|
FEJÉR MEGYEI
KÖNYVTÁROS |
||||||||||||||||||||||||
* * * Arató Antal Az elmúlt év őszén a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Ciszterci Rend Zirci Kongregációja, a Miniszterelnöki Hivatal Egyházi Tulajdonrendezési Iroda, a megyei és a városi önkormányzat és az intézmények képviselői több egyeztető megbeszélést tartottak arról, hogy a megyei könyvtár és a múzeum új elhelyezésére milyen megoldások lehetségesek. Ennek során a minisztérium támogatta a múzeumnak a Hiemer-Caraffa háztömbben való elhelyezését. Erről - és az épület rekonstrukciójának megvalósításáról - önkormányzati döntések is születtek már. A megyei könyvtár elhelyezésére - azon kívül, hogy korábban felmerült annak lehetősége, hogy a városi könyvtárral együtt az Árpád-fürdő és szálloda épületeiben kapna helyet - nem voltak konkrét elképzelések. Ezért az 1998. november 23-i egyeztető tárgyaláson a következő javaslat született: "A helykijelölés és a városi-megyei beruházás, üzemeltetés ügyében a megyei elnök és a városi polgármester tartson célszerűen egyeztető megbeszélést, s ennek eredményeképpen alakuljon ki a könyvtár elhelyezésének iránya". Ezt követően elkezdődtek az önkormányzati megbeszélések, majd mindkét önkormányzat kulturális bizottsága tárgyalt a kérdésről, valamint a megyei, a városi és a Szakszervezetek Fejér Megyei Könyvtára szervezetei összevonásának lehetőségeiről. Javaslataikat ez év júliusában tárgyalta meg a városi és a megyei közgyűlés. Ennek eredményeként Fejér Megye Közgyűlése június 24-én a következő határozatot fogadta el: "Fejér Megye Közgyűlése megvitatta a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár, a Székesfehérvári Városi Könyvtár és a Szakszervezetek Fejér Megyei Könyvtára helyzetéről készített tájékoztatót. A közgyűlés felkéri elnökét, folytasson egyeztető tárgyalásokat Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatával, valamint a szakszervezeti könyvtár fenntartójával közös fenntartású városi-megyei könyvtár és levéltár beruházásának megindítása érdekében. Az új intézmények funkcionális tervét, a beruházás várható költségét, valamint az intézmények szakmai programterveit az egyházi ingatlanok várható átadását megelőzően úgy kell elkészíteni, hogy a 2000. évi címzett állami támogatások pályázatán a közös beruházók részt tudjanak venni." Nem sokkal különbözik ettől Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének másnap, június 25-én született határozata: "a.) Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megerősíti azt a szándékát, hogy az RRT-ben az Autóbusz pályaudvarral szembeni Palotai út melletti 4/1993.(IV.13.) sz. Közgyűlési rendelete szerint jóváhagyott területen Városi-Megyei Könyvtárat létesít. Felhatalmazza a Polgármestert, hogy folytasson egyeztető tárgyalásokat a Fejér Megyei Önkormányzattal, a közös fenntartású városi-megyei könyvtár beruházásának megindítása érdekében. Határidő: 1999. december 10. b.) Az új intézmény funkcionális tervét, a beruházás várható költségét, valamint az intézmény szakmai programtervét az egyházi ingatlan várható átadását megelőzően, úgy kell elkészíteni, hogy az 1997.évi LXXXIX. tv. alapján az önkormányzatok címzett és céltámogatására kiírt pályázaton a közös beruházók részt tudjanak venni. Határidő: 2000. május 5." Láthatjuk, mindkét önkormányzat kifejezte szándékát a közös beruházás, valamint a beruházáshoz szükséges céltámogatás elnyeréséhez szükséges pályázat megvalósításában. Tekintettel arra, hogy az új könyvtár elhelyezésére az elmúlt évtizedekben a legkülönbözőbb elképzelések születtek, különösen örvendetes az, hogy a városi önkormányzat megerősítette azt a korábbi szándékát, hogy a városrendezési tervben már korábban kijelölt - sokak által ideálisnak tartott - területen biztosít helyet a megyei-városi könyvtárnak. Végezetül megemlítjük, hogy a testületi döntésekhez, a bizottsági és közgyűlési tagok tájékoztatására a könyvtárak egy általános helyzetképet, ismertetést állítottak össze a működési feltételeikről, tevékenységük legáltalánosabb eredményeiről. A következőkben ezeket a tájékoztatókat adjuk közre. Komlósi József Az intézmény alapterülete összesen 2390 m2, két épületben. (A minimálisan kívánatos legalább 6000 m2.) A Bartók Béla tér 1. sz. alatt (1329 m2) található a felnőtt kölcsönző, irodák és a raktárak - ám az utóbbiak külön bejáraton közelíthetőek meg. Az intézmény funkciójához képest legrosszabb a felnőtt kölcsönző helyzete, amely a Csók Képtáron keresztül közelíthető meg és egy egykori dohányzó folyosón nyert elhelyezést. Az állomány rendkívül kis részét tudjuk a szabadpolcokon elhelyezni, a tájékoztató könyvtárosoknak, adminisztrátoroknak, osztályvezetőnek egyetlen közös irodája van. Az Oskola u. 7. szám alatt (1061 m2) található az olvasóterem, a folyóiratraktár, a könyvkötészet, az emeleten pedig a gyermekkönyvtár és az állománygyarapító osztály. Az engedélyezett létszám 63 fő, ebből mintegy 40-en dolgoznak könyvtárosi munkakörben, közéjük számítva a kölcsönzési adminisztrátorokat is. Az önkormányzati támogatás ebben az évben 77 millió Ft, a tervezett bevétel 8 millió Ft, összesen a költségvetési előirányzat 85 millió Ft. Ebből személyi juttatás (a járulékokkal együtt) 60,5 millió, a dologi kiadás 24,5 millió Ft. Állománygyarapításra ebből 7,5 milliót tervezünk. Felújításra, beruházásra előirányzat nincs, a számítógépes fejlesztéseket stb. pályázati támogatásokból igyekszünk majd megoldani. Az egyedi nyilvántartású dokumentumok száma 281 000 (az 1998. évi gyarapodás 7 500), a kisnyomtatványok, képek, kivágatok száma mintegy 60 000. Hangfelvételek, kották, videofilmek, CD-ROM-ok, mikrofilmek gazdag választékával rendelkezünk. Helyismereti gyűjteményünk és az ahhoz kapcsolódó számítógépes adatbázisok meghatározó szerepet játszanak a helyismereti kutató és tájékoztató munkában. Ebben az évben befejezzük a kölcsönözhető könyvek számítógépes feldolgozását, jövőre áttérünk a számítógépes kölcsönzésre. A beiratkozott olvasók száma 9 967, a látogatók száma 161 534. A napi átlagos látogatók száma 614 fő. A kölcsönzött dokumentumok száma 216 ezer. Könyvtárközi kölcsönzés során 1 200 dokumentumot juttattunk el más könyvtárakba. Biztosítjuk a számítógépes adatbázisok, az Internet használatát. Az elmúlt időszakban kialakítottuk az intézményi számítógépes hálózatot, összesen 48 végponttal. (Ugyanazt a programot használja a városi könyvtár is.) Jelenleg 34 számítógépünk van. Megteremtettük az Internet használatának lehetőségét, elkészült a könyvtár és a városi könyvtárak közös honlapja, korszerű digitalizáló gépet vásároltunk, így cikkmásolatokat stb. e-mail-en is meg tudunk küldeni. Megteremtettük minden osztályon az elektronikus levelezés feltételeit. A társintézményekkel - így a városi könyvtárral is - 2001-ig tartó telematikai fejlesztési tervet (és együttműködési megállapodást) dolgoztunk ki; ennek alapján veszünk részt különböző pályázatokon.
