Kilencedik évfolyam, 1910    |    Kilencedik szám    |    p. 392-396.    |    Facsimile
 

 

HAZAI KRÓNIKA

 

LECHNER ÖDÖN építőművész fia, ifj. Lechner Ödön festőművész okt. 28-án halt meg Budapesten, a Schwartzer-féle szanatóriumban. Harminc-hétéves még nem volt, betegsége alig néhány hét alatt rombolta tönkre. Váratlan, tragikus hirtelenséggel történt halála nemcsak a hozzá közelállókat érintette mélyen. A magyar építőművészet nagy mesterének gyászában azok is osztoznak mindnyájan, akiknek - - még ha futólagosan is -alkalmuk volt megismerni fiát, ifj. Lechner Ödönt, a szimpatikus, gondolkodásával, egyéniségével lekötő, szubtilis embert. S a festőt, a képeiben megnyilatkozó piktori intelligenciát.


Ifj. Lechner Ödön 1874. január 2-án született Budapesten. Itt végezte el iskoláit, a belvárosi reáliskolát, ahonnét a bonni gazdasági akadémiára ment. Gyerekkorában Komlósy nevű festő tanította. Ebből az időből egy naiv, de friss és talentumra valló erdőtanulmányt láttunk Lechner Ödönnél. Az a határozott szándéka, hogy tisztán művészi munkára adja magát, a szokottnál kissé későbben jelentkezik, harmincegy éves korában. Viszont: annál hevesebben s érett piktori intelligenciával. Közben gazdász volt. Előbb Kisbéren, majd Metternich herceg uradalmán töltött gyakorlati éveket. Innét kerül a földművelésügyi minisztériumba fogalmazónak s rövid időre a Mezőgazdasági Múzeumba. Piktori vágyai és stúdiumai azonban elviszik ismét. A tanítója Fényes Adolf, mellette fest plein-airt. Művészi fejlődésére erős hatással van az az út, amelyet a japán-orosz háború előtt tesz Egypitomon át egész Japánig, majd apjával, Lechner Ödönnel együtt történik afrikai utazása, aztán Paris, legutóbb Róma, ahonnét Fényes Adolffal jön haza, telve az olasz impressziók friss és ösztönző erejével. A Műcsarnok és Nemzeti Szalon kiállításain állított ki. Nem sokszor, diszkréten húzódva meg a képek robusztus tömegében, de annál több figyelmet keltve azok elölt, akik meglátták s magukkal vitték egy-egy komoly, pózmentes, igazán őszinte természet-érzésből fakadó képének nobilis emlékét. Az a képe, amelyet közlünk, a most elmúlt nyár munkája s a Műcsarnok téli tárlatán van kiállítva. Hagyatékában csupa ily stílű dolog hever. Csupa természet-stúdium s felvétel, amelyeknek napot verő fényében oly ember érzése s piktorszeme él, aki lovagja volt a napnak, életnek, levegőnek s akkor megy el, amikor szép s meleg vallomást kezd adni róluk.

TRINITA DEI MONTI RÓMÁBAN IFJ. LECHNER ÖDÖN FESTMÉNYE
TRINITA DEI MONTI RÓMÁBAN IFJ. LECHNER ÖDÖN FESTMÉNYE

 

BERLINI HÍREK. Az idei nagy berlini kiállítás magyar osztályának, amelyet Térey Gábor dr. rendezett, jelentékeny siker jutott részül. A sajtó hosszasan foglalkozott a magyar kiállítókkal, a német császár pedig díszes aranyérem-jutalommal tüntette ki a magyar művésziskolák két igazgatóját, Benczúr Gyulát és Szinyci Merse Pált. Az előbbi nagy, az utóbbi kis aranyérmet kapott.

A magyar festők jó része képviselve volt ezen a kiállításon, oly művekkel, amelyeket már hazai tárlatainkról ösmerünk. Csak egy oly magyar művészt találtunk a kiállításon, aki nálunk teljességgel ismeretlen. Ez egy fiatal szobrász, Steiner Gyula. Két művel volt ezen a kiállításon képviselve. Az egyik Michelangelo szobra, a másiknak címe "Este". Mind a két szobormű szokatlan mértékben kötötte le a berlini kritika figyelmét. Pietsch a Vossische Zeitungban hosszan foglalkozik különösen a "Michelangeloval" s kiemeli a felfogás eredeti voltát. Steiner Budapesten született 1878-ban, 1901-ben Berlinben tűnt fel s 1909-ben Parisban a Societé Nationale des Beaux Arts kiállításán egy hatalmas méretű "Lavina" című szoborcsoporttal vonta magára az érdeklődést.

