Magyar Könyvszemle   1. évf. 1876. 1.szám   Vissza a tartalomjegyzékhez

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR RENDEZÉSÉRŐL.

Az egyetemi könyvtár nemcsak a monumentalis épület elkészültével, de egyúttal a korszerű rendezéssel új aerába lép.

Midőn 1786-ban a ferencziek zárdájának előrészét könyvtárrá alakították át, lebontván a folyosó- és czella-falakat s az így alakúlt nagy termet körül karzattal látták el, a falak mellett mind földszint, mind a karzaton nyílt szekrényeket alkalmaztak. Ezen szekrények tölgyfából készűltek és nemcsak alakjok volt díszes, de beosztásuk is igen czélszerűnek bizonyult, mert készítésöknél főfigyelmet a könyvek alakjára fordítottak s ez nálunk különösen fontos volt, mivel a könyvtár a klastromoktól elkobzott könyvgyűjteményekből alakúlt, s így igen gazdag foliansokban. A szekrények tartósság tekintetében is kiállták a próbát, úgy hogy a szebbeket még ezentúl is sokáig lehet használni, s ezért nagyobb részöket meg is tartják. A mi a terem megvilágítását illeti, arról is volt gondoskodva, mert a nagy teremnek fölül és alól összesen 20 ablaka volt. A könyvterem hossza 37 méter és 48 centiméter, szélessége 13 méter és 86 centiméter volt és a belépőnek imposans tekintetet nyújtott, míg később a biztonsági oszlopok és a gyarapodást magokban foglaló újabb, festetlen és különféle alakú szekrények valóságos raktárrá nem silányították. A falakat földszint 30, a karzaton 28 théka vette körűl, melyek ismét polczokra (gradus) oszlottak, a thékák római számmal, a polczok a–h betűkkel voltak megjelölve; a könyvek beosztásánál is ezen jegyek használtattak (a könyv táblájának belső részén, vagy a füzet külső boritékán, előbb tentával, később irónnal jegyezve). A munkák tudományszakok szerint helyeztettek [22el; ezeken belül polczonként szerzők szerint betűrendbe voltak szedve. A jelen század elején míg a könyvek egyes sorban álltak és a szaporodás jelentéktelen volt, az olvasók száma pedig csekély, ezen berendezés megfelelt a czélnak és a 23 folians kötetű betűrendes katalogus jól kalauzolta az illető tudósokat. De már az ötvenes években, midőn a Frank-könyvtár 14 ezer kötetét szintén a nagy teremben helyezték el, és a gyarapodás miatt a könyveket a polczokon három sorba kellett rakni, a rend felbomlott, még pedig legelsőben a betűrendes elhelyezés vált lehetlenné. Ekkor Reguly könyvtárőrnek azon jó gondolata támadt, hogy a magyar könyveket külön válogatta és szakok szerint külön szekrényekben betűsorban állította fel, s noha itt is az örökös rend-felbomlással kellett küzdeni, mégis könnyebb volt az áttekintés. A kezelést még inkább megnehezítette az 50 ezer kötetre terjedő Balogh-könyvtár, mely külön thékákban betűrendben helyeztetett el, azonban úgy, hogy még a czédulázás után sem lehetett használni a raktárszerű berendezés miatt, melyen a hely szűke miatt nem lehetett segíteni.

Az új könyvtár-épület befejezéséhez közeledvén, múlt évi május hóban az átköltöztetést készítettük elő, oly módon, hogy az egyes thékákban a könyveket betűrendbe raktuk, ezzel azonban a polczok kijelölése elenyészett; egyúttal a rosz helyre került könyveket saját helyükre tettük s különválogattuk a legkeresettebb és legbecsesebb munkákat az új olvasó-teremben felállítandó kézi-könyvtár számára. Czélszerű lett volna a könyvnyomdai zsengéket (incunabula) is külön választani; de ez nem történt, pedig a könyvtár ilyenekben igen gazdag, sőt ezeknek külön katalogusok is van. Múlt oktober hóban és november hó elején eszközöltük az átköltöztetést az új épületbe, mely művelet csak 33 napot vett igénybe.

Az új könyvtár-épületben az emeleten három, földszint két, összesen tehát öt nagy terem áll rendelkezésünkre, melyek vasszekrényekkel vannak felszerelve; ezenkivűl a karzatos nagy olvasóterem, mely magassága által az első és második emeletet foglalja el és 17 méter 95 centiméter hosszú és 16 méter 38 centiméter széles, 40 tölgyfaszekrénynyel bir és 120 olvasónak nyújt elég kényelmet.

A termeket a négy egyetemi kar szerint osztottuk be; úgy hogy az első emeleti három terembe a bölcsészeti, természettudományi s jog- és állattudományi, a földszinti egyik nagy terembe a theologiai tudományszak jutott, a másikba pedig a hírlapok és folyóiratok [23összes mennyisége, mert az időszaki sajtó termékeinek külön kezelése nálunk is elkerülhetlenné vált, nemcsak a tömegnek óriási mérvben lett felszaporodása miatt, de a biztos és könnyebb áttekintés végett is.

A könyveket, a thékák modern szerkezete miatt, nem helyezhettük el úgy mint a régi helyen voltak, hanem ki kellett terjeszkednünk, de a czélszerűséget és a kezelés folytonosságát nem téveszthettük szem elől s így még mindig meg kellett tartanunk a régi thékák szerint való beosztást. A magyar könyveket az ablakok közt levő különálló vasszekrényekben, ismét tudományszakok szerint állítottuk fel s így mindenkor áttekinthetjük és figyelemmel kisérhetjük a mi kis nemzeti irodalmunkat, hogy a netalán felmerülő hiányokat azonnal pótolhassuk. A Frank-féle könyvtárt, melynek tulajdoni jogáról az egyetemi könyvtár javára a fővárosi képviselőtestület egészen lemondott, a végleges beosztásig a folyosón helyeztük el; az 50 ezer kötetből álló Balogh-féle könyvtárt (mely szintén beosztandó) a termek üres helyein elhelyezett szekrényekben és a mellékszobákban állítottuk fel.