Fülöp Lászlóné Intézményünk Székesfehérvár belvárosában működő, több mint 125 ezer dokumentummal rendelkező közművelődési könyvtár. Könyvtárunk az un. "Vitézi Székház"-ban működik. Ezen épületrész (8891 sz. tulajdoni lapon 879 hrsz. alatt) állami tulajdonban van, szakszervezeti kezelői joggal. (A szakszervezeti székházat - mely szakszervezeti tulajdon - ehhez az épülethez építették hozzá 1967-ben.) Az Országgyűlés 1990. évi LXX. trv. 3. §. alapján jelenleg az épület használati joga másnak nem engedhető át. E vagyonrész rendelkezéséhez külön parlamenti döntés szükséges, amelyre 9 éve várunk. Alapterületünk 230 négyzetméter, két szinten helyezkedünk el elsősorban raktározási céllal kialakított térben. Könyvtárunk működtetője a Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesülete. Az Egyesület 1993. júniusában vette át az intézményt és akkor kaptuk meg alapító okiratunkat is, melynek értelmében "származtatott jogi személyként" működtünk. Az 1997. évi CXL. tv. A kulturális javak védelméről... V. fejezet 91. §. C) pontja alapján a Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesülete évi működési támogatást kap az intézmények fenntartására. A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetésében a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet társadalmi szervezetek támogatása alatt az SZMMIE Önigazgató Szakmai Szervezete 380 millió Ft állami támogatást kapott. Intézményünk ebből a keretből pályázati úton részesül állami támogatásban. A gazdaság helyzete, a privatizáció, a munkanélküliség következményeként a munkahelyi könyvtárak egy része megszűnt, a vállalatok jelen helyzetben nem tudják fenntartani és működtetni könyvtáraikat. A Szakszervezetek Fejér Megyei Könyvtára egy értékes gyűjteménnyel rendelkező közművelődési könyvtár - ellátórendszeri feladatkörrel - ezért fontos lenne, ha továbbiakban is mint ellátóközpont, illetve ellátórészleg működne. Több évtizedes tapasztalatunk, hogy az ellátórendszerben gazdaságosabb a kisebb könyvtárak állománygyarapítása. A rendszerben résztvevő könyvtárak számára nagyobb választékot tud biztosítani, lehetővé teszi az egyedi olvasói igények kielégítését is. A szolgáltatást igénylő könyvtáraknál megszűnik a feldolgozói munka, a könyvtáros tevékenysége az olvasók igényeinek kiszolgálására koncentrálódik. A kis könyvtárakban általános tapasztalat szerint képesítés nélküli, jobb esetben alapfokú végzettséggel rendelkező könyvtárosok dolgoznak, sem idejük, sem képzettségük nem elegendő ahhoz, hogy a teljes munkafolyamatot ellássák. Könyvtári ellátórendszerünk rugalmas, az új könyveken kívül gyűjteményünkből az egyedi igényeket is ki tudjuk elégíteni. Ellátórendszerünk lényege, hogy az általunk ellátott könyvtárak nem vásárolnak önállóan könyveket, hanem letétként kapják meg kölcsönzésre kész állapotban. A könyvek cseréje év közben folyamatos, igény szerint külön letéti katalógust is szerkesztünk részükre. Fejér megyében ellátórendszeri feladatokat egyedül a mi könyvtárunk lát el. E tények ismeretében először 1993-ban ajánlottuk fel szolgáltatásainkat kistelepülési önkormányzati könyvtárak részére. Ellátórendszerünket 1993 óta 7 önkormányzati könyvtár veszi igénybe. (Sárkeszi, Sárpentele, Urhida, Hantos, Nagylók, Gánt, Csősz.) A polgármesteri hivatalokkal évente szerződést kötünk, melynek alapján meghatározott összeget fizetnek szolgáltatásunk igénybevételéért. E szerződés alapján vállaljuk, hogy a könyvtárakat folyamatosan ellátjuk új könyvvel. Ezenkívül természetesen az egyéni olvasói igényeket is kielégítjük gyűjteményünkből. Könyvtárunk kézikönyvtári állományrésze - rövid határidőre - a könyvtárak rendelkezésére áll. A községi könyvtárakon kívül működtetünk még letéti könyvtárakat munkahelyeken, iskolákban és szociális intézményben. Városunk lakossága részére heti 32 órában nyilvános könyvtári szolgálatot működtetünk. A Nemzeti Kulturális Alap ellátórendszer működtetésére kiírt pályázatán két alkalommal nyertünk támogatást, melyből könyveket és egy Pentium típusú számítógépet vásároltunk. Anyagi eszközök hiánya miatt a gyűjteményt ezidáig nem tudtuk számítógépen feldolgozni. : 1999-ben elnyert állami támogatás 6.100 eFt Tervezett bevételünk (saját pályázatok, önkormányzati és egyéb támogatások) 2.100 " --------------- Összesen: 8.100 eFt Bér- és bérjellegű költségek 3.700 " Bérleti díj 1.600 " Könyvbeszerzés, folyóirat 1.300 " Egyéb költségek (ügyviteli, javítási, postaköltség stb.) 1.500 " --------------- Összesen: 8.100 eFt Létszám: 3 főfoglalkozású munkatárs, 1 fő polgári szolgálatos (1999. 07.08-ig), 1 fő takarítónő (megbízási díjjal) Szeretnénk ha ellátórendszerünk szolgáltatásait minél több kistelepülési önkormányzat, szociális intézmény igényelné, melyet az 1997. évi kulturális törvény 64 §-a tesz lehetővé számukra. Könyvtárunk "címzett" állami támogatásból nem részesülhet, ha önkormányzati fenntartásba kerül. Működőképességünk megőrzéséhez azonban feltétlenül szükségünk lenne az önkormányzat támogatására, hiszen enélkül bevételi tervünket nem tudjuk teljesíteni.
