I. 1571.

Kalendariom. Az égnek forgassabul meg ismert es el rendelt praktikaiual eggietembe, es mastani Vrunk Jesus születesse vtán MDLXXI esztendöre Cureloniai Szanizlo Jacobeius mester Crakkai academianak Astrolog. iudicioma szelrent. E. G. (Egyedúti Gergely) altal magiarra fordetatoth. (Következik Magyarország czimere) Stainhofer Gaspar altal Beczben niomtatot, [15az felseges Rom. Chaszar kegielmes engedelmebeöl. 8° A – G2 = 6 1/4 iv = 50 sztlan lev.

Két részből áll: I. Naptár A–D2. II. Astrologiai jóslatok D3–G.2. – A II ik rész külön czimlapja után következik a magyar kiadó Egyedúti Gergely ajánló levele pártfogójához Telegdi Miklóshoz, az esztergomi káptalan olvasó kanonokjához.

Ismertette Stettner (Zádor) György, Tudománytár 1834. II. köt. 224–229. l., s utána Toldy, Új M. Muzeum 1853. II. köt. 189. l. – ki megjegyzi, hogy nem tudja, hol van a Stettner által leirt példány, s ki szerint a m. t. Akadémia könyvtárában csak az első ív hű másolata van meg.

II. 1572.

Kalendarium. Krakkai után készitette Egyedúti Gergely.

Ajánlva Vrancsics Antal esztergomi érseknek.

Teljesen ép példánya megvolt Jankovics Miklósnál. Lásd: Toldy értekezését a régi magyar naptárakról Uj Magyar Muzeum. 1853. II. köt. 189. l.

III. 1573.

Kalendarium. Krakkói után.

Említi Waltherr László. Tud. Gyüjt. 1829. IX. köt. 116. 119. ll., ki szerint megvolt csonkán a m. n. Muzeum ktárában. Has. Toldy, Uj Magyar Muzeum 1853. II. 189. l.

IV. 1579.

Kalendariom. Es ez mostani M. D. LXXIX. Esztendőben törtenendő neminemü dolgokrul: Annak fölötte, az időnec naponkent köuetkezendő allapattyarul iratot Itelet. Irta Slovacius Peter Craccai Astrologus Magyarra fordetotta Peechi Lukach. Ez esztendőben, ide mi felénc, a Napba es a holdba, semmi fogyatkozas nem leszen. Nyomtattatot N.-Szombatba 1579. Kis 8° 6 iv = 478 sztlan lev.

Megvan a m. nemz. Muzeumban. – Ismerteti Mátray Gábor, Uj M. Muz. 1853. II. 180. l.

V. 1850.

Cisio. (Johannes Regiomontanus = Königsberger János német munkájából fordítva). Kolozsvár. 1580.

[16Említi Regiomontanus ezen Kalendariumot, mely „magyarra fordittatván Cisio név alatt nyomtattatott ki először ugyan Heltai Gáspár által Colosvárott 1580. esztendőben” J* (Jankovics Miklós) Tud. Gyüjt. 1829. XII. 80. l., a nélkül, hogy az általa látott példány hollétét följegyezte volna. – Jankovics ezen állítólag Kolozsvárott 1580-ban nyomtatott Cisió fordítójáúl Heltai Gáspárt nevezi meg, ki, miután az idősb Heltai Gáspár már 1574-ben meghalt, s Regiomontanus kalendariumának 1475–1513-ra szóló első kiadása hely és év nélkül, csak 1474. vagy 1475-ben jelent meg, csak az ifj. Heltai Gáspár kolozsvári nyomdász lehetett. – Valóban ő adta ki az általam ismert legrégibb magyar Cisiót Kolozvártt 1592-re, melynek általa írt ajánlása kelt „Colosuarat 27. May 1590”, conclusiójában pedig Heltaitól ezen szavak olvashatók: „Én is eszt az Könyueczkét az Német irásból szóról szóra Magyar nyelvre forditottam.” – Ezek után mindaddig, mig 1580-ban nyomtatott példány elő nem kerül, kételkedni merek Jankovics 1580-diki kiadásának valóságán, s azt gyanítom, hogy Jankovicsnál, – kinek könyvészeti jegyzeteiben, különösen a nyomtatási éveket illetőleg igen sok pontatlanság található, – 1580. tévedésből áll 1590. helyett, a mikor történt valósággal az ifj. Heltai Gáspár fordítása.

