeteknek küldetett meg, melyek ép ugy, mint később a nagy közönség, tetemes [223megrendeléseket tettek. Mig a duplumok egy része kész pénzen árusítatott el, más része nagybecsű kézirati szerzeményekért cserébe adatott át, egy harmadik része pedig a nmélt. vallás- és közoktatási minister ur rendeletére a m. tudományos Akadémia és a budapesti műegyetem könyvtárának ajándékul adatott át.

A jövő év elején a jegyzék második füzete fog közrebocsáttatni.

Az ujabb időben vásárolt könyvtáraknak rendezése és beolvasztása alkalmával, a többes példányok ujabb gyarapodást nyernek; és kétségen kivül évek hosszú során át fognak azok az intézetnek jövedelmi forrásul szolgálni, másrészről a vidéki intézeteknek, tudományos közönségnek is alkalmat nyujtani, hogy aránylag olcsó áron a régibb ritka munkákat megszerezhessék.

3.

A kéziratgyüjteményben az 1875-ik év október hónaptól kezdve szakadatlanul foly a rendezés.

Első sorban az 1869 óta felgyült accessiók rendezése és lajstromozása történt meg.

Azután az egész kéziratgyüjtemény reorganisatiójára tettem meg a kezdeményező lépést.

Az eddigi eljárás, a mely szerint a kéziratok tekintet nélkül arra, vajjon codexek, eredeti oklevelek, másolatok, ujabb dolgozatok, csak nyelv és formatum szerint rendeztettek; – sem a könyvtár-tudomány igényeinek, sem a gyakorlati használhatóság követelményeinek meg nem felel.

E helyett a következő főosztályokba tervezem a kéziratok tömegét rendezni.

1. Codexek a XV. század végeig, a magyarok kivételesen 1550-ig, nyelv szerint chronologiai rendben összeállítva. A latin és magyar codexek már el vannak intézve.

2. Eredeti oklevelek és levelek, tekintet nélkül a nyelvre commassáltatnak; és a mennyiben egy személyre, helyre- intézményre több darab találtatik, külön kis gyüjteményekben, a többiek szoros chronologiai rendben fognak csoportosíttatni.

3. Oklevelek és levelek másolatai ugyanazon módon rendezve.

4. Ujabb kéziratok a XVI. századtól napjainkig, tárgyak és tudományszakok szerint csoportosítva.

[224A családi levéltárak, melyek már ekkoráig felajánltattak, vagy később fognak megszereztetni, együtt maradnak; de az egyes darabokról felveendő czédulák maga idején egy közös nagy czédulakatalogusba fognak beosztatni.

4.

A könyvtár és kéziratgyüjtemény szaporodásáról az itt következő táblázatos kimutatás nyújt tájékozást:

5.

Ami a köteles példányokat illeti, habár az 1848 XVIII. tczikk. 40. §-sa világosan elrendeli, hogy „ugy a nyomtatványokból, mint az ábrázolatokból két példány a helybeli hatóságnak átadandó, egyik a hatóságé, másik bekötve a nemzeti muzeumé lesz;” a nyomdák kötelességöknek csak igen hiányosan felelnek meg, sőt több vidéki nyomda évek óta semmit sem küldött be. Minthogy a közigazgatási uton történt intézkedések eredményre nem vezettek, csak egy ujabb törvényhozási ténytől, névszerint pénzbirság megállapításától várhatni eredményt.

Ezzel kapcsolatban azon óhajtásnak is kifejezést akarok kölcsönözni, hogy a cs. és kir. közös ministeriumok az osztrák-magyar birodalmat érdeklő minden kiadványaikból egy példányt a Muzeum könyvtárába küldjenek.

6.

Az ajándékok között a következőket kell kiemelni:

1875. márczius 11-én egy magát megnevezni nem akaró fehérmegyei birtokosnőtől 394 nyomtatvány (ezek között Thuróczi krónikája, a brünni kiadás 1488-ból) és két kézirat.

[2251875. márczius 22-én Pulszky Ferenc igazgató úrtól 881 országgyülési nyomtatvány.

1875. april 19-én Mátray Gábor nyug. könyvtár-őrtől 478 nyomtatvány és 29 kézirat.

1875. május 21-én Török Károly végrendeleti hagyománya: Petőfi Sándor birtokában volt 15 nyomtatvány, 4 kézirat, 32 érem.

1875. junius 10-én a pesti gombkötő ifjuságtól 60 czéhiromány a XVIII. és XIX. századból.