 

ÚJ SZOBROK. Szeptember 25-ikén avatták fel Nagykőrösön Arany János szobrát, Stróbl Alajos művét.

Október 10-ikén avatták fel a kerepesi temetőben Andorkó Gyula festőművész síremlékét, Gémes Gindert Péter művét.

Október 31-én avatták fel Szászvárosban Kuun Kocsárd és Kuun Géza szobrát, Horváth Géza szobrász műveit.

Október 31-én volt a kerepesi temetőben Szentirmay Elemér síremlékének, Kisfaludy-Stróbl Zsigmond művének leleplezése.

November 1-én avatták fel a kerepesi temetőben Telepy Károly síremlékét, Róna József művét.

Október hónapban avatták fel még a tápió-bicskei honvédemléket, Jankovics Gyula művét és Világoson Bohusné Szögyén Antónia szobrát, amelyet Vass Viktor és Philipp István készítettek.

 

KIÁLLÍTÁSOK. Szeptember 18-án nyilt meg a Könyves Kálmán szalonjában Kiss Rezső gyűjteményes kiállítása.

Október 2-án nyilt meg a Műcsarnokban Tölgyessy Artúr képeinek gyűjteményes kiállítása.

Október 2-án nyilt meg a Nemzeti Szalonban Glatz Oszkár és neje, Wildner Mária festményeinek gyűjteményes kiállítása.

Október 9-én nyilt meg a Művészházban Tibor Ernő festményeinek gyűjteményes kiállítása. Ugyanaz nap nyilt meg a művésztelep kiállítása Szolnokon és a Nemzeti Szalon 43-ik vidéki kiállítása Újvidéken.

Október 13-án nyilt meg a Könyves Kálmán szalonjában Greguss Imre hátrahagyott festményeinek kiállítása.

Október 30-án nyilt meg a Könyves Kálmán szalonjában Hollósy Simon és tanítványainak s a Feiks testvérpárnak kiállítása.

 

KITÜNTETÉSEK. Szentgyörgyi István a brüsseli kiállításra küldött négy szobrára nagy bronzérmet kapott.

A füzesgyarmati elemi iskola tervpályázatán a bíráló bizottság az I. díjat Lomjánszky István és Alexy Gyula, a II. díjat Magyar Vilmos tervének ítélte meg.

A győri építőiparos szövetség által kirakatkapuzatok tervezésére kitűzött pályázatra 15 pályamű érkezett be, melyek közül az első díjat Nádor Lajos építész, a másodikat szintén Nádor nyerte el. Az asztalosiparral foglalkozók második csoportjából Stelzer Károly győri asztalos nyerte el az első díjat, a másodikat Pápay Béla győri asztalos pályaterve.

A hajdúhadházi városház és nagyvendéglő tervpályázatán az első és a második díjat Dobovszky József nyerte el.

A székelyudvarhelyi kollégiumi épület tervpályázatán az 1500 koronás első díjat Magyar Vilmos, a 800 koronás második díjat Kotál Henrik terve nyerte. 400 — 400 koronáért megvételre ajánltatott Rátz Mihály, Dvoracsek Lajos, Papp Gyula és Szabolcs Ferenc terve.

 

VADÁSZ MIKLÓS "A Balkonon" című rézkarcát reprodukáljuk e szám mellékletén.

URTZ OTTÓ rajzolta a 356., 366., 382. oldal fejlécét.

KRUTSAY FERENC rajzolta a 389. oldal fejlécét. JUHÁSZ ÁRPÁD rajzolta a 392. oldal fejlécét.

 

ADATOK MŰVÉSZETÜNK TÖRTENETÉHEZ

 

WURZINGER MIHÁLY, a tuzséri (Szabolcs vármegye) Lónyai kastély falképeit festette a XVIII. század közepén. Az eperjesi származású Wurzinger az 1791-ik évben Kassán telepedik meg s itt a város polgára lesz, amint a Kassa városa levéltárában őrzött s a polgárjogot nyert lakosságról vezetett jegyzőkönyvben olvasható: 1791. Vurcinger Michael pictor Eperjiesini oriundus. — 370.

