Új Forrás - Tartalomjegyzék - - 1999. 4.sz.
 
JÁSZ ATTILA
 
 
egy szertartás változatai
- a szerkesztő breviáriumából -
 

i/a
                                                        deszkatöredék bertók lászlónak

ha beszédkényszerem már elég jól mutat vagy a hangzás
ha úgy tűnik fel hirtelen hogy szólni muszáj vagy csak
mondani a mondatokat hogy pl most idővel telik a pohár

(miközben készen van már telítődik a negyedik sor is)


i/b

                                                                             időhajsza b l-nek

délelőttöket vacakol magával jár kel a szobában föl le
vagy lapozgat oda vissza mintha keresne éppen valamit
és naponta csak egy levelet ír meg és néha még azt sem

küldi el s
máris dél van


ii

                                                     rövid értekezés o i faluregényéről

a világgal szemben az ember mindig túlértékeli önmagát
mert többet tart magáról mint valójában kellene talán ha
engedi a világot hatni működni és "csak" leírja s ha nem

akarja manipulálni az emlékezetet kell egy ilyen hely

 

iii
                                                                              csokits-verzió

lassan teljesen átlátszol és az emlékezet tengere beborít ellep
veszteségeid szúrják át hullámverte homokdűnák a felületet
s a szemétkosárban nincs több papír nem javítasz és nem írsz

csak egy néma hal rendezgeti hálóját még benned

 
 

kettészelt telihold
 

                      a kaposi tamás-könyv lapozgatása közben
 

egy nap a múlt falát bontogatva egy félbehagyott levéltöredék
vagy egy album lapozgatása közben találsz egy lepkeszárnyat
mire megfogod már csak lepkepor
(néma sikollyal telitett kép)
de te csak a feledés (le)folyójára koncentrálsz hosszan nézed
ahogy eltűnsz hirtelen
(hiszen részei vagyunk a föld lelkének)

a tegnapi bábból mára már csak csillogó lepkepor marad a
kezeden régi képek egy üres szobában
(kettészelt telihold
táncol az út teste felett) akár egy kép címe is lehetne a ki
merevitett ellesett utolsó mozdulat amikor nem marad más
csak nyomni a gázt és dúdolgatni
csak lepkepor vagyunk

csak vibráló képernyő mely mellett elaludtak a sötétben