Tóthné Szemes
Erzsébet A városi könyvtár jogelődjét a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár alapította 1967-ben, amikor fiókkönyvtárat létesített a Széna téren (akkori nevén Május 1. téren). 1978-tól lett önálló könyvtár. A hozzá csatlakoztatott fiókkönyvtárakkal alakult ki a városi könyvtárhálózat. A könyvtár központja a Széna téren van, igazgatósága, a raktárak, a feldolgozó osztály a Budai úti fiókkönyvtárban található. (A fiókok - kialakításuk idején, az akkor még működő szakszervezeti könyvtárakkal együtt -, nagyjából lefedték a város területét.) A fiókkönyvtárak a következő helyeken működnek: Széchenyi utca (itt elkülönített gyermekrészleg működik), Mészöly Géza utca, Zsolt utca, KÖFÉM lakótelep.* *Időközben a Széchenyi úti könyvtár a Sziget utcai, a KÖFÉM lakótelepen működő könyvtár a Zentai úti általános iskolába költözött. Az intézmény alapító okirattal rendelkezik, nyilvános települési közművelődési könyvtár. Állományát és szolgáltatásait használói igényének figyelembe vételével folyamatosan fejleszti, gondozza, alakítja, rendelkezésre bocsátja. Tájékoztatja látogatóit, olvasóit a könyvtár és a könyvtári rendszer működéséről, biztosítja számukra más könyvtárak állományainak és szolgáltatásainak elérését. Alapszolgáltatásként ingyenesen biztosítja intézményeinek látogatását, a szabadpolcos részbe kihelyezett dokumentumok, a hagyományos és a számítógépes állományfeltáró eszközök használatát. Főbb szolgáltatásaik röviden: nyomtatott és hangzó dokumentumok helyben használata, kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés, előjegyzések felvétele, szakirodalmi tájékoztatás, irodalomkutatás, témafigyelés, sajtófigyelés, bibliográfiai adatszolgáltatás, számítógépes szolgáltatás, másolat szolgáltatás, könyvtári rendezvények szervezése, a könyvtári szolgáltatások alapján létrejött önszerveződő közösségek segítése, működtetése. A könyvtári szolgáltatások egy része megoszlik a könyvtárak között. Számítógépes szolgáltatást (keresés könyvtári és egyéb adatbázisokban, CD-ROM-ok, multimédiák, Internet használata) a Budai úti és a Széna téri könyvtárban; hangmásolás, CD kölcsönzés a Budai úti könyvtárban; fénymásolás a Széna téren, a Budai úton, a Széchenyi úti könyvtárban; videó kölcsönzés (ART videó is) a Zsolt utcai könyvtárban. A könyvtárban engedélyezett létszám 35, ebből szakalkalmazott 25 fő. Az 1998-as költségvetési előirányzat 36 969 eFt volt, a teljesítés 47 663 eFt. Ezen belül a dologi előirányzat 8 757 eFt, a teljesítés 12 418 eFt. Több mint 4 millió forintot fordítottunk iparűzési adóból, pályázati támogatásokból, a személyi jövedelemadó 1 %-ból számítógépes fejlesztésre, állományfejlesztésre, rendezvények szervezésére, ülőbútorok cseréjére, javítására. A teljes állomány tavaly 214 467 darab dokumentum volt, ebből könyv 207 179 db. Bekötött folyóirat 1 354, hangfelvétel 5 045, videó 766, elektronikus dokumentum 65 darab, egyéb 58. A Széna téren és a Budai úton a raktárakkal együtt 122 864, a Széchenyi úton 34 755, a Mészöly Géza úton 17 520, a Zsolt utcában 16 274, a KÖFÉM lakótelepi könyvtárban 23 054 a dokumentumok száma. Az állománygyarapítás összege tavaly meghaladta az előző évit, 4 828 eFt volt; az évi nyilvántartásba vett gyarapodás 4 818 darab. Ebből könyv 4 619 kötet. 1,6 mFt elköltésére szerződtünk a Könyvtárellátóval 15 %-os kedvezmény fejében. Könyveket és egyéb dokumentumokat az év során átlagosan 30 %-os kedvezménnyel vásároltunk. Folyóirat beszerzésre 1 282 211 Ft-ot költöttünk, 167 féle periodika jár intézményünkbe. A könyvtár beiratkozott olvasóinak száma tavaly 8 862 fő volt, látogatóinak száma 98 281, kölcsönzőinek száma 56 387. A kölcsönzött állományegységek száma 291.176 darab. 4 066 előjegyzésből 3 477-et teljesítettünk, könyvtárközi kölcsönzéssel 794 művet kértünk, 72 művet adtunk. A könyvtárhasználók foglalkozását vizsgálva az országos tendencia nálunk is érvényesül. Az összes olvasóból 5 117 fő általános iskolában, közép- vagy felsőfokú intézményben tanul. A 332 munkanélküli és 173 eltartott egy része is valamilyen tanfolyam, átképzés résztvevője. Az összes látogató kb. 60 %-a elsősorban tanulmányaihoz keres irodalmat. A számítógépesítés 1991-ben kezdődött intézményünkben. Kialakítása pályázati támogatásokból és a helyi iparűzési adóból történt. Jelenleg 9 számítógépünk van. A Budai úton létrehoztunk egy lokális hálózatot, 1998. júniusában megkezdtük az állomány számítógépes feldolgozását vonalkódozással egybekötve. Már korábban csatlakoztunk a TEXTLIB integrált könyvtári rendszerhez. A könyvek honosítását a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár "Új Könyvek" adatbázisa felhasználásával végezzük. Péntek Imre *Elhangzott Könczöl Imre születésének 80. évfordulóján - az elmúlt évben - rendezett tanácskozáson. Székesfehérvár közelmúltjának irodalmi élete, öröksége még alig ismert. Nagyjából a két világháború közötti, valamint az 1956-ig terjedő időszakra gondolok. Igaz, nincsenek ebben meghatározó alkotók, jelentős művek, de ami létrejött, aminek nyoma van - könyv formát öltött - az a helyi kulturális élet becses, fontos, meg nem kerülhető része. Hivatkozási alap, kapcsolódási pont. A folyton megszakadó folytonosság záloga. S mint ilyen kutatható, feltárásra vár. Feltárásra vár, mert számos rész-érték található benne, mert ezen művekben megjelenik a sokszor idézett "hely szelleme", tradíciója, Hamvas Bélával szólva: géniusza. Mindaz, amihez az itt élő embereknek személyes, érzelmi kötődése van. E nélkül a nagy, egyetemes kultúra értékei iránt is nehéz érdeklődést kelteni. S van egy másik aspektus: a kismesteri életművek létrehozói gyakran kapcsolatban állnak valóban jelentős írókkal, költőkkel. Ennek a kapcsolatnak szerepe lehet a helyi el- és befogadásban, s gyakran e kapcsolat levelezése, egyéb dokumentumai az irodalomtörténet szerves részét képezik. (Elég ha György Oszkár és Babits Mihály egyetemi évekbeli levelezésére gondolunk.) S ebben a vonatkozásban még egy szempont: nagyra lehet értékelni a helyi irodalmárok, írástudók műhely- és fórumteremtő szándékát, a mindenkori tehetséggondozás felvállalását. Nos, ez utóbbi mindig szerepet játszott a vidéki folyóiratok, periodikák létrejöttében, ahogy ez Fehérváron is történt. 1937-38-ban a Vár, majd 1955-ben a Fehérvár elindításával. Mindkét folyóirat a vihar előtti csöndben, egy viszonylagos enyhülés periódusában keletkezett - a városban élő értelmiségiek széleskörű összefogásának eredményeként. A Fehérvár - melynek engedélyezését biztosan nehéz tárgyalások előzték meg - 1955 elején igyekezett minél szélesebb bázist maga mögött tudni, s így az 1954 decemberében újjáalakult Vörösmarty Irodalmi Társaság irodalmi és helytörténeti antológiájának nevezte magát. (Csak érdekességként: az elnökség tagja volt Csanádi Imre és Csoóri Sándor.) A szervező titkárrá Könczöl Imrét választották. Könczöl Imre akkor már a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár igazgatója s egyébként is kulturális tekintély, baloldali múltja, beosztásai és publikációi révén is. Így nem véletlenül lett a lap felelős szerkesztője. Az első szám hírrovatában olvashatunk a lap indításáról, valamint törekvéseiről: a megyében élő és elszármazott írók-költők műveinek publikálása, a megye történelmi múltja kutatási eredményeinek közzététele, az itt született jelentős személyiségek, művészek stb. bemutatása. Szerény, szinte eldugott sorok. Mégis sugárzik belőlük némi egészséges önbizalom és bizonyítási vágy. No persze az első számnak a párt megyei és országos kultúrpolitikusai előtt is bizonyítania kellett. És ezt Könczöl Imre nem kis szerkesztői diplomáciával sikeresen érte el. Négy novella a szépirodalmi rovatban a felszabadításról, a nemes lelkű felszabadítókról: Sándor András (nemrég hunyt el), Ormos Gerő, Kemény Dezső és Ordas István írása. Köztük talán Sándor Andrásé a legmeggyőzőbb, legdrámaibb. A hamis felhangokon át is érződik az őszinte élmény, az