VI. 1582.

Kalendáriom 1582-re. Slovacius Péter krakkai kalendariuma után. Nyomtatta Mantskovith Bálint. (Galgóczon.)

Ajánlva van Czobor Pál és Mártonnak.

Mint Jankovics által látott példányt említi Toldy Uj M. Muz. 1853. II. 190. l. – Hogy a nyomtatási hely Galgócz volt, bizvást következtethetjük abból, hogy Mantskovics Bálintot mint nyomdászt 1584. és 1585-ben Galgóczon találjuk.

VII. 1583.

Judicium – Magyar nyelven (Slovacius Péter kalendariumának fordítása). Bártfán nyomtatta Gutgesell Dávid 32 r.

Egyetlen teljesen ép példánya a m. Akad. ktárában. Legelőször ismertette Toldy Uj. M. Muz. 1853. II. köt. 190. l.

VIII. 1584.

Kalendarium és az Egeknek s Tsillagoknak forgásából az Időnek naponként való Itélete M. D. LXXXIV. Esztendőre. Magyarra [17forditatott Slovacius Péter mesternek Krakkai Astrologusnak irásiból. Nyomtatta Otmar Balint.

Igy adja a czímet Sándor István M. könyvesház 10. l., ki Schwartner Statistikája nyomán ezt tartotta a legrégibb magyar nyomtatott kalendáriumnak. – Említi ezt a szerinte krakkai magyar kalendariumot Kazinczy Ferencz Kulcsár István, Hazai s külföldi tudósitásaiban 1808. 31. sz. mint egy széles tudományu barátja birtokát Debreczenben. Ezen barátját Cserey Farkashoz 1808. april 30-dikán irt levelében, – mely eredetiben megvan a Kazinczy Cserey Farkashoz irt levelei gyűjteményében az erd. Muzeumban, – zárjel közt meg is nevezi, igy (Nagy Gábor). – Nagy Gábor példánya hová lett, nem tudom.

IX. 1585.

Kalendáriom.

Sándor Istv. M. könyvesház 243. l. ezt az általam nem látott magyar kalendáriumot igy emlti: „1585. Várad. Kalendáriom. (Krakkai szerént Gyulai módjára.)” E szavak Toldy szerint „egy eddig ismeretlen gyulai (vagy hihetőbben a gyula-fejérvári) nyomdára látszanak mutatni.” – Uj M. Muz. 1853. II. 190. l., – Azonban bizonyos, hogy Sándor István a „Gyulai módjára” szavakat Weszprémi szavainak félreértése következtében irta, ki Succincta Memoria Medic. Hung. Centuria II. pars II. 37. l. ezen váradi 1585-diki kalendáriumot igy emliti: „Calendarium illud Julianum, quod a. 1585. Magno-Varadini excusum fuisse cognouimus, ad normam Calendarii Cracouiensis conscriptum.” – Gyulán, mely vár 1566. óta török kézben volt, 1585 körül nyomdára gondolnunk sem lehet.

X. 1592.

Cisio Magyar nyeluen rent szerint napoknak meg szamlalasarol igazan rendeltettet. Adattatott ez melle ez vilag teremteseröl foguan ualo röuid Chronica. (Fametszet, Magyarország czímere). Debrecenben, 1592. 8o A–D = 16 sztlan levél (4 levelenként).

Késmárki evang. lyc. – Megvolt 1870-ben Pesten Szalay Zsigmond ktárában is.

XI. 1592.

Cisio Magyar nyeluen, és az égh iárásánac és czillagoknac külömb külömb természetínec follyásából való Practica. Melyböl gyermekeknec [18születéseknec természetec, és az Napoknac miuólta megismertetnec. Az az: Magyar Planétás Könyw. Invisibilia Dei per ea, quae facta sunt, intellecta, conspiciuntur. Rom. 1. vers. 20. Colosvarat Az Könywnyomtato altal Magyarrá forditatot, és vyiolan ki adatot. Anno Christi 1592. Esztendöben. 4° A–P = 15 iv = 60 sztlan lev. (A szövegbe nyomott számos fametszettel).

