|
Fodor András
Egy szép nap
Kaposvár-Budapest,
1995 december
Kotorják a havat
a lefele vivő
hajnali széles utcán falapáttal.<
Így szívom teli magamat,
mintha gyerekkorom
szagát lélegzeném be újra.
"Csukott pillámban kinyílik a világ,
szűz hómez-kön
baktatok át.
Ketten vagyunk: a tél meg én.
A nap fénypontja mégis,
Pesten, az Új Forrás - Tartalomjegyzék - -ban
érkezett
Vekerdi-recenzió.
Úton-útfélen olvasom,
mintha valami jótékony erőtér
sugara fogna körben.<
Honnét foganhat még valakiben
ilyen fölényes-tiszta tudás, mely
így képes felmutatni
testvérkülönbözések<
megfejtett metszetét?!
S nincs vége...
Este Gerzson új
kiállítása: mennyi
jó ember, mennyi jó kép!
Egymást egymásért kedvelők
szellemi atyafisága.<
Berzsenyi vulkán-ihletétől
kilángolt színek, fények
ragyognak, tündökölnek,
pompáznak önnön létük áramában,
ég-víz-hegyek, tektónikák
villáin megfeszülve.<
Hogy is lehetnee alóluk,
a kis vásznakra festett,
ízes remeklésekből egyet-egyet
emlékül zsebrevágni?
|
|