elpusztításra váró katonakórház sebesültjeinek félelmetes élniakarása, melyet az író bravúros eszközökkel ábrázol. Jegesi József Mókázó öregek című anekdotafüzére már egészen más műfaj, hangulat. Jóízű falusi életképek sora, a múlt némi humorát, idilljét lopja a jelen padlássöpréses depressziójába. Olvashatunk még egy történelmi beszámolót Székesfehérvár felszabadulásáról, Jenei Károly tollából, melyen érződik a penzum jelleg. De már az Örökségünk rovat látható természetességgel foglalkozik azokkal a szakmai témákkal, amelyek egy régész, Fitz Jenő és egy történész, Páldy Róbert számára adódnak. S. Dobos Ilona gyorsírásos gyűjtése a polgárdi 1919-es forradalomról ugyancsak a kultúrpolitikai bizonyítás része. Borbély Gábor kissé sablonos, sztereotípiákkal tűzdelt József Attila megemlékezése azonban nem teljesen érdektelen. Először is József Attila Horthy korszakbeli nem ismerését azzal magyarázza, hogy akkor az értelmiség "teljes szellemi és lelki oldottság állapotában élt, tájékozódási ösztönében életveszélyesen megzavarodva, s éppen ezért minden pillanatban kitéve annak, hogy zsákmányul esik bármilyen kultúrszélhámosságnak vagy politikai demagógiának". Ez már nemcsak a múltról, a jelenről is szólt... Hiszen 1955-ben az áprilisi határozat, Nagy Imre megbélyegzése és leváltása után más, gyanakvóbb szelek kezdtek fújdogálni... Másfelől felteszi a kérdést, mégpedig ilyen formában: "Mert mit is tanulhatott volna a magyarság J.A.-tól? A válasz: Eszméletet!" S e felismerés jegyében korszakolja a költő pályáját, figyelemre méltóan. S persze - a tanulmányszerű publicisztika végén ott a vörös farok: J.Á-t a kommunista meggyőződés érlelte a "jövőbe látó és a jövőbe vezető nagy költővé." Az Irodalom-művészet című rovat másik írása - szintén Sándor András tollából - Csoóri Sándor Felröppen a madár című első verseskötetéről szól. A jórész idézetekből összeálló írás a korabeli oldott sematizmus képletét igyekszik ráhúzni az induló költőre, felidézve az Illyés-Petőfi hatást, ősöket, a mintát. Ez egyfelől. Másfelől viszont vannak jó, elfogadható meglátások, főként a formai megoldások szépségére, a képek tárgyiasságára, pontosságára híva föl a figyelmet. Mindenesetre a korabeli visszhangok közül mégis kiemelkedhetett ez az értékelés, főkén utolsó soraival, biztatásával: "Szeretettel és a testvér szívének dobbanásával várjuk a fiatal költő újabb verseit". S ha valakihez, valakiről így szól a szülőföld, az mindenképpen szép pillanat egy pályakezdő költő életében. A képzőművészet is jelen van: F. Petres Éva Csók István és Fejér megye címmel közöl adalékokban, helyi vonatkozásokban gazdag írást a művész és a múzeum, Fehérvár kapcsolatáról. Az első szám versanyagában szépek még Bódás János és Tanka János versei. (Szerencsére mindegyikük tehetségéhez illő megbecsüléshez jutott poétai utóéletében is). A második számon érezni lehet a nyitás igényét a fővárosi szerzők irányába: Gereblyés László, Hegedüs Géza, Pákozdy Ferenc (József Attila mozgalmi elparentálója) szerepel a lapban. De az elszármazottak közül nagyon szép Csanádi Imre Zámolyi parasztdalok című írása, mely személyes hangú emlékezés, gyűjtés, dallamok, szövegek összevetése, lejegyzése, s buzdítás a zámolyi körben folytatott gyűjtés követésére. Ma is élvezetes olvasmány. S ehhez passzol - a szerkesztő érzékét dicsérve - az Adattár című rovat tanulmánya, az Úr dolgára egy paraszt se menjen. Parasztkiáltvány terjesztése Fejér megyében 1790-ben. Szerzője a levéltáros Jenei Károly. Ugyancsak érdekes a Látófa rovat két szemléje, a megye iskola-, illetve könyvtárügyéről. Azt hiszem, a legmaradandóbb a Vörösmarty halála 100.évfordulója alkalmából megjelentetett tematikus szám. Ekkor már a szerkesztő mintegy szembe úszott az árral, az országos kultúrpolitikai intenciókkal - Rákosi visszatérte után. (Erről személyesen is mesélt nekem, a Vörösmarty tanácskozás és ünnepség kapcsán.) Akárhogy is, megnyerte munkatársnak az országos nagy neveket - irodalomtörténészeket, kultúrpolitikusokat (a kettő gyakran egybeesett), költőket, írókat. Mindenesetre - ismerve a rákosista visszarendeződés új szeleit - kíváncsian figyelhetjük, mit ajánl Horváth Márton (Lobogónk Petőfi!) Vörösmarty kapcsán költőinknek, "mit tanuljanak Vörösmartytól?" A kezdet nem rossz. Hazaszeretet. S a továbbiakban pedig egészen önkritikus: "A magyar haza szeretete ma sem monopóliuma a kommunistáknak...", de monopóliuma minden becsületes magyar embernek. "Vörösmarty hazaszeretete örökséget jelent, ... vállalni a történelmi múltat ..." A későbbi bekezdésből kitetszik: a teljeset. Könczöl Imrének Vörösmarty évfordulója kapcsán sikerült megszólítania jeles írókat, költőket, akik ihletett művekkel válaszoltak. Kónya Lajos, Gellért Oszkár, Berda József, Zelk Zoltán versei túlmutatnak az alkalmiságon; nagyon szép Zelk Zoltán felütése a Vörösmarty című vers kezdetén:
Megőszült lelkű férfiú, Rendkívül hatásos Jankovich Ferenc Emléksorok a " Lesz még egyszer ünnep a világon" költőjéről című kisesszéje, aminek summája lehet - részben Horváth Márton által intonált hang folytatásaként - visszatalálni magyarságunkhoz. Ehhez csatlakozik Katona Tamás Vörösmarty és a szabadságharc című tanulmánya. Ebben idézi Vörösmarty egy 1848-ban írott cikkét: "A szabadságnak csak függetlenséggel együtt van valódi értelme. Szabadság függetlenség nélkül csak ideiglenes engedmény..." A szám gazdag anyaga Vörösmarty aktualitását éllel a korabeli viszonyok ellen hegyezi ki, s ezt nem volt nehéz felismerni az ellen oldalon állóknak sem. Más kérdés, hogy a szám megjelenését nem merték, vagy nem akarták megakadályozni. A következő, 4. számban azonban megjelentek az "egyedül helyes útra" terelő gondolatok is, írójuk bizonyára a helyi kultúrpolitika egyébként nem rossz szándékú képviselője. A bevezetőben mindjárt elárulja: a kötet kiadása után három nappal - ez lehetett mentség is - jelent meg az MDP KV határozata "az irodalmi életben mutatkozó jobboldali jelenségekről..." Beszámol arról, hogy a vezető irodalmi folyóiratokban olyan művek jelennek meg, amelyek a pesszimizmus és defetizmus levegőjét árasztják, mutatkozik a hibák öncélú boncolgatása, feltárása - a következtetés: "Ezek az írók elvesztették a szocializmus perspektíváját". A helyi vonatkozásokban megállapítja a szerző: a jobboldali elhajlás a megyében nem jelentkezett durva formában. (Nem részletezi, akkor milyenben...) A Fehérvárban sem jelent meg olyan írásmű, amely kétségbe vonta volna a párt vezető szerepét, a népi demokratikus rendszer elvi alapjait. Az Írószövetség taggyűlésén történtek befolyásolták a Társaság tagjait is, holott most kellett volna az elvi iránymutatás. Tehát: a vezetés elbizonytalanodott. Nem folytak elvi viták. A lapban nem érvényesült a "kollektív vezetés". Sok-sok helyes megállapítás is található az írásban, ami ma is aktuális: elutasítja a provincializmust, de szükségesnek tartja a "local coleur-t", beszél a műhelymunka, önképzés fontosságáról. Hát igen, a Fejér megyei írók is - elfogadva a párt segítségét - "jobb és igazabb művekkel ajándékozzák meg" olvasóikat. S a végső, lehangoló konklúzió: megszüntetik a Vörösmarty Társaság önállóságát, beolvasztják a TIT-be. Tehát nem véletlenül került e helyreigazító írás után Fitz Jenő tanulmánya: "Székesfejérvár veszésérül való história" ( Wathay Ferenc Énekeskönyvéről). A Könczöl Imre szerkesztette Fehérvár négy száma része volt annak az országos erjedésnek, mely 1956 októberéhez vezetett. A felelős szerkesztő további életútja is bizonyítja ezt. Hiszen komoly szerepe volt a forradalom fehérvári eseményeiben, mint a Macceni és társai per 8. rendű vádlottját elítélték másfél évre, igaz beszámították azt az időt, amit előzetesben töltött magánzárkában. Lehet, hogy "nem súgott Nagy Imrének" - vádlói ezt a vallomást akarták kicsikarni tőle - de életpályája arra példa, hogy lehet az értékek és az igazság mellett kiállni, cselekedni - szerényen, feltűnés nélkül, vidéki értelmiségiként.