„Az keresztyén olvasónac” szóló ajánlása, melyet „az Colosuári Könywnyomtato Gáspár” (ifj. Heltai Gáspár) irt, kelt „Colosuárat 27. May. 1590. – Ebből következtetve feltehetjük, hogy ezen Cisio első kiadása már 1590-ben is megjelent. – Conclusiójában ifj. Heltai Gáspár irja: „En is eszt az Könyueczkét az Német irásból szóról szóra Magyar nyelwre forditottam” – es abbol az régi Attyáinc tartásoc szerént ki attam.” – A benne levő hexameterek néhányát Horváth István közléséből Virág Benedek adta ki; valamennyit közzé tette Toldy Ferencz, Kisfaludy-Társ. Évl. V. köt. 433–426. ll. – Hasonl. Uj. M. Muz. 1853. II. köt. 190. l.

Egyetlen teljes példány a m. akad. ktárában.

XII. 1593.

Judicium Magyar Nyeluen, az O es Vy Kalendarium szerint Christus Vrunk születése után M. D. XCIII. esztendőre: Tenatius János M. Az Krakai fő Oscolaban rendeltetett Astrologusnak irásából Magyarra fordittatott Debrecenben.

Említi Weszprémi Succincta Memoria Medic; Hung. Cent. II. pars 2. 135 l., és utána Sándor Ist. M. könyvesház 12. l., – kik hibásan tartják ezt a második ismeretes magyarúl nyomtatott régi kalendáriumnak.

XIII. 1597.

Calendariom és ez mostani M.DXCVII. esztendöben történendü néminemű dolgokrol. Az Cracai Bernard Doctor irásábol Magyarra fordéta Peechi Lvkach. Nyomt. Nagy-Szombatba.

Thurzó György nádor latin és magyar nyelven irt naplójegyzeteivel.

M. n. Múz. (Farkas Lajos ktárából). – Említve Pesti Hirnök 1865. 29. sz.

XIV. 1599.

O és Uy Kalendariom. Christus Urunk születése utan 1599. Esztendőre. Ujfalvi Imre Debreceni Schola Mester altal irattatot, [19es azon délre szamlaltatot. Debrecenben. 8° (valósággal 16°). – Első ive Lugossy József ajándékából az erd. Muzeum ktárában.

XV. É. n. (XVI. század).

Calendariom magiar nielwen. Szekel’ Estvan. H. és é. n. 8° A–Bvij = 15 számozatlan levél.

Czímlapjának több mint kétharmadát a magyar czímer foglalja el. A korona alatti paizs négy mezőre osztva, a felső bal mezőn a 4 folyó, a felső jobb mezőn a hármas halmon álló kettős kereszt; az alsó jobb mezőn koronát tartó oroszlán, az alsó bal mezőn 3 oroszlánfő (Csehország és Dalmátia czímere) áll, melly czímer látható Székely István Krakkóban 1548-ban nyomtatott czímerlevelének hátlapján is. Ezen Calendarium kétségtelenül Vietor Jeromos krakkai nyomdász által volt nyomtatva, mint betűinek az azon kori krakkai magyar nyomtatványok betűivel való egyezése bizonyítja.

A mi a nyomtatás évét illeti, magának Székely Istvánnak előbeszédéből bizonyosnak tartom, hogy ez a könyvecske megjelenését 1538-nál későbbre nem tehetjük. Ezen előbeszéd, mai irásmóddal adva, következő: „Mikoron minden nemzetet látnék, hogy az ű nyelvén Calendariumot szerzene, kiből esztendőnek innepit megtudhatná, igen jónak vélém én is, hogy az magyar nyelvre az Calendariomot forditanám, kiből megtudhatnák az gyermekek nem csak az innepeket, hanem hány hét lenne minden esztendőbe az hus hagyat, mely nap lenne meg az ujság, hány órán támadna fel minden napon az nap, mikort kezdetnék el az tavasz, nyár, ősz, tél, kibe ennek felette be csenéltam az magyar Cisiót, hogy könyvnélkül is az innepeket megvethetnék, kivel vélém, hogy valamit használnék az magyarul olvasó gyermekeknek, kit jó neven ha veendnek, töbre és nagyubra ennek utána igyeközünk. Isten tartson meg bennetek.” Kitetszik az utolsó sorokból, hogy ez a gyermekek számára szánt legelső magyar örökös kalendáriom Székely István legelső nyomtatott munkája, s minthogy tőle Krakkóban már 1538-ban ennél minden esetre fontosabb és terjedelmesebb két munka jelent meg, u. m. az „Istenes Énekek” és a „Kereszténység fundamentomáról való tanúság”: teljességgel nem kételkedhetünk a felől, hogy ezen kis kalendáriom nyomtatási idejét 1538 előttre, vagy legalább is 1538 elejére kell helyeznünk.