1875. október 18-án Gózon Imre néptanítótól 136 db. oklevél a XVI. és XVII. századból.

1875. deczember 7-én Zlamál Mária asszonytól Mária Teréziának hat nagybecsü magánlevele a Grassalkovich herczegi család tagjaihoz, egy egészen sajátkezü irása.

1876. február 15-én az országos levéltártól 118 nyomtatványt.

1876. márczius 20-án az országos számvevőszéktől 293 nyomtatványt és 4 kéziratot.

1876. márczius 23-án Ráth Mórtól 116 nyomtatványt.

1876. junius 2-án a m. k. Curiától a Hajnóczi-féle könyvtárt: 615 nyomtatványt és 2 kéziratot.

1876. junius 4-én Horváth Lajos országgyülési képviselőtől a „Közlöny” teljes példányát.

1876. junius 28-án szállíttatott a könyvtárba a Kállay-levéltár, melyet a család 1875. október 15-én tartott gyüléséből felajánlott, hogy itt örök letéteményképen, elkülönítve, őriztessék. Ez hazánk legjelentékenyebb családi levéltáraihoz tartozik, sőt azok között több tekintetben az első helyet foglalja el. Kiváló diszét képezi két arany függő pecséttel ellátott oklevél, az egyik II. Andrásé, 1224-ből, a másik IV. Béláé 1251-ből. Ezek köztudomás szerint a legnagyobb ritkaságokhoz tartoznak. A N. Muzeum ekkoráig két ily arany pecsétet birt az Árpádházi irályok korából, az esztergomi primási levéltár csak egyet és a budai kamarai szintén egyet. Továbbá figyelemre méltó, hogy a Kállay-levéltárban a XIV. századbeli oklevelek feltünő nagy számban találtatnak; számuk 2420-ra megy. Amint ezek a hazai jogtörténethez nevezetes anyagot szolgáltatnak, úgy a XV. századból fennmaradt számos magán levelek a politikai és művelődés történelemhez fognak érdekes anyagot nyújtani. A levéltár a XVII. század végeig 7074 oklevelet és levelet tartalmaz, s a XVIII. [226századból kiválogatott 209 érdekesebb oklevél- és levéllel együtt összesen 7283 darabból áll.

Végre a Muzeumi igazgatóságának felterjesztése folytán, a nagyméltóságu vallás- és közoktatási ministerium által az összes egyházi hatóságokhoz intézett felhivás következtében, az egyházi névtárak és egyéb egyházi kiadványok gyűjteményének kiegészítésére, a jelen év első felében beküldetett 646 kötet.

7.

Még jelentékenyebb mennyiségre és értékre nézve a gyarapodás, mely a könyvtárt vásárlás utján érte.

Csak a legkiválóbb szerzeményeket említem fel.

1874. april 23-án vétetett át Vörös Antal örököseitől a nagymélt. vallás- és közoktatási minister úr által 3000 forinton megvásárolt gyűjtemény, mely 2330 nyomtatványból és 1882 kézirati darabból áll. Az utóbbiak tulnyomó részben Kossuth Lajos levelezései, melyek hazánk legujabb történetére nézve nagy fontossággal birnak.

Hasonló fontosságu Erdély XVII. századbeli történetére nézve a Tunyogi-féle gyűjtemény, mely a nagymélt. vallás- és közoktatási minister úr által 2000 forinton megvásároltatván, 1875. april 23-án jutott a könyvtár birtokába. Ez 2315 oklevél- és kéziratból – köztük Bethlen Gábornak nagyszámu sajátkezüleg irt politikai levelei – és 2084 politikai és közigazgatási nyomtatványból áll.

A vásárolt nyomtatványok közül ki kell emelnem Sylvester (Erdősi) Jánosnak, Ujszigeten 1539-ben kinyomatott „Grammatica Ungaro-Latina” czimű magyar nyelvtanát, mely 1874. október 27-én özvegy Fay Jánosnétól 200 darab aranyon vásároltatott, és csak ezen egyetlen példányban létezik.

Az 1875-ik vásárlások között figyelemre méltó a legrégibb magyar nyomtatvány, a „Puerilia Colloquia” 1531-iki krakkói kiadása, mely latin, német, szláv és magyar párbeszédeket tartalmaz. Vásároltatott 100 forinton.

Továbbá ugyanezen évben szereztetett meg 7500 forinton néhai Nagy István hétszemélynöknek nagybecsü kéziratgyüjteménye, a List és Francke lipcsei antiquarius czégtől, mely azt 1869-ben Nagy István örököseitől vásárolta volt meg.