Havrilla János *Az elmúlt
esztendőben töltötte be 75. életévét Havrilla János nyugalmazott perkátai
könyvtáros. 1923. május 5-én születtem a Békés község melletti Rosszerdő elnevezésű tanyavilágban. Édesapámat nem ismertem, mert 3 hetes koromban meghalt, fénykép sem maradt róla. Édesanyám napszámos volt, nagyon szegényesen éltünk a tanyán. Édesanyám 1933-ban felment Budapestre a Bethesda Kórházba mosónőnek, engem pedig kiadott családhoz, fizetett értem. Végül hazamentünk Békésre lakni. Itt jártam iskolába, négy elemit végeztem el, tovább nem járhattam. Menni kellett libapásztornak paraszt gazdákhoz, mert nagy szegénységben éltünk. Ettől kezdve éltem a cselédek nehéz, küzdelmes életét. Kevés bérért nagyon sokat kellett dolgozni, hajnaltól késő estig. Kisgazdáknál voltam cseléd 1942-ig, az OTI-ba nem jelentettek be. Később Budapestre mentem fel. Nagynéném a budai Ketter étteremben dolgozott, odakerültem én is, háziszolga lettem. Ez könnyebb volt a mezei munkánál. Igaz, itt is hajnaltól késő estig dolgoztam, később több vendéglőben is dolgoztam 1943-ig. Villamos kalauznak jelentkeztem a budapesti BSZKRT-hoz, ahol alkalmassági vizsgát tettem, itt dolgoztam 1944-ig. 1944-ben a budapesti Keleti pályaudvaron a Kurucz János étteremben dolgoztam mint csapos, az indulási oldalon. Budapest ostromát, a háborút itt éltem át, nagynéném is Pesten dolgozott a Sörkatakomba étteremben. Nála laktam, s együtt éltük át a pincében a háborús hónapokat. Nagyon nehéz napok voltak ezek. 1945 tavaszán elindultunk haza Dobozra. Az én édesanyám és mostohaapám ott éltek. Nyolc napig mentünk gyalog, tehervonatokon, mire Dobozra értünk. Nagyon örültünk egymásnak, hogy újra találkoztunk, átvészeltük a háborút. Dobozon nehezen éltünk, munkalehetőség, napszámos munka nem volt. 1946 januárjában behívtak katonai szolgálatra Budapestre. Egy hónap után beteg lettem, kétoldali tüdőgyulladással. Nyolc hónapig voltam a honvédkórházban, mire meggyógyultam. Mikor hazamentem 1947-ben, megnősültem. Négy évig éltünk együtt majd elváltunk. Két gyermekünk született. 1947-ben György, 1949-ben Piroska. A gyermekeket szüleim és nagynéném segítségével neveltük fel. 1945-ben beléptem a Magyar Kommunista Pártba Dobozon. Azóta is tagja voltam, 1990 óta pedig Perkátán a Magyar Szocialista Párt tagja lettem, a mai napig. Mivel gyermekkoromban csak négy elemit végeztem, újra tanulni kezdtem. Dobozon megindult a dolgozók esti iskolája, ahova én is jelentkeztem, és 1948-tól 1950-ig elvégeztem az 5-8. osztályt. Ősztől tavaszig jártunk az esti iskolába, persze a munka mellett. 1949-ben alakultak a termelőszövetkezetek. Munkalehetőség nem volt, nagynénémmel beléptünk a gerlai tsz-be. A békés határba tanyára mentünk ki lakni. A kertészetben dolgoztunk munkaegységre. Én akkor még jártam esti iskolába is. A tanyáról jártam be nyolc kilométerről gyalog esténként a 8. osztályba. Bizony nehéz volt, de azért sikeresen levizsgáztam. Petróleum lámpa mellett tanultam. Egészségemet is megviselte a tanulás, de főleg a sok munka. A vizsga után idegkimerüléssel a gyulai kórházba kerültem. Ez a betegség életem során továbbra is elkísért. A tanyán előfizettünk a Szabad Föld című heti újságra. Az esti iskolában én nagyon szerettem írni, a legjobban a helyesírást, fogalmazást, magyart kedveltem. A Szabad Föld újsággal kezdtem levelezni a falu életéről, a tsz-ben a munkákról és ami történt a környezetünkben. Örömmel tapasztaltam, hogy írásaim, leveleim nagyobb része megjelent az újságban. A 8. osztály elvégzése után szerettem volna tovább tanulni, szakérettségit tenni. Csak sajnos nem sikerült, mert a tsz elnöke nem küldte be Békéscsabára a jelentkezési lapomat. Így elkéstem a felvételi vizsgát is. Megírtam, hogy mi történt velem a Szabad Föld újságnak. Megírtam azt is, hogy szeretnék újságíró lenni, mert szeretek írni. Meg is látogatott a szerkesztőségből Szent Király János a tanyán. Nem soká Fehér Lajos, a Szabad Föld főszerkesztője levelet írt, hogy egy hónapi próbaidőre menjek fel Budapestre a Szabad Föld szerkesztőségébe dolgozni. Hamar eltelt az egy hónap. Örömöm nagy volt, amikor Fehér Lajos közölte velem, hogy továbbra is ott dolgozhatok. Régi álmom sikerült, úgy éreztem. Nagyon sokat tanultam ott. Egy év után már majdnem megkaptam az újságíró igazolványt, folyamatban volt. A betegség azonban közbe szólt. Kórházba kerültem idegösszeroppanással, a harmadik hét után kijöttem a kórházból. Utána közölték velem, hogy ezt a foglalkozást hagyjam abba, menjek el fizikai munkára. Így nem lett meg az újságírói igazolvány, nagyon bántott a dolog. Elbúcsúztam a szerkesztőségtől. A Fejér megyei Alsótekerespusztára kerültem dolgozni fizikai munkára a faiskolába. Én egypár könyvet is vittem magammal. A dolgozók elkérték olvasni tőlem - oda is adtam szívesen. Volt az ebédlőben egy nagy szekrény lezárva, megkérdeztem, mi van benne. Azt mondták, hogy könyvek, de nincs aki kezelje. Én elvállaltam társadalmi munkában a könyvtár kezelését. Így lettem könyvtáros egy pusztán. Szépen gyarapodtak az olvasók. A gazdaság dolgozói