A M. Nemzeti Múzeum könyvtára az 1876-ik év első felében 3813 darab nyomtatványnyal és 7566 darab kézirattal gyarapodott. A nyomtatványokból ajándékul nyert 1942 kötetet, és pedig a m. kir. cúriától a Hajnóczi-féle könyvtárt 615 kötetben, a m. kir. állami számvevőszéktől 315 kötetet, az országos levéltártól 118 kötetet, egyházi hatóságoktól a schematismusok gyűjteményének kiegészítésére 646 kötetet, Ráth Mór könyvkiadótól 117 kötetet, egyéb magánosoktól 233 kötetet. A beküldött kötelezettségi példányok 1130 darabra mennek. Vásároltatott: a szakmunkák pénztárából 383 kötet, a gróf Széchenyi Lajos-féle alapítványból 259 kötet. – Beköttetett 444 munka. – Az olvasótermet látogatók száma 9258-ra ment, kik 20,021 nyomtatványt és 440 kéziratot használtak.

A Kállay család levéltára. A M. Nemzeti Múzeum könyvtárának kéziratgyűjteménye legújabban gazdag gyarapodást nyert a Kállay nemzetség által az országos könyvtár részére felajánlott levéltárban, mely junius hó 28-dikán szállíttatott át Nagy-Kállóról Budapestre, hogy itt örök letéteményképen, elkülönítve őríztessék. Ez hazánk legjelentékenyebb családi levéltáraihoz tartozik, sőt azok között több tekintetben az első helyet foglalja el. Kiváló díszét képezi két, arany függő pecséttel ellátott oklevél, az egyik II. Andrásé 1224-ből, a másik IV. Béláé 1251-ből. Ezek köztudomás szerint a legnagyobb ritkaságokhoz tartoznak. A Nemzeti Múzeum ekkoráig két ily arany pecsétet birt az Árpádházi királyok korából; az esztergami prímás csak egyet, és a budai kamarai levéltár szintén egyet. Továbbá figyelemre méltó, hogy a Kállay levéltárban a XIV. századbeli oklevelek feltünő nagy számban találtatnak; számuk 2420-ra megy. – Amint ezek a hazai [167 jogtörténethez nevezetes anyagot szolgáltatnak, úgy a XV. századból fennmaradt számos magánlevelek, a politikai és művelődéstörténelemhez fognak érdekes adatokat nyújtani. A levéltár a XVII. század végeig 7074 oklevelet és levelet tartalmaz s a XVIII. századból kiválogatott 209 érdekesebb oklevél és levéllel együtt, összesen 7283 darabból áll. Reméljük, hogy történetbúváraink nem mulasztandják el e kincseket értékesíteni, a Történelmi Bizottság pedig lehetővé teendi, a levéltár legrégibb és legbecsesebb részének közrebocsátását. Ekként valósíttatni fognak a Kállay család intentiói is, melyek nemes és hazafias elhatározásánál tagjainak szemei előtt lebegtek.

Ő Felsége családi- és magán könyvtárának catalogusa nyomtatásban közrebocsáttatik. Czíme: „Die Sammlungen der vereinten Familien- und Privat-Bibliothek Sr. M. des Kaisers.” Az első kötet 1873-ban (folio 663 l.), a második kötetnek első fele (907 l.) 1875-ben jelent meg. Az uralkodóház könyvtárának alapját I. Ferencz alapította meg, és az 1814-ben 40,000 kötetből állott, melyhez egy több mint 100,000 darabból álló arczképgyűjtemény járul. A könyvtár azóta folytonosan jelentékeny mérvekben gyarapodott. A fényesen kiállított catalogusnak egy példánya, a Múzeum könyvtárának legújabban ő Felsége rendeletéből megküldetett.

Toldy Ferencz kéziratgyüjteményét, melyet a „Könyv-Szemle” első füzete ismertetett, a M. Tud. Akademia Igazgató Tanácsa, az első osztály ajánlata folytán, 3500 forinton megvásárolta.

A M. Tud. Akadémia könyvtárában az 1876-ik év első felében az olvasók 11,615 könyvet használtak. A könyvtár 1094 kötettel gyarapodott, melyből 518 ajándék és köteles példány, 576 pedig könyvárusi uton vásároltatott.

A budapesti m. kir. egyetem könyvtárát megnyitása óta (márcz. 27.) junius 15-ig 4297 egyén látogatta, kik 5057 könyvet használtak.

Az 1849-ik évi „Közlöny” teljes példánya. Horváth Lajos országgyűlési képviselő úrnak hazafias adományából, a Nemzeti Múzeum könyvtára a „Közlöny” teljes példányát bírja. Az utolsó (165-ik) szám 1849 augusztus 11-én Aradon „az álladalmi nyomdában” nyomatott. Mint felelős szerkesztőnek, Emődi Dánielnek neve áll a lap alján.

Hat magyar könyvészeti közlöny. Kétségkivűl örvendetes tény, hogy a könyvészetnek hat közlönye van hazánkban. Ú. m: 1) „A Magyar [168Könyv-Szemle.” 2) Zilahy Sámuel „Irodalmi Hirdető”-je. (A magyar- és külföldi irodalom jelesebb új termékeinek havi jegyzéke. Előfizetési ára egész évre 1 frt. 3) „Könyvtári Közlemények. Ezek időhöz nem kötött folytatólagos számokban jelennek meg. Megrendelési ár egy 20 íves folyamra 2 frt. Szerkeszti Demjén József, (újvilág-útcza 6. sz.) Eddig csak egy szám jelent meg. 4) „Irodalmi Értesítő Buzavorits Gusztáv könyv-, zene- és műkereskedéséből Esztergomban. Szerkesztik Maszlaghy Ferencz és Séda Jenő. Megjelen havonkint 1–1 1/2 nagy 8-r. íven. Előfizetési ára egész évre 1 o. é. frt. (Bírálatokat és ismertetéseket is közöl). 5) Irodalmi Szemle. (Egerben.) Kiadó és szerkesztő Luga László. Megjelenik minden hónap elsején egy íven. Előfizetési díja 1 frt 20 kr. (Irodalomtörténeti értekezéseket, ismertetéseket és bírálatokat is hoz.) Ezekhez csatlakoztak legújabban az „Irodalmi közlemények. Könyvészeti szaklap könyvárusok, könyvtárak és a művelt közönség számára. Kiadja Petrik Géza könyvkereskedése Budapesten.” Megjelenik havonkint kétszer, egy negyed vagy félívnyi tartalommal. Előfizetési ára évnegyedre 50 kr. Az első szám június 15-én jelent meg.

Egy XVII. századbeli magyar útazó. Kakas de Zalankemen, ki perzsiai utazásának leírását 1602-ben írta meg, munkája közelebb fog megjelenni. Az eredeti kézírat a párisi nemzeti könyvtárban őriztetik, melynek egyik tudós őre Schäffer úr bocsátja sajtó alá. Minthogy a bevezetésben az írónak életrajzát akarja adni, felhívja a hazai történetbúvárokat, hogy akik adatokkal rendelkeznek, ezeket vele közölni szívesek legyenek.