nline Híradó | 63. szám


1996. január


A Miskolci Egyetem Központi Könyvtárának tájékoztatója az online világ újdonságairól


Ahogy az Internet fokozatosan "elüzletiesedik", mind fontosabbá válnak az online rendszereknek és a számítógéppel közvetített kommunikációnak azok a formái, melyek a "klasszikus" hálózati értékeket ôrzik: egyszerű és olcsó technikai megoldások, s olyan virtuális közösségek, amiket egymást segíteni akaró emberek alkotnak. A közösségi hálózatok legismertebb formája a Free-Net, errôl szól az O.H. mostani száma. (A leghasonlóbb hazai kezdeményezésrôl lásd a 60. számot!). A "hónap találata" rovatban ezúttal az Internetto magazin zsargon pályázatára beérkezett szómagyarázatokból olvasható néhány. Lehet, hogy ez lesz majd a híres "Hacker Jargon File" (http://www.ccil.org/jargon/jargon.html) magyar megfelelôje?


A könyvtárak sokáig magántulajdonú, korlátozott hozzáférésű intézmények voltak: a gazdagok és vezetôk, a tudósok és tudósjelöltek számára fenntartott kiváltságos helyek. Századunkban viszont nemigen lehet találni nagyobb emberi települést nyilvános és gyakorlatilag ingyenes közkönyvtár nélkül. Hasonló lesz a helyzet a nagytávolságú hálózatokkal is. Tom Grundner (tmg@nptn.org), a National Public Telecommunications Network (NPTN) munkatársa így nyilatkozott: "Nem tudom elképzelni a 21. századot ingyenes számítástechnikai rendszerek nélkül". Az elsô ilyen közösségi hálózat a hetvenes évek elején Berkeley-ben indított Community Memory volt, majd Grundner áldozatos munkájának köszönhetôen egy kórházi BBS-bôl kinôve 1986-ban megszületett a Cleveland Free-Net, az elsô a Free-Net rendszerek közül, melyekbôl azóta már több tucat működik az USA-n kívül például Kanadában, Új-Zélandon és Németországban is.

Egy-egy Free-Net szolgáltató elsôsorban egy adott település lakóit látja el helyi információkkal, elektronikus levelezési és konferenciázási lehetôséggel, és ma már egyre inkább a legfontosabb Internet szolgáltatásokkal is. A rendszerhez bárki csatlakozhat egy telefonvonal és egy számítógép segítségével, vagy a könyvtárakban, iskolákban és egyéb közösségi helyeken található terminálokról, vagy az Internetrôl. A belépéskor általában a "guest" vagy a "visitor" azonosítót kell megadni. Ezután regisztráltathatjuk magunkat, hogy teljes jogú hozzáférést kapjunk a rendszer szolgáltatásaihoz. A helybélieknek a regisztráció ingyenes, a többieknek valami névleges "beiratkozási díjat" kell fizetni. (A Cleveland Free-Netnek jelenleg 40 ezernél több regisztrált felhasználója van és naponta átlag 16 ezer hívást kap.)

Az eredeti Free-Net rendszer szofverét, a Unix alatt működô Free-Port nevű programot szintén ingyen terjesztik, bár az újabb Free-Net szolgáltatók már inkább valamilyen más BBS szoftvert, gophert, WWW-t, vagy egyéb public-domain programokat, ill. ezek kombinációit használják. Ennek ellenére a legtöbb Free-Net rendszernél úgy szervezik az információkat, hogy egy "virtuális várost" imitálnak vele: az önkormányzati ülések jegyzôkönyvei a "Városházán" találhatók meg, az egészségügyi tájékoztató anyagok pedig a "Körzeti orvosi rendelôben". Egy-egy Free-Net az adott város "enciklopédiája", számítógépes "leképezése". Például ilyen információk találhatók rajtuk: városi rendezvények adatai, kulturális programok, sportesemények, körzeti TV- és rádióadók műsora, a helyi újságok elektronikus kiadásai, éttermek és szállodák ismertetôi, klubok és egyesületek közleményei, önkormányzati hírek és adatok, helyi telefonkönyv és szaknévsor, környezetvédelmi és egészségügyi tájékoztatók, rendôrségi hírek és körözések, idôjárásjelentés és közlekedési információk, viteldíjak és menetrendek, távoktatási anyagok, álláshirdetések, jogi tanácsadás, online könyvtári katalógusok és számos más.

A Free-Net rendszerek mögött lelkes önkéntesek munkája áll, s non-profit szervezetek és egyesületek, kormányzati szervek, távközlési és számítástechnikai vállalatok, média szerkesztôségek és kiadók, egyetemek és könyvtárak, valamint alapítványok anyagi támogatásából tartják fenn magukat. A fent említett NPTN szervezet a Free-Net mozgalom terjesztése mellett azt is szeretné elérni, hogy a közösségi hálózatokat a nyilvános könyvtárakhoz hasonlóan a jövôben közpénzekbôl (is) finanszírozzák, és így ezek megbízhatóbb és minél fejlettebb szolgáltatásokat tudjanak nyújtani az általuk szolgált közösségnek.

További Free-Net infók: Community Networking Resources (http://http2.sils.umich.edu/Community/Community.html), The Free-Nets Home Page (http://duke.usask.ca/~scottp/free.html). Lásd még a témáról Doug Schuler "Közterek a kibertérben" című írását a MEK-ben (gopher://gopher.mek.iif.hu:7070/00/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/kozter.hun).


A hónap találata:

Internetto "Zsargon-pályázat"

( http://www.datanet.hu/internetto)

Analóg

Debuggol

emil

Felinstallálom magam egy kávéval

Legalizál

Mátrix

Megfekszik a rendszer

Netburger

Virtually