a környező falvakból jártak ide dolgozni, vitték haza a könyveket olvasni. Így voltak olvasók a környékből is. (Balatonbozsokról, Enyigről, Lepsényből stb.) A gazdaság vezetője segített könyvekkel, vásároltak újakat. Örültek neki a dolgozók nagyon. A megyei könyvtár munkatársai - köztük Kocsis István - többször meglátogattak. Segítették a munkámat. Bejártam megbeszélésekre, gyűlésekre. Így ismertem meg Könczöl Imrét is a megyei könyvtár vezetőjét. Alsótekerespusztán láttam, hogy vasárnapokon, ünnepnapokon az ott lakó gyerekeknek, fiataloknak nincs egy klubhelyiségük, ahol tudnának összejönni, szórakozni. Beszéltem a gazdaság vezetőivel erről, ezután berendeztek egy klubszobát. Újságok voltak, játékok, sakk stb. Tüzelőt adtak minden nap. Vállaltam a vezetését társadalmi munkában. Én dolgoztam nappal kint a faiskolában rendesen, utána örömmel mentem a klubhelyiségbe. Első napokban nemigen látogatták a klubhelyiséget, 1-2 gyerek jött el, szétnéztek. Utána többen jöttek, még az ott lakó dolgozók is eljöttek. Én néha vetítettem nekik diafilmet is. Innen kerülte be dolgozni a megyei könyvtárba Székesfehérvárra, 1952-ben szervezőnek. Könczöl Imre nagyon jó vezető volt. Sokat tanultam tőle. Páldy Róbert volt a közvetlen főnököm, ő volt a terület munkafelelőse. Jártam a falusi könyvtárakba a megyében. Két évig dolgoztam a megyei könyvtárban. Közben Székesfehérváron elvégeztem a 2 éves alapfokú könyvtárosi tanfolyamot. Ekkor már Perkátán dolgoztam. 1954-ben nyíltak meg a falusi könyvtárak főfoglalkozású könyvtárossal, mint például Adony, Perkáta, Kisláng, Polgárdi. Mondtam Könczöl Imrének, hogy én szeretnék kimenni az egyik falusi könyvtárba dolgozni, Perkátát javasolták. Így kerültem Perkátára 1954. július 1-jén. Nagyon megszerettem a községet, szívesen fogadtak - 20 évig dolgoztam Perkátán. Sok szép emlékem van a perkátai könyvtárról. Munkámat megbecsülték, számos kitüntetést kaptam: Miniszteri Dicsérő Oklevél, 1955; Szocialista Kultúráért, 1967; Felszabadulási Jubileumi Emlékérem, 1970; Emékérem a felszabadulás 40. évfordulójára, 1985; Oklevél a 40 éves párttagságért, 1985. Több emléklapot, oklevelet kaptam a törzsgárda tagságért, valamint az ország első népkönyvtárának (Mezőszentgyörgyön) megalapításának különböző évfordulója alkalmából. 1994-ben Perkáta Képviselő-testülete a Perkátáért emlékplakettel tüntetett ki. *** Életrajzom végén szeretnék a perkátai könyvtárban eltelt munkámmal kapcsolatban is írni. Mint ahogy említettem, szívesen fogadtak a községben, ma is szeretek itt lakni. Az olvasók száma szépen emelkedett napról-napra. 335 db könyvet vettem át, amikor munkába álltam, ez nagyon kevés volt. A sztálinvárosi járási könyvtárból kaptam nagyon sok könyvet, így tudtam adni az olvasóknak én is. Munkámat a könyvtárba járó fiatalok közül sokan segítették. Főleg a diákok, akik Dunaújvárosba vagy Székesfehérvárra jártak középiskolába. Volt ifjúsági klub, irodalmi színpad, tánccsoport is az idősek hagyományos kártyázó-sakkozó körei mellett. Az ifjúsági klubunk éveken keresztül számtalan díjat nyert. A pedagógusok is segítették a munkámat. Segítettek a diafilmvetítéseknél, a gyermekek körében a könyvtárban ez nagyon népszerű volt. Részükre gyermekklub is alakult, melynek vezetői a pedagógusok köréből kerültek ki. Vasárnap délelőttönként volt gyermekfoglalkozás. Irodalmi szakkör, könyvkötő szakkör, fafaragó szakkör is működött a könyvtárban. A könyvkötő szakkör vezetője Dudás Béla volt, majd Sándor György: a fafaragóké Czirok Antal, majd Fábián Tamás volt. A perkáta környéki pusztákon nem volt könyvtár, így Bárányjárás, Parragpuszta, Mélyvölgypuszta és Kisperkáta településeken sem. Ezeken a helyeken fiókkönyvtárakat szerveztem, ahol örömmel fogadták a könyveket. A fiókkönyvtárosok társadalmi munkában végezték feladatukat. Diafilmeket is vittem ki vetíteni ezekre a helyekre, amit nagyon szerettek nézni. Ünnepnapokon és a községi búcsú napján én mindig árultam könyveket, amit előtte bizományba kaptam. Közben a községi tanács televíziót is vásárolt, ezt is én kezeltem a könyvtár épületében levő klubteremben. Nagyon sok nézője volt, ekkor még kevés televízió volt a a faluban, ezért jöttek filmeket nézni sokszor késő éjjelig. A társadalmi szervek és a községi tanács is segített, köszönet érte mindenkinek! A sztálinvárosi majd dunaújvárosi könyvtár, Venesz Béla vezetésével szintén sokat segített. Mindig számíthattam a megyei könyvtár vezetői, munkatársai segítségére is, köszönet nekik is ezért! 1973-ben súlyos beteg lettem, egy évig voltam betegállományban, majd 1974. november 21-én nyugdíjba vonultam. Rokkantnyugdíjas lettem 51 éves koromban. Mosonyi György, falubeli fiatal 1971-ben érettségizett, majd utána a könyvtárba jött dolgozni. Azóta is a könyvtár dolgozója, vezetője, immár 28 éve. Örülök annak, hogy jó kezekbe került a könyvtár, méltó utódom lett. További jó munkát kívánok erőben és egészségben neki. Küzdelmes életem során a Perkán, a könyvtárban eltöltött 20 év volt a legszebb idő, sok szép emlékkel, köszönöm ezt minden perkátainak.
