Felhívás. Feljebb adjuk Szabó Károlynak nagybecsű közleményét, azon XV. és XVI. századbeli magyar nyomtatványokról, a melyeknek czímeit magyar irodalomtörténeti munkákból, vagy kézírati jegyzetekből állította össze, de a melyekből egy példányt sem volt képes az általa átvizsgált könyvtárakban föltalálni.

Nem valószínűtlen, hogy ezen nyomtatványok egy részéből legalább, még léteznek példányok, de ismeretlenűl lappangnak a kisebb könyvtárakban vagy magánosok gyűjteményeiben.

Ily ismeretlen nyomtatványok létezésének megismertetése az irodalomtörténetre nézve, megszerzésök a Nemzeti Múzeum könyvtára számára jelentékeny szolgálat volna.

Felkérjük tehát e füzetek tisztelt olvasóit, hogy saját körükben a felsorolt nyomtatványok felkutatására kísérletet tenni, és a mennyiben igyekezeteiket siker koronázná, az eredményt a „Könyv-Szemlé”-ben köztudomásra hozni szíveskedjenek.

A M. Nemzeti Múzeum könyvtára kész minden ily felfedezett nyomtatványt, legyen az bár csonka vagy bármily megrongált állapotban, méltó áron megvásárolni.

[113Könyvtár-fölavatás. A budapesti m. kir. tudomány-egyetem új könyvtár-épületének fölavatása márczius 26-án ment végbe. Díszes vendégsereg vett részt az ünnepélyben: az egyházi s világi nagyok, főrendi- s képviselőház, ministerek, fővárosi hatóság, a tekintély és értelmiség egyéb, különösen meghívott, férfiainak soraiból. A házi úr szerepét Trefort Á. közokt. minister vitte, mint az új könyvtár építése s megszületésének, kezdettől végig intézője. Mindenek előtt ünnepélyes hatást a jelenlevőkre a könyvtár olvasó termének szemlélete gyakorolt: a magasban lebegő üveg mennyezet; ez és a falak határait körös-körül ellepő életfriss nőalakok, mint megannyi tudományszakok jelképei, remekek Lotz ecsete után; Ferencz József ő felségének Than Mór által készített, megszólalásig hű képmása, dísz magyar öltözetben; 40 állványban a terem oldalain, fönn és alant, elhelyezett ragyogó kötésű könyvek stb. Than Károly egyetemi rector üdvözlő beszéddel fogadta a vendégek gyűlekezetét, míg a könyvtár igazgatója, Horvát Árpád, történeti előadással. Mindkettő röviden szólott.

Ezután kezdődött a könyvtár összes helyiségeinek bejárása, a tisztviselői személyzet kalauzolása mellett, és pedig az emeleten az igazgatói irodán s fogadó-termen, ebből az elsőőri irodán s egyszersmind kézírattáron, továbbá a másod-őri irodán keresztül folytatólag az I-ső könyvterembe (jog- és államtudomány), hol legott a vas állványok vonták magukra a figyelmet; innen közvetlenül a II-ba (orvosi- és természettudomány), majd a III-ba (bölcsészet s történelem), mely az épület reáltanoda-utczai végén ablakaival az udvarra szolgál, míg a többiek, a földszínti helyiségekkel együtt, a reáltanodai utczára nyilnak. Utóbb említett teremből a menet, ugyancsak az emeleten, az udvar felé eső fedett folyosón, hol a főváros által ajándékozott Frank-féle könyvtár van ideiglenesen elhelyezve, haladt végig; honnan, a főlépcsőzeten le, a látogatók sora földszint a lap- és folyóírati helyiségekbe jutott (egy tiszti iroda s egyszersmind az ujon érkező időszaki íratok tára, meg – az épület sarkán – lapolvasó körterem); melyekből a VI. terembe (bekötött lapok, folyóíratok s nyelvészeti munkák termébe) vitt az út; és végre a folyosóra ki s ezen végig, a reáltanoda-utczai kapun túl, az V. terembe (hittudományi művek). Az utóbbi terem megtekintése után a vendégek eltávoztak.

[114A könyvtár új ügyrendét illetőleg: a helyben olvasás órái délutánra (2–6) a vasárnap reggeli 9–12-re vannak téve; a kikölcsönzési idő 3–4-re hétköznapi délutánokon. A hétköznapok délelőtti óráit (8–12) az őrök s tisztek czímtár készítéssel töltik. A budapesti m. k. egyetemi könyvtárt az első hónapban (márczius 27–ápril 26.) 3997 olvasó látogatta, kik 4584 munkát használtak.

Márki J. tdr. egyetemi könyvtárőr.