Ezután fogtunk még csak a tulajdonképeni rendezéshez. Feladatunk a könyvek szoros betűrendbe rakása volt s ezzel eltöltöttünk két hónapot; míg f. évi január hóban rendelkezésünk alá nem bocsáttatott a nagy olvasó-terem. Ide költöztettük a visszamaradt kiválogatott könyveket és azokat tudományszakok szerint a 40 szekrényben elosztottuk és szoros betűrendbe raktuk. Az egyes tudományszakok következőleg osztattak be. Idegen nyelvüek: bölcsészet 1, természettudomány és mathematika 2, műrégészet 2, földrajz, utazás 1, történelem 4, jog- és államtudomány 7, theologia 1, angol, olasz irodalom 1, német irodalom 2, franczia irodalom 1, ó-kori classikus irodalom 2, nyelvészet 1, orvostudomány 3; magyar nyelvüek: M. tudom. Akadémiai kiadványok 2, magyar írók 1, nyelvészet 1, orvostudomány 1, történelem 1, földrajz és mathematika 1, jog- és államtudomány 1; végre a tiszti személyzethez közel az ablakok alatt 2 thékában a szótárak és más kettőbe az ismerettárak helyeztettek el.

Itt végre hajótörést szenvedett a régi rendszer, miután a műveltség előhaladtával egy fényes palotában a közönség igényei a szoros betűrendes rendszernél kissé többet kivánnak. Felsőbb rendeletnél fogva febr. 1-jén hozzáfogtunk a kézi-könyvtár czédulázásához és a 9000 kötetből álló gyűjteményt pár hét alatt czímeztük és a számok felragasztását is megkezdhettük, így a könyvtárnak márczius [24elején történendő megnyitását egyedűl a nyomdában felmerülő technikai nehézségek akadályozzák.

Az újabb rendezés alkalmával, az idő rövidsége miatt, de különösen a helylyel való gazdálkodás szempontjából a számozásnál nem ragaszkodtunk a betűrendes beosztáshoz, hanem azért fenntartjuk a főbb tudományszakokat s ezen belől a folyó számot, úgy hogy a 8., 4. és 2. rétet külön folyó számmal ellátva, a járulékokat mindig a következendő számmal látjuk el, csak egy-ugyanazon munka többi köteteit ékeljük be és ezen beékelésnél az előbbeni kötet száma mellé még az alphabet betűit alkalmazzuk. Ezen rendszernek azon előnye van, hogy a rendezés a tudományszakok szerint a végtelenig folytatható, üres helyre nincs szükség (a mivel mi úgysem igen rendelkezünk) és nem kell a rendezés bevégezésére évekig várni; „a könyvtárnál pedig minden oly rendszer czélirányos, mely szerint a könyvet gyorsan meg lehet találni,” mint boldogemlékű Toldy Ferenczünk, a könyvtár volt igazgatója, szokta volt mondani.

A könyveknek jelekkel és számokkal való ellátásánál, nem utolsó dolog, a jegyek vagy paizskák czélszerű megválasztása: a kezelés gyorsítása végett nem szabad azokat elrejteni, sem felirataikat igen kicsire készíteni; de dísztelen a nagy jegy is, különösen ha két részből áll és a könyvnek sarkát egy harmadrésznyire betakarja, vagy a könyv sarának különböző részére ragasztatik. Mindezt tekintetbe véve, nálunk a paizskák 2 1/2 centiméternyi négyszög átmérőt nyertek s ezen a tudományszak (théka) kezdőbetűivel és a könyv folyó számmal jelöltetett s miután ez a könyv sarkának aljára ragasztatik és rózsaszínű papirosra nyomatott, a könyvtár polczain mint szalag húzódik végig és megfelel a szépkötésű könyveknek s a dús aranyozással díszített teremnek is.

Az olvasó-terem nyomtatott betűrendes katalogusa rövid idő alatt elkészűl, s minden egyes munka czíme mellé az illető jegy lesz téve, a közönség nagy kényelmére, miután csak a jegyet és, ha a könyv nem 8-rétű, az alakot kell a kivánat-lapra felírnia. Később gondoskodva lesz arról is, hogy a beérkezett újabb munkák gyorsan köttessenek és osztassanak be, ha kell, a kevésbbé használt könyvek helyére; s így a számozás fenntartásával ezek is sokkal hamarább lesznek megtalálhatók, mintha számozás nélkül szoros betűrendbe volnának rakva.

[25A könyvtár ellenőrzése és átvizsgálása, mely utóbbi a régi rendszer szerint közel egy század óta nem történhetett meg, az újabb beosztás és számozás által rendkivűl megkönyíttetett; ha ugyanis csak a nyomdából visszakerűlt czédulák thékák és számok szerint rakatnak, kész a helyrajzi katalogus; a rendes czédula-katalogus pedig szakszerint beosztva, a búvárkodó tudósnak kellő tájékozást nyújt könyvtárunknak szakmájába vágó készletéről.

Miután kormányunk a tudományok és ismeretek fejlesztésére mindenkor főfigyelmét fordította és az eszközök megválasztásában a legliberalisabb tényező volt, bízton hisszük, hogy az egyetemi könyvtár, mely egyúttal országos, néhány évtized múlva méltán versenyezhet a külföld nevezetesebb könyvtáraival.

IDŐSB SZINNYEI JÓZSEF.
a kir. m. egyetemi könyvtár első őre.