Arató Antal A Magyar Elektronikus Könyvtárhoz (MEK) hasonlóan a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár létre kívánja hozni a Fejér Megyei Elektronikus Könyvtárat (FEMEK). Valójában már régebben elkezdődtek az ehhez kapcsolódó munkálatok: számítógépen olvashatóak már a Fejér Megyei Könyvtáros, az ÁRGUS című folyóirat újabb számai stb. A FEMEK célja azonban az, hogy még szélesebb körben hozzáférhetővé tegyen olyan régebbi vagy újabb dokumentumokat, amelyek tartalmukban Fejér megyéhez kötődnek. A könyvtár "gyűjteményei", az ott olvasható dokumentumok tematikai megoszlása - terveink szerint - a következőek:
Ahhoz, hogy mindezek a tervek, lehetőségek valóra is váljanak, természetesen számítunk kollegáink közreműködésére is. Elsősorban abban, hogy a városokban, községekben megjelenő kiadványok szerzőit (kiadóit) meggyőzzék arról, hogy érdemes ezeket a kiadványokat az Interneten is közzétenni. (Ebben természetesen közreműködnek a megyei könyvtár munkatársai is, ha javaslatot kapnak meghatározott művek digitalizálására.) Az ugyanis, hogy egy mű elektronikus formában is olvasható, egyáltalában nem valószínűsítheti azt, hogy csökkenni fog a nyomtatott változat iránti kereslet. Ellenkezőleg: azzal, hogy a könyvtár lehetőséget nyújt arra, hogy a számítógépen egy-egy kézikönyvbe vagy verseskötetbe stb. betekintsen az olvasó, valójában térítésmentes propagandát jelent a kiadvány megvásárlására, mert aligha képzelhető el, hogy az egészet ebben a formában akarja az érdeklődő "kiolvasni." Mindenesetre jó tudni: ahhoz, hogy egy dokumentum megjelenhessen a FEMEK-ben is, szükséges a szerző és a kiadó hozzájárulása. Az ezt szolgáló nyilatkozatot elkészítettük már a megyei könyvtárban, várjuk hát az érdeklődőket, javaslatokat. Arató Antal
Arató Antal Az MKE Olvasószolgálati Szekciója és az EMKE Könyvtári Szakosztálya júniusban egy hetes olvasótábort szervezett Torockón romániai magyar és hazai könyvtárosok részére. A szakmai program olyan gazdag volt, hogy nincs módunk azt részletesen ismertetni, ezért csak a legfontosabb területeiről szólunk. Az olvasáskultúra múltbéli, jelenlegi helyzetéről és jövőképéről tartott előadást Gereben Ferenc, Fülöp Géza (Marosvásárhely), Kucska Zsuzsa, Nagy Attila, Tóth Pál Péter. E sorok írója a megyei könyvtárban végzett vizsgálatok eredményeit ismertetve arra hívta fel az érdeklődők figyelmét, hogy nem csak azt kell vizsgálni, hogy a különböző társadalmi rétegek stb. mit olvasnak, hanem, hogy mit nem olvasnak. (Másik előadásának címe a program szerint a következő volt: Az olvasás és a kor filozófiája. Tévesen gépelték - vagy nem akarták elhinni? -, a lényeg: természetesen a bor filozófiájáról volt szó. Hamvas Béla könyvtári vonatkozású írásainak ismertetései még a késő esti vacsorák után is osztatlan sikert arattak.) A könyvtári szolgáltatásokról, a könyvtári munka egyes területeiről tartott előadást Kiss Jenő (Sepsiszentgyörgy), Kocsis István, Nemes Erzsébet, Moldován István. És természetesen találkoztunk további erdélyi könyvtárosokkal, írókkal, több esetben egy személyben megszemélyesítve a két hivatást. (Fülöp Mária, Marosvásárhely; Gábor Dénes, Kolozsvár; Győrffi Dénes, Nagyenyed; Kuszálik Péter, Marosvásárhely; Szabó Zsolt, Kolozsvár.) Különösen emlékezetes volt Sebestyén (Spielman) Mihálynak, a Teleki Téka vezetője legújabb, Nostalgia-túra Dél-Paranójába című novelláskötetének a bemutatója. No és persze a romániai magyar grafikusművészek ex libriseiből rendezett kiállítás is, amit Arató Antal rendezett dr. Kisteleki Győzőné, majd a hozzájuk csatlakozó ismert kolozsvári gyűjtő, Gábor Dénes (a Művelődés szerkesztője) közreműködésével. (Csupán a megnyitóbeszédek több mint egy óráig tartottak.) A tábor vezetőjének, dr. Nemes Erzsébetnek, szekciónk elnökének szigorú biztatására (e sorok írójának szerkesztésében) helyben elkészült a táborról tudósító TOROCKÓDEX című alkalmi lap is. (A szerzői honoráriumokat torockonyakban fizettük.) Mindebben elévülhetetlen érdeme volt Moldován Istvánnak, aki a számítógépes leírást, tördelést boszorkányos gyorsasággal végezte el. Az újság rövidesen olvasható lesz a Magyar Elektronikai Könyvtár-ban, Moldován István olvasótábori tudósítása pedig máris olvasható a KATALIST-on.
Hámori Gézáné -
Nagy Zsoltné Az elmúlt évben sok pozitív változás történt könyvtárunkban. Az önkormányzat vezetői támogatták az ötletek, tervek megvalósítását, biztosították a kért eszközök, programok megvásárlásához szükséges összegeket. Az 1997-ben vásárolt PENTIUM számítógépen (adatai: 166 Mhz, 64 Mbájt memória, 1.6 Gbájt merev lemez, 20X CD-ROM) Az Internetet használhatják látogatóink. Ez év áprilisától a SZIRÉN könyvtári rendszer nyújtotta lehetőségek is emelték szolgáltatásaink színvonalát. Az állomány számítógépes feldolgozását 1999. januárjától kezdtük meg. Emelkedett az olvasói létszám, a kölcsönzések és a kölcsönzött kötetek száma. A gyerekeket könyvtári foglalkozásokra hozták a pedagógusok, óvónők (14 foglalkozást tartottunk) és a tavaszi szavalóversenynek valamint a nyári aszfalt rajzversenynek is nagy sikere volt. Felülvizsgáltuk az előfizetett időszaki kiadványokat, a kölcsönzési nyilvántartás ésszerűsítésével könnyebbé, gyorsabbá és áttekinthetőbbé tettük az adminisztrációs munkát. A könyvtári állomány számítógépes feldolgozása során átvizsgáljuk az állományt, az elrongálódott, elavult könyveket töröljük, a kevésbé használt, de értékes irodalmat raktárba helyezzük el oly módon, hogy a raktári nyilvántartásban ezt jelöljük. Terveink között szerepel a könyveket nagyon régen kikölcsönző olvasók megkeresése levélben. Reméljük a személyre szóló udvarias levél hatásosabb lesz mint az eddig kiküldött felszólítók. Ebben az évben 192 ezer forint érdekeltségnövelő támogatást kaptunk. Ezt az összeget arra használtuk; hogy a kívánságlistán szereplő, többek által kért drága könyveket beszereztük illetve az állományban lévő hiányosságokat pótoltuk. Figyelmet fordítottunk arra, hogy a könyvtár belső megjelenését szebbé, barátságosabbá tegyük. Azt is el kell mondanunk, nem minden jobbító szándékkal bevezetett változtatás váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Minden nap a napi statisztikai adatokkal együtt regisztráltuk a könyvtár mindazon látogatóit, akik "csak" a helyben igénybe vehető szolgáltatások miatt keresték fel intézményünket. (Ebben évben több, mint 3000 fő volt). Felkeresnek bennünket, mert információt kérnek, szeretnének