|
A MŰCSARNOKBÓL
TELEPY KÁROLY SÍREMLÉKE. Mindenszentek ünnepén a kerepesi sírkertben a művészetnek egy új oltára emelkedett, amelyhez a jelen és a jövő művésznemzedékek kegyelettel fognak zarándokolni, hogy e szent helyen ihletet merítsenek.
TELEPY KÁROLY SÍREMLÉKE
RÓNA JÓZSEF MŰVE
A művészetnek ez új oltára a magyar festők egyik úttörő bajnokának: Telepy Károlynak a síremléke, amelyet az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat állíttatott örök pihenőhelye fölé, hálájának és elismerésének jeléül Telepynek azokért a soha el nem múló érdemeiért, amelyeket több mint negyven esztendőn át, előbb mint titkár, majd mint műtáros, a Társulat nagygyáfejlcsztése körül szerzett. Az emlék Róna József szobrászművésznek alkotása és az egyik legszebb ékessége az egész temetőnek. A terméskőből faragott reliefen a művészet gyászoló géniusza ül, aki szeretettel fogja át a hamvvedret.
Az emléket mindenszentek ünnepén avatta fel a Társulat magasztos ünnepély keretében, amelynek fényét emelte, hogy Klotild főhercegasszony sem feledkezett meg gyermekeinek egykori tanítómesteréről s az avatásra elküldötte képviselőjét, Paur Hugó udvari titkárt. József főhercegnek a Társulat védőjének és nejének Auguszta főhercegasszonynak, akik vidéken időztek, Szapáry József gróf főudvarmester mentette ki elmaradásukat.
Az impozáns tömegben, amely az avatásra Telepy sírja körül egybegyűlt, ott volt a mester mind a négy leánya férjeikkel és gyermekeikkel és a művész néhai neje családjának, az Egressy családnak valamennyi tagja. Jelen volt Berzeviczy Albert dr. a képviselőház és a Tudományos Akadémia elnöke, Zichy János gróf kultuszminiszter képviseletében pedig Lippich Elek dr. miniszteri tanácsos, a művészeti ügyosztály főnöke. A székesfővárost Vaszilievics János alpolgármester és Folkusházy Lajos tanácsnok képviselték, a Képzőművészeti Főiskolát Várday Szilárd igazgató, a Szépművészeti Múzeumot Meller Simon dr., a Nemzeti Szalont Déry Béla igazgató és Rubovics
Márk műtáros, a Könyves Kálmán műkiadó társaságot Horváth Géza igazgató és Dénes irodafőnök, a Lipótvárosi Kaszinót Ruszt József udvari tanácsos alelnök és Kemény Miklós dr. Teljes számmal voltak jelen a Korvin Mátyás Páholy tagjai. Valamennyien ott voltak a művészek és egész számmal a Képzőművészeti Társulat vezetősége, élén Forster Gyula báró főrendiházi tag, alelnökkel és Benkő Kálmán udvari tanácsos igazgatóval.
Az emléket gyönyörű beszéddel avatta fel Jendrassik Jenő festőművész, a Képzőművészeti Társulat helyettes igazgatója és ő helyezte el a Társulat koszorúját is a sírra. A Magyar Képzőművészek Egyesületének a koszorúját Zala György tette le Telepy sírjára, amelyet sorban koszorúztak meg ezután valamennyi hatóságnak és intézménynek a képviselői. Ugyancsak koszorút tett a sírra a művésznek minden gyermeke és unokája és Telepy tisztelőinek mindegyike hozott egy-egy virágszálat a sírra, amelyek a babérokkal és a pálmákkal azt egészen elborították. Véget érvén a koszorúzás, a család nevében Neogrády Antal festőtanár mondott köszönetet a Képzőművészeti Társulatnak azért, hogy Telepy sírját örök időkre megjelölte.
AZ ORSZÁGOS MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI TÁRSULAT téli kiállítása november hó 15-én nyílt meg. A szokottnál nagyobb méretű műtárlat magyar festők, szobrászok, építészek és grafikusok 631 művét tartalmazza s a nagy gyűjtemény a Műcsarnok valamennyi termét megtöltötte.
TÖLGYESSY ARTHUR GYŰJTEMÉNYES KIÁLLÍTÁSA, mely október 2-án nyilt meg és 22-én záródott, volt az első a Társulat ezévi kiállításainak a sorozatában. A rendkívül gazdag és változatos tárlat, mely a Műcsarnok épületének nyolc termét foglalta el, a művésznek 296 régibb és újabb alkotását mutatta be a közönségnek, melynek Tölgyessy mindenkor kedves festője volt. A művész ezúttal sem csalódott a közönségben, mely nagy élvezettel látogatta a kiállítást és kedvencének egész sereg becses alkotását váltotta magához. A műbarátokon kívül az állam és a székesfőváros is több művet vásárolt a kiállításon, ami szintén csak öregbítette a mester erkölcsi és anyagi sikerét.