A budapesti magyar tudomány-egyetem könyvtárának megnyitása alkalmával közrebocsáttatott a czímjegyzék első kötete. A kézi könyvtárban elhelyezett 4423 munkának czímeit tartalmazza. Szerkesztette Szinnyey József, a könyvtár első őre. Az eszme: ily czímjegyzéket kinyomatni és a könyvtárt használó közönség rendelkezésére bocsátani, igen szerencsés. Nemcsak a kezelést és az olvasók kielégítését könnyíti meg tetemesen, hanem előmozdítja azt is, hogy az olvasók és dolgozók magokat a szakirodalom körében tájékozzák. De épen ezen utóbbi szempontból sajnáljuk, hogy (mint az előszóban olvassuk) az idő rövidsége nem engedte meg a czímeknek tudományszakok szerint való beosztását, habár annak szükségességéről a szerkesztő meg van győződve. Reméljük, hogy egy második kiadásnál e hiányon is segítve leend. Hogy pedig az egyes tudományszakokban minden fontosabb munkát fel lehessen találni, óhajtanók, hogy a buzgó szerkesztő az egyetem szaktanárainak támogatását vehesse igénybe.

Könyvészeti kiállítás Budapesten. A IX. nemzetközi statistikai kongressus a folyó évi augustus hónapban Budapesten fog megtartatni. Ez alkalommal nemzetközi grafikai kiállítás rendeztetik, melyen nemcsak grafikai tárgyak (térképek, statistikai viszonyokat ábrázoló képletek és rajzok stb.) fognak szerepelni, hanem Magyarországnak összes statistikai irodalmi termékei is össze fognak állíttatni, vagyis a legrégibb időktől fogva Magyarországon megjelent statistikai, topographiai, geographiai, természettani vagy társadalmi leíró és ismertető könyv vagy füzet, monographiák, térképek, grafikai rajzok és rokon tárgyak. – A Nemzeti Múzeum könyvtára egész gazdag készletét ki fogja állítani. Reméljük, hogy a kiállított munkák és térképek lajstroma ki fog nyomatni; az állandó becsű adalékul fog szolgálni a magyar irodalom történetéhez.

[115Hajnóczi József könyvtára. A Martinovics-féle összeesküvés ezen szerencsétlen részesének elfogatása alkalmával könyvkészlete a királyi tábla által lefoglaltatott, és levéltárában mai napig őriztetett. Legújabban a Nemzeti Múzeum könyvtárának engedtetett át, hol az mint Hajnóczi-könyvtár együttesen fog megtartatni és felállíttatni. 289 munkából áll u. i: magyar közjogi röpíratok, főleg 1791-ből, latin és modern classicusok munkái (Ovidus, Horatius, Petrarca, Tasso, Metastasio, Ariosto, Voltaire, Rousseau, Opitz, Wieland, Lessing stb.), de legnagyobb részben a franczia encyclopaedisták, a XVIII. századbeli angol és német bölcsészek és államtudományi írók munkái. E könyvek lajstroma érdekes világot vet birtokosuknak szellemi fejlődésére, és kétségtelenné teszi, hogy kora műveltségének egészen színvonalán állott.

Kertbeny magyar könyvészete. A „Könyv-Szemle” első füzete ismertette Kertbeny nagy vállalatának tervezetét. Jelenleg előttünk fekszik a munkának két első íve, mely megkezdi a magyar művek idegen nyelven, önállóan megjelent fordításainak könyvészeti kimutatását. 21 anthologiát, 7 népdal-gyűjteményt, hat népmonda-gyűjteményt, 9 drámát, 39 lyrai költői munkát, 77 regénykiadást, 78 politikai-, 20 föld- és néprajzi-, 28 történeti, 5 nemzetgazdasági munkát, 11 útleírást állít össze. Nem szorítkozik a czímek száraz összeállítására, érdekes irodalomtörténeti jegyzeteket is csatol hozzájuk. Óhajtjuk, hogy a közönség pártolása, a vállalat folytatását lehetővé tegye.

A magyar tudományos repertorium. Időszaki sajtónk fölvirágzása és mind jobban növekvő terjedelme, érezhetővé tette egy czímmutató szükségét, melyben koronként megjelent tudományos értékű czikkeink össze legyenek gyüjtve. A M. T. Akadémia ily repertorium kiadását elhatározván. Szinnyei Józsefet bizta meg a munka elkészítésével, ki rövid idő alatt két terjedelmes kötetet adott belőle a közönség kezébe, melyek elseje a történelmet és segédtudományait, másodika pedig, a természettudományt és mathematikát foglalja magában. Az utóbbi nem követ szigorú szakszerű beosztást, mert azt ingatag műnyelvünk laikus emberre nézve egészen lehetetlenné teszi, hanem szótár módjára van szerkesztve. Magában foglalja 1778–1874-ig folyóirataink-, iskolai értesitőink-, naptáraink- szaklapjainkban megjelent mennyiségtani és természettudományi czikkeket, számszerint [11634,641-et. A könyvben. A könyvben 4403 hazai és 4802 külföldi iró foglaltatik, s noha cikkeik óriási száma a betüsoros beosztás mellett majdnem lehetetlennek tünteti föl valaminek megtalálását, a szaktudósok (mert leginkább ilyenek fogják használni) igen könnyen lelhetik föl a keresett cikket, mert föltehető, hogy szaktudományunknak legalább kiválóbb művelőit ismerik, s igy a repertorium kétségkivül igen becses, sőt nélkülözhetetlen kézikönyve lesz a tudósoknak és iróknak.