A World-Wide Web, a "világméretű pókháló" ötlete nem sokkal a gopher megalkotása után született meg a genfi CERN kutatóintézetben, de csaknem két évig tartott, amíg igazán elterjedt és népszerűvé vált, s ma már az Internet leghíresebb és legnagyobb forgalmat okozó alkalmazása. A WWW is egy kliens/szerver elven működő rendszer, de a korábbi hálózati eszközöhöz képest lényeges különbség, hogy itt egy, az Internet szolgáltató gépein elosztott hatalmas hipertext rendszerről van szó, melyben egyre több multimédia elem is van. A felhasználó itt sem érzékeli, hogy böngészés közben az egyes dokumentumok éppen melyik szolgáltató gépről töltődnek le; a szövegbe ágyazott hivatkozások ("links") mindig újabb és újabb információforrásokra mutatnak.
A WWW népszerűségét igazából az növelte meg, hogy az utóbbi néhány évben viharos tempóban fejlesztették tovább a hipertext dokumentumok létrehozásához szükséges HTML nevű formátumnyelvet és ezzel együtt a WWW kliensek képességeit (Mosaic, Netscape, Internet Explorer). A Web-kliensek a HTML anyagok mellett szinte valamennyi Internet alkalmazást (gopher, ftp, e-mail, Usenet news, stb.) magukba integrálják és így fölöslegessé teszik a régebbi eszközök használatát. Ugrásszerűen megnőtt a WWW szerverek száma is (ma már milliós nagyságrendű) és százmilliónál is több dokumentum található rajtuk. A Web különösen alkalmas például multimédia elemeket tartalmazó dokumentumok, elektronikus újságok, intézményeket vagy személyeket bemutató ismertetők ("homepage"-ek), és reklámok terjesztésére. (Szerencsére a kliensekben a képek letöltése szükség esetén kikapcsolható, így nemcsak gyorsabb lesz a hálózaton való navigálás, hanem a reklámokat sem kell megnéznünk.)
A WWW klienseknél is lehetséges az állományok elmentése (HTML dokumentumként vagy egyszerű ASCII szövegként), levélben való feladása, vagy kinyomtatása. Azonban a több darabból álló ablakok ("frame"-ek) a szövegbe beágyazott (mozgó) képek, s a sok kis file-ból összerakott hipertext miatt az eredmény elég kiszámíthatatlan. És természetesen "könyvjelzőket" is el lehet helyezni, így rövidesen mindenki összeállíthat egy gyűjteményt a kedvenc hálózati címeiből. A WWW esetében az egyes dokumentumok helyét ún. URL (Universal Resource Locator) címmel szokás megadni, melynek az eleje jelzi az adott információforrás típusát: "http://" (WWW szerver), "gopher://" (gopher szerver), "ftp://" (FTP szerver) stb. A cím második része pedig a szolgáltató gép nevét és az információforrás elérési útvonalát jelenti. Pl: http://www.fsz.bme.hu/hungary/homepage.html
A WWW - pontosabban az állományok Interneten való továbbítására használt HTTP (Hypertext Transfer Protocol) szabvány és a multimédia dokumentumok leírására alkalmas HTML (Hypertext Markup Language) kódolás - egyre inkább az Internet közös "nyelvévé" válik; az utóbbi időben szinte minden újdonság ezek felhasználásával vagy hozzájuk kapcsolódva jelenik meg. A fejlesztések olyan gyorsak, hogy a felhasználóknak ajánlatos két-három havonta új verziójú kliens programokat és kiegészítő, megjelenítő szoftvereket letölteni és telepíteni a gépeikre, ha használni szeretnék az újfajta szolgáltatásokat.
http://www.mfg.hu/almarium/humor/tiz.html
1. A bemutatkozás után rögtön ezzel folytatod: "Mi a honlapod címe?"
2. Ha látsz egy szép naplementét, akkor a szemed ösztönösen az "Enhanced for Netscape 4.0" feliratot keresi a felhőkön.
3. Csalódott, dühös és kiábrándult vagy, ha egy honlapon egyetlen linket sem találsz.
4. Az esküvőd napján erős késztetést érzel, hogy megnézd a "Nap legjobb WWW oldalá"-t.
5. Az egyik legjobb barátodat Gábornak hívják, de még sohasem találkoztál vele.
6. Egy esős éjszakán, amikor autóval belehajtasz egy pocsolyába, az autód megcsúszik, pörögni kezd, nekivágódik a korlátnak, majd feltartóztathatatlanul elindul az útszéli, biztos halált jelentő sziklás szakadék felé, - nos, ilyenkor kezed a műszerfalon ösztönösen a "back" gombot keresi.
7. Újra és újra visszatérsz a "Bazi nagy gomb, ami nem csinál a világon semmit." című WWW oldalra, hogy megnézd, történt-e már valami változás amióta utoljára itt jártál.
8. A kutyádnak (macskádnak) saját honlapja van.
9. Az aranyhörcsögödnek is.
10. Újságolvasás közben ráböksz az ujjaddal az aláhúzott szavakra.
Áprilisban és májusban érkezett lemezek:
A hatalmas kohászati és anyagtudományi bibliográfia legfrissebb lemeze az idei első negyedév adataival.
Angol nyelvű közgazdasági szakirodalmi bibliográfia.
A Heti Világgazdaság elmúlt 5 évfolyamának teljes szövege.
Magyar és külföldi műszaki és gazdasági bibliográfia.
Magyar irodalomtudományi, irodalom-, film- és színház-kritikai bibliográfia, mintegy 60 ezer tétel.
A magyar és magyar vonatkozású szociológiai (társadalomtudományi) irodalom bibliográfiája, csaknem 40.000 tétel.
Országos telefonkönyv, 1998 második negyedév.
Mintegy 220 ezer, Magyarországon bejegyzett cég adatai, kiegészítve az esetleges cégbírósági eljárásokkal (csődeljárás, végelszámolás, felszámolási eljárás, cégtörlés stb.).
Teljes magyar jogszabály-gyűjtemény és jogi bibliográfia, 1998 április 30-i állapot.
Építőanyagipari termékkatalógus és reklámok.
Építőanyagipari termék- és cégkatalógus, szoftverdemók.
Az 1998 április 15-17. között Győrben tartott, hálózatos témájú konferencia előadásainak teljes szövege.
A Hollósi Information eXchange beszélgető fórumainak (TIPP, MÓKA, RANDI stb.) összes eddigi levele (kb. 220,000 cikk).
KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK
A Központi Könyvtár online és CD-ROM szolgáltatásairól az Olvasótermi 101-es szobában és a 13-27-es melléken lehet felvilágosítást kapni.