K. L.

 

KÉPÍRÓ BOGDÁN GOTFRID. Az úgynevezett tilalmazások, arrestaciók könyvében, Kassa város levéltálában, Bogdán Gotfrid képíró neve elég sűrűn szerepel. Annak a tanúbizonysága ez, amint egész élete folyása mutatja, hogy művészi temperamentum volt s talán ezért sem felesleges ezeket a birói bizonyítványokat bemutatni. Az 1686-ik évvel kezdődnek s ez a legrégibb életrajzi adat egyúttal képírónkról, aki valószínűen a Kassa város levéltárában fekvő iratok közt gyakrabban előtűnő Bogdán István fia volt. íme az adatok:

1686. október hó 3. Képíró Bogdány Gotfrid solemniter protestál, hogy három hét lévén adva szolgálójának ellene való praetensiójának liquidálására s azon három hétre compareálván, ellene semmit nem edoceált mindeddigis, holott háromszor is elmúlt azon 3 hét Azért kívánja absolutióját. Melyre nézve absolveáltatott általam (t. i. a biró által).

1696. márc. 9. Bogdány Gotfrid teszen tilalmat az biró utcán hostáton, kertje mellett Misz-lókai Pálné által valamely kocsisnak eladott kis kertecskére, praetendálván, közelebb való jussa hozzája.

1698. ápril. 9. Bogdani Gottfrid uram contra -dicált Bergel Mihály nagyucai házának Kmet Mátyás uram által való megvételének duplici iure, tudniillik vicinitatis, mivel mint szomszédját meg nem kínáltak az házzal, és concivilitatis iure nimirum.

1701. Die 8 Április. Bogdani Gotfrid, hogy az Bankón lévén régi parlag, felveszi, hogy az nemes város dézsmája ne periclitáltassék, azután kész lévén, akié lesz a föld, remittálni rei compexta veritate, kiről jelenti magát.

1701. Die 18 Junii. Bogdányi Gotfrid uram solemniter protestál azon, hogy az ortásban Erős Tamás uram szomszédságában levő búzájában feles károkat vallván, aminthogy Erős Tamás uram pusztán tartván maga ortását, nem curálja, amint rendé volna; ha jövendőben kára következik miatta, tartja az iránt törvényes facultását.

1706. Die 24. Junii. Vas Mátyás uramért lettek kezesek Pölsöczy András, Bogdány Gotfrid és Pap János uramék sub poena articulari fideiussionis fl. 500 ilyen conditióval, hogy midőn a nemes magistratus kívánni fogja, iure statuálják, hol penig nem, az 500 forintnak onusát liberáljuk.

— 371.

KEMÉNY LAJOS.

 

A KÉT GRÜNWALD, JÁNOS ÉS MÁTÉ. A törzsökös bártfai patrícius családnak két képíró tagja, valószínűen testvérek, a XVII ik század elején. Máté működéséről az 1610—1641 ik évekből vannak adataink; míg vele egyidőben, az 1614 — 1630-ik években élt János. Nevükkel a bártfai városházán, a Szt Egyed templomban s az ottani múzeumban levő műveiken találkozunk. Az 1610-ik évben elhalt Czebner György bártfai polgár epi-tafiumán M. G. P. monogramm, azaz Matheus Grünwald pinxit olvasható; Weigmann Márton (+ 1622.) bártfai lelkész emléktábláján M. G. és az 1625. évszám, míg Wolff Jánosén (+ 1628) M. G. és az 1629. évszám, mint a mű alkotásának ideje. Grünwald Máté a városházán is festett az 1641-ik évben s címerekkel és monogrammos paizsokkal ékesítette a falakat. A bártfai múzeumban van egy fogadalmi kép, melyet az 1522 ik évben Koeller János festett; a festmény az Üdvözítőt a bibliai szent nők társaságában ábrázolja s Grünwald János az 1614-ik évben restaurálta a rajta levő felirat szerint: "Hanns Grünwaldt hat si im Jar 1614 renoviret und nev gezieret". Ő díszítette ecsetével Bucholcz Simonnak a Szt Egyed-templomában levő templomi székét az 1630-ik évben, amint a rajta levő H.(ans) G. monogramm és évszám tanúsítják. — 372.

