Kik lesznek akkor a zsokék,
kik lesznek akkor a lovak,
ha Totyim halála odébb
kicsit elhalogat,
MINDEGY, KI LOVA -
ha nem hal el, ahogy élni kell
s élni lehet,
ha nem lesz az, hogy valamivel
bevégzetet
NEM, NEM SEHOVA -
behúzok magam. Még vagy tíz év,
az íze-fogyottnak az ízét
inkább csak itthon;
JAJ, MAJD, DE MAJD -
verébnyom, mit nyom
a toll a latban, Pascal-levegősúly,
négy-négy ujjamra verődő veréb-ujj.
A GYEP-ÖVE PART -
És kezdhetjük előről, ami emlék
30, itt 10 és valamennyi,
ne kelljen a Totyinak elmenni,
HÉRAKLEITOSZ -
lassan vedeljem le minden ruhám,
oly öltözékem,
mi érdemelni
MÉGIS, VOLT EZ EGY ÉTHOSZ -
nem tud mást, ami - - - hagyd, csupán
amit elvisel egy verébszem.
S az is baj, ha e 10 előtt bevégzem.
ADDIG MI MÉG ROSSZ.