[20Legelsőben ismertette ezen könyvecskét a Kulcsár István által szerkesztett Hazai és külföldi tudósítások 1808. évf. 31. számában Kazinczy Ferencz, ki barátja Cserey Farkas krasznai könyvtárából épen azon példányt kapta kezéhez megtekintés végett, mely ma az erd. Muzeum tulajdona. Kazinczy az előbeszédből kétségtelennek tartja, hogy ez az első nyomtatott magyar naptár, a miben teljesen igaza is van: nyomtatási évét azonban csak hozzávetőleg határozza meg e szavakkal: „a 26-ik lapon álló húshagyat táblájának lineája elébe tintával irta fel az esztendőket egykori birtokosa, nyilván, hogy az adott esztendőben előfordulandó húshagyat idejét bajos számlálgatás nélkül is egyszerre felelje a szem. A 12-ik sornak elébe az 1550-et irta, s igy méne le tovább, ugy hogy az utolsó (19-dik) sor elébe az 1557., a legelső elébe pedig osztán az 1538. esett: A Kalendariom tehát már 1549-ben ki volt adva.” – Kazinczynak ez a meghatározása, mely épen nem bizonyítja azt, hogy e naptár 1549 előtt tiz s több évvel is meg nem jelenhetett volna, vitte Toldyt arra, hogy ezt az örökös kalendáriomot Krakkóban 1549-ben nyomtatottnak állítsa, Uj M. Muz. 1853. II. 189. l. Ez állítását azonban, a tőlem vett értesítés alapján, ő maga helyre igazította. A m. nemz. irod. tört. rövid előadásban Pest 1864–5. 59. l., a hol ezen naptárt h. és é. n. (Krakkó 1538.) megjelentnek irja; mit én az évre nézve, mint föntebb kifejtettem, teljes biztossággal nem mernék állítani.

Érdekesek e naptárban a minden hónapra irt két soros versek, melyekben a rimelésnek csak elvétve akad némi nyoma, hanem a rhythmus ereje érezhető több kevesebb sikerrel. Példáúl:

Boldogasszony (Januarius) havára:

Vígan lakik | Boldogasszony | hava hő pecsenyével.
Vígan tartja | az ű vendégét | az meleg házba.

Szentgyörgy (Aprilis) havára:

Szentgyergy hava | terömt nekünk | szép virágokat.
És meg tiltat | rétet sok jó | szénáért.

Kisasszony (Augustus) havára:

Szénát hordat | házat rakat | kisasszony hava.
És jól lakik | ért gyümölcscsel | ű jó kedvvel.

Egyetlen teljes péld. az erd. Muzeumban. Ezen példánynak is 12-dik levele kézirattal van pótolva, mi 1705-ben Szebenben történt; a másoló ugyanis e levél aljára följegyezte: „Cibini Anno [21Domini MDCCV. Ipsis Idibus Nov. – A czímlevél hátlapján a könyv két régibb birtokosa igy jegyezte föl nevét: „Sum ex Libris Pauli Schirmeri Cib. Patr. (Cibiniensis Patricii) Anno 1705. die 8. 7bris” és „Sum ex Libris Johannis Georgii Ritter. Anno Domini 1735. die 8o August”. – E szerint Szebenben 1705-ben még más példánynak is kellett lenni, melyből a kiegészítés történt. Ma több teljes példány nem ismeretes. A M. Akad. csonka példányából az A1-3 és B5 lev, (összesen 4 lev.) hiányzik.