KEMÉNY LAJOS

 

HALOTTAS CÍMEREK. Ősrégi szokás, hogy az elhunyt ravatalát címerével is felékesítik. Erről a szokásról Kassa városa jegyzőkönyvében gyakrabban van emlékezet. Az 1634-ik évi jegyzőkönyv szerint: Dravecki György suplikát, hogy az Istenben elnyugodt Kalmár Tamás urunk az maga írása szerint legyen tisztességesen eltemetése. Delibera-tum: Megengedtetik ilyen okkal, hogy szegény Kun Pál posztója és czímerek fennmaradjanak, ahol vannak.

Ily címerek íratásáról szól az 1662-ik évi december hó 14-én kelt jegyzőkönyv is: Biró uram jelentette, hogy Bárczi uram fia halva feküdvén, az lengyel képíróval akart címereket iratni, kit megértvén Spillenberger uram, hátra vitette (t. i. a lengyel képírót a város börtönébe), írt nekem Bárczi uram, hogy bocsátatnám ki, Spillenberger uram penig ellenzi, állatván concivisi szabadságát; ő készebb maga véghez vinni, aminthogy kezéhez is vette Bárczi uram címerét, illendőképpen alkudván ő kegyelmével. A jegyzőkönyvben említett lengyel képíró neve Spangowszky János, peres fele Spillenberger Sámuel volt.

— 373.

KEMÉNY LAJOS

 

SZABÓ JÁNOS FESTŐMŰVÉSZ GYÁSZJELENTÉSE. (Egykorú, eredeti nyomtatott példánya a gróf Teleki-nemzetség maros-vásárhelyi levéltárában: Gyászjel, gyűjt. Sz. jelz. alatt.)

Maros-Vásárhely, 1851. januárius 27.

Sokféle tálentomu, szép lelkű, hű fiú, testvér, barát, SZABÓ JÁNOS nincs többé itt; kimúlt munkás élete 57 éves korában, Januárius 27-kén: a sok terhet hordozó vénség elől, a legszerencsésebbet is számtalan fenyegető rosztól egyedül szabadító angyal örök ifjúságba vitte - - egy felrepült észláng alutt-ki a földön - - s olyan szív szűnt meg verni, melyről Jézus mondja Boldogok a tiszta szivüek, mert azok meglátják az Istent.

Itt csak a képeit másolta a csak nem magából fejlődött kép-író (a ki kedvező körülmények közt Rafael lehetett volna): az idő ecsetjét eltörte a halál, s félbe maradt munkáji közül csak azt hagyta meg, hogy az örökkévalóság ecsetjével magában az Istennek félbemaradt képét, az Eredeti előtt elragadtatva folytassa.

Az idő árjából kiragadva, hányat nem tartott meg kedveseinek! s hányat nem elevenített meg a koporsóból! - - Ő nem hal meg az ő barátjai szivében, sem hű testvére házában, mig vele együtt élnek örökké.

Sajátságos szép elmésségü irodalmai is maradtak félbe: de a földi kárt annak meggondolása pótolja, hogy szép munkás életével, néhány napi fenn járó kornyadozás után le-ülve alutt el. - - Hányan nem fizetik a rövid örömet hosszú fájdalommal?

Köszönet minden hozzá, jóknak! különösen a hű testvérnek, Szabó Mozsesnek egész szép házával! - s köszönet azon úri Háznak! melyet az a belső napfény nemesit, mely a sors fergetegei feletti örök égről süt az ő hivei szivébe.

A szép lélek volt földi laka romjai, testvére, Szabó Mozses Sz. György utzai házától vitettnek ki, sok volt szépek, erősek, eszesek porai közé 1851. Januáriusa 29-kén* délután 2 órakor. -M. Vásárhelyt 1851. Januárius 27-kén.

—374.

Ifj. BIÁS ISTVÁN.

* A maros-vásárhelyi ref. egyház 1851. évi halotti anyakönyvében ez áll: "29. jan. T. i. Szabó János úr, aki is a természettől rá születve a képek festésének találásában nagyon szerencsés volt".