E gyűjtemény 4500 darab XIII–XVIII. századbeli okmányból és levélből, továbbá 92 darab kézirati munkából áll.

[227Az okmányok és levelek között igen nagy számban vannak olyanok, melyek hazánk politikai, egyházi és culturai történetének felderítésére legnagyobb fontossággal birnak és megszerzésök a N. Muzeum könyvtárára még azon különös körülménynél fogva is mellőzhetetlen volt, mert nagy részben Jankovich Miklós gyűjteményéből származnak, melynek zöme a könyvtár birtokában van; Nagy István t. i. Jankovich Miklós végrendeletének végrehajtója lévén, a végrendelet értelmében, a hátrahagyott irományok közül azokat választotta ki magának, melyeket legérdekesebbeknek tartott.

Ugyancsak 1875. april óta, a midőn a könyvtár vezetését átvettem, nagyobb mérvben kezdettem meg a könyvvásárlást, főleg a külföldi antiquariusoknál, oly czélból, hogy, a könyvtár feladatainak határán belül, a mutatkozó hiányok lehetőleg kipótoltassanak.

E feladat, melyet alapítója és a törvényhozás szabott meg, az: hogy specialis magyar könyvtár legyen, azaz mind azt magában foglalja, a mi Magyarországban és Magyarországról iratott és közrebocsáttatott. Kötelességemnek ismerem oda hatni, hogy a könyvtár csakis ezen feladatot, de azt lehetőleg teljesen oldja meg.

8.

A könyvkötés tekintetében a következő számokat állíthatom össze:

1874-ben       1255 nyomtatványt és 124 kézirat

1875-ben       1366 nyomtatvány és 25 kézirat

1876 1-ső felében       444 nyomtatvány – köttetett be.

Az utolsó félévben kivált a régi magyar nyomtatványok bekötésére fordíttatott figyelem.

A régibb hirlapok bekötését ekkoráig csak csekély mérvekben lehetett eszközölni; ez a legközelebbi teendőkhöz tartozik, minthogy a hirlapok rendezése és használhatóvá tétele a bekötést feltételezi.

9.

A könyvtár használatáról a következő számok nyujtanak felvilágosítást:

1874-ben       11,730 olv. használt 26,836 nyomt. s 450 kézir.

1875-ben       19,661 olv. használt 31,670 nyomt. s 960 kézir.

1876 1-ső fel.       9,258 olv. használt 20,021 nyomt. s 440 kézir.

[228Több külföldi tudós dolgozott a könyvtárban. Ilyenek: Sayous Eduárd tanár Párisból; Arneth Alfred, a bécsi titkos levéltár igazgatója, Mária Terézia leveleit; Dr. Weisz Ferencz, a bécsi városi levéltár igazgatója, Bécs városára vonatkozó codexeket; Dr. Rockinger Lajos, a müncheni egyetem tanára, a Schwabenspiegel codexeket; Dr. Steichele A., augsburgi nagyprépost, augsburgi codexeket tanulmányozott.

Hazai iróink közül, kik a muzeumi könyvtárt folytonosan használják, megnevezem: Ipolyi Arnold, Horváth Mihály, Szilády Áron, Nagy Imre, Pesty Frigyes, Bodnár Zsigmond, Wenzel Gusztáv, Szabó Károly urakat.

A tudomány férfiaira nézve a könyvtár és kéziratgyüjtemény használatának megkönnyítése végett, részökre külön dolgozóterem kézikönyvtárral rendeztetett be. A nagy olvasóterem igényeinek könnyebb kielégítése végett, az elébb fennálló két dolgozóterem egyesíttetett, a czédula-catalogus az olvasóterem közvetlen szomszédságában helyeztetett el.

10.

Végre megemlítem a tervet, mely Méltóságod jóváhagyását már birja, és még a f. év november havában lesz keresztülvihető; értem a könyvtárhoz vezető folyosón a nevezetes nyomtatványok és kéziratok állandó kiállításának rendezését, mely a nagy közönségre nézve érdekgerjesztő és tanulságos is legyen.

Ebben helyet foglalnának:

A régibb magyarországi és magyarnyelvű nyomtatványok.

Codexek és magyar nyelvemlékek.

Térképek és metszetek.

Oklevelek és pecsétek.

A kiállításhoz magyarázó lajstrom készűlne, a mely a magyar irodalom és nyomdászat történetéhez is érdekes adalékul szolgálna és a kiállítást az ismeretek terjesztésének kétségkivűl hasznos közegévé tenné.