Visszafelé hull a hó
- újabb versek gyerekhangra -

Úgy érzem magam,
mint a hal,
akit kihorgásztak.
Márióval egy zsinór köt össze,
ami láthatatlan,
de mégse lehet elszakítani.

                    *

A gólya
sokkal okosabb
az embernél,
mert nemcsak
a vízben meg a földön jár,
de repülni is tud.
Nemhiába
hitette el mindenkivel,
hogy ő hozza a kisbabát.

                    *

Amikor a doktor nénihez értünk,
anya levette a kabátomat,
meghámozott,
mint egy narancsot. Milyen édes
ez a gyerek, mondta a doktor néni,
pedig savanyú arcot vágtam,
és féltem is egy kicsit,
legszívesebben az ágy alá
bújtam volna,
vagy a szoba sarkába,
hogy csalogassanak elő,
a doktor néni és anya,
becézzenek meg simogassanak
a szavakkal, hogy érezzem:
jön elő belőlük a szeretet,
és megtalál,
hiába bújok el.

                    *

Ma szerencsés napom volt:
találtam egy négylevelű lóherét.

                    *

Ha valaki csuklik,
az azt jelenti,
hogy emlegetik.
Ezt egy néni mondta
a buszmegállóban.
Anya meg azt mondta,
hogy biztosan
apa emleget minket,
azért csuklottam.
És amikor mindnyájan,
a néni,
anya,
meg én is
emlegetni kezdtük
az autóbuszt,
azonnal meg is érkezett.

Egy nagy kék csuklós.

                    *

Amikor a Márió
anyja meg apja elváltak,
ő kutyát kapott ajándékba.
Megkérdeztem a papát,
hogy velük mi van,
de azt mondta,
hogy ők soha nem válnak el,
mert annyira szeretik egymást.

A kutyát már meg sem említettem.

                    *

Az este
olyan sűrűn villámlott,
hogy azt hittem,
nappal van. De eső
nem esett,
és az ég sem dörgött.
Gondolom,
nem voltak mérgesek
ott fenn,
csak nem bírtak elaludni,
és kapcsolgatták a lámpát.

                    *

Máriónak
meg a biciklinek
vannak hátrányai.
A biciklin nem lehet játszani,
Márión meg nem lehet biciklizni.

                    *

A vonatsínek
egymás mellett
mennek,
de valahol messze
összeérnek.
Apa szerint
csak a végtelenben.

Apa és anya
is egymás mellett
mennek,
én meg középen,
mert én vagyok a végtelen,
ahol ők összeérnek.

                    *

Amikor hazaértünk,
anya visszahallgatta
a rögzítőt.
Apa üzent a kiküldetésből,
de csak annyit,
hogy szép a Tisza,
olyan, mint egyszer régen.
Anya erre sírni kezdett,
sok víz folyt le
a szeméből,
de nem volt szomorú,
inkább szép volt.
Olyan,mint a Tisza egyszer régen.

                    *

A bábuk közül
a marionett hasonlít
legjobban az emberhez.
Minden ízét
külön zsinór segítségével
lehet mozgatni,
és felülről irányítható.

                    *

Jön az árvíz,
mondta anya.
Jön az árvíz,
mondta,
és félrenézett.
Jön az árvíz,
idézte riadt tekintettel
Petőfi Sándort,
pedig akkor még csak
patakokban
folyt arcáról a könny.

                    *

Ami nem történik meg,
az az éjszaka.
És ami megtörténik,
az a nappal.
Hogy egyszer
teljes világosság legyen,
előbb-utóbb mindennek
meg kell történnie.