 

MŰVÉSZETI IRODALOM

 

A TERMÉSZETES DÍSZÍTŐ ELJÁRÁS, írta Udvardy Ignác Ödön. Budapest, 1910, n szerző kiadása. 111 lap, 32 tábla kép. A szerző, mint könyve előszavában írja, oly díszítő eljárásról szól, amely "az ember rendelkezésérc álló munkaerőnek, eszköznek és anyagnak a belső természetéből ered és általuk már előre meg van állapítva". Fejtegetései a fiziológia, pszichológia, és az egész organikus lét mezőiről vett analógiákban bővelkednek annyira, hogy az olvasó eleinte azt hiszi, hogy az ornamentum természetes keletkezésének törvényeit fogja megkapni. Nem ez volt azonban a szerző célja. Mert a könyv elolvasása során voltaképpen az ornamentum készítésének bizonyos metodológiájával ismerkedünk meg. Egészen bizonyos például, hogy a görög meander története más, mint ahogy azt valaki a 84-ik oldalon levő fejtegetésből kiolvasná, viszont az idézett sorok precíz módot juttatnak a tanító kezébe, amely szerint a tanulóval megrajzoltatja a meander valamely formáját. Ezt azért véltük szükségesnek megjegyezni, mert a könyv első része messze eltér ettől a tulajdonképpeni praktikus útmutatástól s a szorosan vett rajztanítási céltól és eleinte úgy látszik, mintha a diszítmények fejlődésének alapjaihoz kívánna élettani argumentumokat gyűjteni, mint például Volbehr tette ("Bau und Leben der bildenden Kunst"). Nem tudjuk a szükséges kísérletek nélkül eldönteni, vajjon a szerzőnek ornamentum-tanítási útmutatásai beválnak-e a pedagógiai munkában s azért könyvének e részéről bajos volna igazságos ítéletet mondanunk.

 

TEMESVÁRI MŰVÉSZEK. Irta dr. Berkeszi István. Kiadja a Délmagyarországi Tört. és Rég. Múzeumtársulat és Temesvár sz. kir. város közönsége. Temesvár, 1910. 32 képpel. 144 1. -- Talán legtalálóbban úgy emeljük ki ennek a könyvnek érdemét, ha megállapítjuk, hogy legnagyobb része a művészettörténetre nézve új, ismeretlen adatokat foglal magában. Berkeszi felkutatta a Temesvárott élt festők, szobrászok, építészek és zenészek életére és munkálkodására vonatkozó ismeretlen adatok nagy tömegét s ezzel közkinccsé tette azt a becses anyagot, amely Temesvár művészi múltját most már szemlélhetővé teszi. Valóban ritka gyorsasággal fejlődött Temesvár a XVIII. században, a török kiűzése után, omladékai felett szorgos kezek viruló új várost alapítottak s ez az új város meleg otthonává lett a művészeteknek. Temesvár éppen művészettörténetünk egyik legérdekesebb korszakában, a XIX. század első felében mutat fel sok művészt. Köztük messze kimagaslik Brocky Károly, aki éppen a temesváriak közreműködése révén kapta meg nem is olyan régen a maga monográfiáit. Egy másik temesvári festővel, Humborggal, Szentkláray ismertette meg a magyar közönséget a "Művészet" hasábjain. Egy harmadikra, Dániel Konstantinra, szintén a Művészetben Bayer József hívta fel a közfigyelmet. Ezeken kívül azonban legalább két tucat új nevet s egész sereg munkát mutat be könyvében Berkeszi. Különösen becsessé teszi ezt a gyűjtést az a körülmény, hogy a görög keleti szerb templomok festőművészei is szépen besorakoznak e munka révén a magyar művészettörténetbe, amelynek eddig valóban mostohagyermekei voltak. Nagyon is tudjuk, mily fáradságos az ily adatgyűjtés, de örömmel látjuk, hogy hálás is, mert hisz e könyvet nélkülözhetetlenné teszi a sok becses anyag a művészettel foglalkozókra nézve. Bár sok vidéki tanár - Berkeszi is az — fogná fel ily módon hivatását és helyzetét, művészettörténetünk túlontúl sok hézaga csakhamar eltűnnék s végre megtudnók, hogy tulajdonképpen mink is volt a múltban.

 

VÁC TÖRTÉNETE 1848—49-BEN. Irta Tragor Ignác dr. Vác 1908, kiadja a Váci Múzeum-Egyesület. 45 képpel, 10 melléklettel. 5121. - - E nagybecsű történeti mű azért érdekel minket e helyen, mert körülbelül teljes ikonográfiáját is adja Vác története 1848—49-i szakának. Aszerző lelkiismeretes gonddal gyűjtötte össze Budapesten, Bécsben, Pétervárott az idevágó festményeket, akvarelleket, rajzokat, kőnyomatokat és fényképeket, a szövegben pedig az idevágó művészettörténeti adatokat is feljegyzi.