újságot olvasni, zenét hallgatni, fénymásolatot kérni valamely dokumentumról vagy az Internetet használni. Erre az adatra nem kérdeznek a statisztika készítői, pedig fontos lenne felmérni hogy mindez mennyi időt vesz igénybe, s mi az értéke. Több, a fiatalokhoz, gyermekekhez szóló időszaki kiadványt rendeltünk, így ok is szívesen töltötték nálunk az időt újságolvasással akkor is, ha kevés idő maradt egy-egy szakkör kezdetéig, vagy éppen az autóbusz indulásáig. A látogatók száma így oly mértékben megemelkedett, hogy gyakran mind a kettőnkre szükség volt a déltől négy óráig terjedő időszakban. A fegyelmezési problémák mellett sajnos gyakori lett a keresettebb újságok megrongálása, sőt eltulajdonítása. Az általános iskolás korosztály részére az időszaki kiadványok kölcsönzését a sorozatos rongálások miatt sajnos be kellett szüntetni. Arra gondoltunk, a jövőben még több türelemmel, figyelemmel fordulunk e korosztály felé annak érdekében hogy a "mindannyiunké" fogalom értéke, tartalma megváltozzék. Statisztikai adatok: Állomány (1998. XII.31.) 22 903
dokumentum (ebből: 22389 könyv, 509 hangfelvétel, 5 egyéb)
Nyerki Antalné A legfontosabb forgalmi adatok: A 14 éven felüliek foglalkozás szerinti megoszlása: 131 fő a középiskolai vagy szakmunkás
tanuló, Az összes olvasói
létszámból, az oktatási intézmények tanulóinak száma: 366 (69%). Az év folyamán az olvasók összesen 485 példány folyóiratot, 7699 kötet könyvet kölcsönöztek. Egy olvasó 6,6 alkalommal látogatta meg a könyvtárat az év folyamán és 14 kötet könyvet kölcsönzött. Az olvasók egy alkalommal 3 kötet könyvet kölcsönöztek átlagosan. A jelenlegi könyvállományunk (1998.dec.31.) 13 503 kötet, értéke 2.414.907 Ft. Az éves gyarapodás 703 kötet, értéke 523.333.-forint. Az önkormányzat 350.000 Ft-ot biztosított állománygyarapításra. (Ebből az összegből 493 kötetet vásároltunk). A SOROS alapítvány támogatásával 75 db könyvet kaptunk ajándékba, melyeknek az értéke 74.296 Ft volt. Minisztériumi érdekeltségnövelő támogatás 98.000 Ft volt, amelyből a könyvtár 125 kötet könyvet vásárolt. Ezenkívül a megyei könyvtár közvetítésével kaptunk a 10 ajándék kötetet a Nemzeti Kulturális Alaptól. Egy lakosra így 85 Ft gyarapítási összeg jut. Egy könyv átlagára 747 Ft volt. Az év folyamán 170 kötet került selejtezésre, elhasználódás végett. 25 kötetet térítettek meg az olvasók. A olvasók által kedvelt, 18 féle folyóirat beszerzésére a költségvetés 50 ezer Ft biztosított. Rendezvények: Az olvasóvá nevelés édekében, az óvodások és az alsó tagozatos gyerekek részére 10 alkalommal szerveztünk kiscsoportos foglalkozást. A foglalkozásokon mintegy 200 gyerek vett részt. A könyvtárunkban harmadik éve működik és kéthetenként tartja rendszeresen foglalkozásait a könyvbarátok köre. A néphagyományok ápolásán,a magyar népmesék dramatikus feldolgozásán túl feladata a szakkörnek a könyv- és könyvtári használat gyakorlása, valamint a kézikönyvek megismerése. A nagyközségi önkormányzat anyagilag nehéz helyzetben van, költségvetését igen átgondoltan kell terveznie. Az intézmények is csak megszorító intézkedésekkel tudnak müködő képesek maradni.
Ugrits Margit Könyvtárunk 1998-as eredményei: Nyitvatartási napok száma hetente: 5 Állomány: 1997. dec. 31-én: 23975 (ebből 770 hangfelvétel) 1998. dec. 31-én: 24448 (ebből 770 hangfelvétel) Gyarapodás: 473 db Állománygyarapításra fordított összeg: 481 eFt Folyóiratféleségek száma: 30, előfizetésük összege: 135 eFt. Beiratkozott olvasók száma: 640 fő (ebből 14 éves kor alattiak száma: 242) Látogatók száma: 6504, ebből gyermek: 3330 fő. Kölcsönzők száma: 4603, ebből gyermek: 2184 fő. Kölcsönzött dokumentumok száma: 16140 db, ebből a gyermekek által kölcsönzöttek száma: 7011 db. Könyvtárközi kölcsönzések száma: 67 Röviden az idei tervekről:
- A nyári iskolai szünetben csütörtökönként gyermekfoglalkozásokat tervezünk. Ebben az évben is, - immár tizedik alkalommal -, megrendezzük termétszetismereti és környezetvédelmi táborunkat 35-40 résztvevővel. - Bekapcsolódunk a könyvtári hetek rendezvénysorozatba. A nagyközségi könyvtárosokat várjuk egy tanácskozásra, melynek témája: A helyismeret, a helyismereti munka jelentősége, lehetőségei a községi könyvtárakban. - Könyvtárunk és iskolai könyvtár is rendelkezik számítógéppel, mindketten a Szirén könyvtári programmal. A saját állomány felvitelét kezdjük meg ebben az évben.
Pályázati eredmények Amíg 1998-ban csak központi megyei intézmények pályázhattak a telematikai fejlesztések támogatására, addig 1998-ban már a városi és a főiskolai könyvtárak is. A megyei könyvtár által kezdeményezett közös fejlesztési koncepció kidolgozása bizonyára hozzájárult ahhoz, hogy a Fejér megyei könyvtárak jó eredményeket értek el, összesen 8.200.000 Ft-ot nyertek az idei pályázaton. Az elnyert támogatások összege: Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár - 3.000.000 Ft, József Attila Könyvtár (Dunaújváros) - 800.000 Ft, Radó Antal Városi Könyvtár (Mór) - 700.000 Ft, Nagy Károly Városi Könyvtár (Bicske) - 600.000 Ft, Gárdonyi Városi Könyvtár - 500.000 Ft, Kodolányi János Főiskola Könyvtára - 1.000.000 Ft, Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Főiskolai Kar Könyvtára - 800.000 Ft, Soproni Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar Könyvtára (Székesfehérvár) 800.000 Ft. Érdemes megemlítenünk azt is - hiszen a közös megyei koncepció kidolgozása ezekre az intézményekre is kiterjedt - hogy a megyei múzeum, levéltár és művelődési központ összesen 9.100.000 Ft-ot nyert a pályázaton. Ebben az esztendőben tehát 17.300.000 Ft központi támogatást tudnak a különböző megyei intézmények a telematikai fejlesztésekre felhasználni. *** A Könyvtárpártoló Önkormányzat - 1999 című pályázaton megyénkből a következő települések önkormányzatai nyertek különdíjat: Bicske - 300.000 Ft, Ercsi - 100.000 Ft, Perkáta - 300.000 Ft, Velence 300.000 Ft. *** Idén is pályázhattak az állománygyarapítás fejlesztésére a települési önkormányzatok , ahol az elmúlt esztendőben az egy lakosra jutó gyarapítási összeg nem érte el az országos átlagot. Megyénkben ez húszegynéhány önkormányzatot érintett, az önkormányzatokat tájékoztattuk a pályázati lehetőségről. A pályázaton a következő települések önkormányzatai nyertek kisebb-nagyobb összeget: Adony - 150.000 Ft, Beloiannisz -100.000 Ft, Káloz - 100.000 Ft, Kisapostag - 50.000 Ft, Mezőszentgyörgy - 20.000 Ft, Pusztavám - 100.000 Ft, Sárszentágota - 50.000 Ft. |