 

FESTÉSZET
Jelentés a nagybányai festőkoloniáról. — 1910. évre. Irta Réti István. Nagybánya, szept. 22.
Tibor Ernő képei a Művészházban. Ösmertették a napilapok okt. 9.
Tölgyessy Arthur kiállítása. Irta Farkas Zoltán. Vasárnapi Újság, okt 9.
A szolnokiak. Irta Elek Artúr. Az Újság, okt. 11.
A történelmi tájkép. Irta Berzeviczy Albert. Budapesti Szemle, okt. 1.
Tölgyessytől — Glatzig. Irta Bölöni György. Renaissance, I. 11.
Gyermekrajzok. Irta Márffy Ödön, Kürti György. U. o.
A nemzetközi képkiállításról. — Veneziai levél. Irta Biró Pál. Magyar Hírlap, szept. 27.
Tölgyessy Artúr képeinek kiállítása a Műcsarnokban Ösmertették a napilapok okt. 1., hetilapok okt. 9.
Glatz Oszkár és Wildner Mária műveinek kiállítása a Nemzeti Szalonban. Ösmertették a napilapok okt. 2.
Glatz Oszkárék kiállítása. Irta Gerő Ödön. A Hét, okt. 2.
Glatz Oszkár képei. Irta Lg. Pesti Napló, okt. 4.
Velencei kiállítások. Irta Feleky Géza. Nyugat, okt. 1.
Glatz Oszkár kiállítása a Nemzeti Szalonban. Irta Farkas Zoltán. Vasárnapi Újság, okt. 16.
Székely Bertalan. Irta Dömötör István. A Ház, III. 7.
Székely Bertalan és a festészet esztétikája. Palágyi Menyhért könyvéről írt —D. A Cél, T. 1.
Svéd művészek. — A Ilagenbund őszi kiállítása. Irta Freund Edit dr. Az Újság, okt. 23.
Velasquez. Irta Havadi Barnabás. Élet, okt. 23.
Greguss Imre hagyatékának kiállítása. Jeltelen cikk. 4 Vasárnapi Újság, okt. 23.
A szolnoki művésztelep kiállítása. Irta Farkas Zoltán. U. o.
Hollósy Simon, a Feiks testvérek és a Hollósy-iskola kiállítása a Könyves Kálmán termeiben. Ösmertették a napilapok, okt. 30.


 

SZOBRÁSZAT
A nagykőrösi Arany János-szoborról (Stróbl Alajos műve) írtak a napilapok szept. 27. és a hetilapok okt. 2.
A millenáris emlékmű. Irta Ezrey. Vállalkozók Lapja, szept. 28.
A bolgár király szüleinek síremléke. Irta Mark ó Miklós. Vasárnapi Újság, okt. 2.
Az új Nagy Kristóf. Jeltelen cikk. Magyar Nemzet, okt. 2.
Rodin. Irta Anatol Francé. Pesti Napló, okt. 2.
Fáik Miksa síremlékéről (Kallós Ede műve) írtak a napilapok okt. 4.
Brassai Sámuel síremlékéről — Pállei Lajos műve — írtak a napilapok okt. 4.
A turini magyar palota. — Ligeti Miklós szobrai. — Irta Magyar Elek. Magyarország, okt. 21.
Bohus-Szögyén Antónia szobra. - - Philipp István műve. — Jeltelen cikk. Vasárnapi Újság, okt. 23.
Régi síremlékek. Irta Petrik Albert. Vasárnapi Újság, okt. 30.
Új síremlékek. Irta —tó. Budapest, okt. 30.
Egy nemzetközi szoborpályázatról. — A berni zsűri. Jeltelen cikk. Az Újság, okt. 30.
A kerepesi temető. Irta Petrik Albert. Élet, okt. 30.

 

IPARMŰVÉSZET
Az iparművészeti iskola. - - Rejtélyes kinevezések. Jeltelen cikk. Pesti Napló, okt. 15.
Népművészeti kiállítás. Irta Novak József Lajos. Pesti Hírlap, okt. 30.

 

ÉPÍTÉSZET
"Czigler Győző-jutalom". Irta Rerrich Béla. Vállalkozók Közlönye, szept. 28.
A székesfőváros új iskolaépületei. Irta Rerrich Béla, Magyarország, okt. 2.
A vas a magasépítészetben. Jeltelen cikk. Vállalkozók Lapja, okt. 5.
Munkástelepek és kislakásos bérházak. Jeltelen cikk. U. o.
Edison öntött háza. Jeltelen cikk. Vállalkozók Lapja, okt. 12.
A vas a magasépítészetben. Jeltelen cikk. U. o.
A váci kertváros. Medgyaszay Istvántól. Vállalkozók Közlönye, okt. 12.
Kollégium Székelyudvarhelyt. — Tervbirálati jegyzőkönyv. U. o.
Városrendezési kongresszus. Irta Fd. Budapesti Hírlap, okt. 16.
Magyarok a turini kiállításon. —• A magyar műépítészet remekei. — Osmagyar motívumok. Irta —tó. Budapest, okt. 19.
A balassagyarmati múzeum tervpályázata. Magyar Építőművészet, VIII. 9.
A városépítés művészete. — Belgiumban kitüntetett magyar városépítők. - - A londoni "Town planning Conference" (városépítő-kongresszus). Irta Roskoványí Béla. Vállalkozók Közlönye, okt. 26.
A városi lakóház történeti typusa és kifejlődése. Irta —r. Vállalkozók Lapjn, okt. 26.


 

VEGYES
A veszprémi székesegyház restaurálása. Irta Orion. (Két közlemény) Alkotmány, szept. 30. és okt. 1.
A gyermek rajzai. Irta Nagy Sándor. Élet, okt. 2.
Die Münchener und die französische dekorative Kunst im Pariser Herbstsalon. Irta Louis Vauxcelles. Pester Lloyd, okt. 2.
Die schwedische Ausstellung im Hagenbund. Irta dr. Ludwig W. Abels. Pester Lloyd, okt. 4.
Gyermekrajzok. Irta Tóth Árpád. Nyugat, okt. 1.
Szeptember. Irta Feleky Géza. U. o.
A veszprémi székesegyház. Irta Éber László dr. Budapesti Hírlap, okt. 15.
A király és a művészet. — Magyar művészek az uralkodóról. Irta —esti. Az Újság, okt. 9.
A veszprémi székesegyház. Irta dr. Dolenecz József. Vasárnapi Újság, okt. 9.
Die Antiquitäten von Baia. Irta Alexander Lapedatu. Die Karpathen, IV. 1.
Chinesische Kunstgeschichte. Irta dr. Takács Zoltán. Pester Lloyd, okt. 13.
Fészekrakás. — A kecskeméti művésztelep. Irta ifj. dr. Jeszenszky Sándor. Magyar Nemzet, okt. 16.
A kassai vándorkiállításról írtak a napilapok okt. 16.
Colonel Loisin. — A hamis műkincsek boltjában. Irta Boros Mihály. Budapest, okt. 16.
Párisi levél. — Őszi szalon. Irta (h. b.) Pesti Hírlap, okt. 16.
A velencei kiállítás. Irta Lázár Béla. Renaissance, I. 11.
A király és a művészet. — Beszélgetés Szmrecsányi Györgygyei. Jeltelen cikk. Az Újság, okt. 16.
Pálffy János gróf művészeti hagyatéka. Irta Radisics Jenő. A Ház, III. 7.
L'art, la valcur de l'art, l'éducation artistique. Irta Alexander Bernát. Rsvue de Hongrie, III. 10.
Dante a magyar művészetben. Irta Kaposi József, A Cél, L 1.
Párisi levél. — Őszi szalon. Irta h. c. Pesti Hírlap, okt. 23.
Die Antiquitäten von Baia. Irta Alexander Lapedatu. Die Karpathen, okt. 15.
Külföldi kiállítások. Irta Radisics Jenő. Magyar Iparművészet, XIII. 8.
Vándorclőadásaim az egyházi művészetről. Irta P. Velics László. U. o.
A kereskedő ízlésének nevelése. Irta dr. Lázár Béla. U. o. A király és a műkiállítások Irta Szegedy-Maszák Hugó. Pesti Hírlap, okt. 31.

 

Felelős szerkesztő: LYKA KÁROLY
Kiadótulajdonos: SINGER es WOLFXIiR Budapest, Andrássy-út 10.
Hornyánszky Viktor cs. és kir. udvari könyvnyomdája.
A Művészet kliséit Wolfner M., ezelőtt Kurcz L. és társa fotocinkografiai műintézet készíti Budapesten, VIII., Szentkirályi-u. 13.

 
   Közreadja a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, 2002-2003