A TÉLI KIÁLLÍTÁS PÁLYABÍRÓSÁGAI Az "Országos Magyar Képzőművészeti Társulat" választmánya október hó 17-én tartott ülésén választotta meg az 1910/11. évi Téli Kiállítás keretében kiosztásra kerülő díjak pályabiróságait.
A Rökk-jutalom pályabiróságának a tagjai lettek: Művészek: Basch Gyula, Brück Miksa, Csók István, Stetka Gyula és Zala György ; nem művészek: Kämmerer Ernő és Szmrecsányi Miklós dr.
A néhai Ráth György-féle díj pályabiróságának a tagjai lettek a művészek közül: Dudits Andor, Iványi Grünwald Béla, Kallós Ede és Szamovolszky Ödön; a nem művészek közül: Andrássy Gyula gróf, Benkő Kálmán, Forster Gyula báró, Térey Gábor dr. és Szmrecsányi Miklós dr.
Az Esterházy-díj pályabiróságának a tagjai lettek a művészek közül: Glatz Oszkár, Hauszmann Alajos, Keményffi Jenő, Tull Ödön és Vajda Zsigmond ; a nem művészek közül: Berzeviczy Albert dr. és Molnár Viktor.
A Lipótvárosi Kaszinó-díj pályabiróságába a választmány a maga részéről Dudits Andor, Jendrássik Jenő és Vajda Zsigmond tagokat küldötte ki.
Az állami arányérmek pályabiróságát a szokásos módon a Téli Kiállításon résztvevő művészek, úgyszintén a Társulat kiállításain eddig kitüntetésben részesült művészek fogják megválasztani.
A TÁRSULAT JUBILÁRIS PLAKETTJE. Az "Országos Magyar Képzőművészeti Társulat" tudvalevőleg a jövő, 1911. évben üli meg 50 éves fennállásának a jubileumát. A választmány annak idején elhatározta, hogy a jubileum emlékére plakettet készíttet, melynek beszerzésére nyilvános pályázatot hirdetett. A pályázat határideje október hó 1-én járt le, amikorra 18 pályamunka érkezett be, amelyek közül az illetékes jury a megbízással, mint első díjjal, Róna József szobrászművész pályamunkáját tüntette ki. A második 400 koronás díjat Nemes György és Gálász Nándor nyerték el, míg a harmadik 200 koronás díj Vas Viktornak jutott. Az első díjat nyert pályamunka szerzője, Róna József már javában dolgozik a plakett megmintázásán, úgy, hogy a sokszorosítandó példányok már a Társulat 1911 március 26 án tartandó jubiláris közgyűlése napján forgalomba kerülnek. A plakettet a társulat tagjai leszállított áron fogják megszerezhetni, de valamivel drágábban megszerezheti majd a nagy közönség is. Előjegyzéseket már most elfogad a Társulat titkári hivatala: Városliget, Műcsarnok.
A KÉPZŐMŰVÉSZETI TÁRSULAT JUBILÁRIS PLAKETTJÉNEK VÁZLATA.
ELSŐ DÍJAT NYERT PÁLYAMŰ
RÓNA JÓZSEF MŰVE
A MŰCSARNOK KIBŐVÍTÉSE. Az "Országos Magyar Képzőművészeti Társulat" 50 éves fennállását egy nagyszabású és magas színvonalú kiállítással óhajtotta volna megünnepelni, s ebből az ötletből elhatározta, hogy lépéseket tesz a kormánynál a Műcsarnok palo ájának kibővítése iránt. Időnyerés szempontjából a Társulat a kibővítés tervvázlatát és hozzávetőleges költségvetését is elkészíttette és felterjesztette a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. A felterjesztésre nemrég érkezett le a pénzügyminiszter válasza, amelyben az ország felette kedvezőtlen pénzügyi viszonyaira való hivatkozással, az átalakításhoz szükséges fedezetet megtagadja. Az elutasító választ a Társulat választmánya legutóbb tartott ülésén tárgyalta és kimondotta, hogy bár az idő rövidsége miatt a Műcsarnoknak a jubiláris esztendő alkalmából leendő kibővítéséről már szó sem lehet, az eszmét nem ejti el, hanem felkéri az igazgatóságot, hogy a művészekkel egyetértőleg állapítsa meg a szükségesnek mutatkozó átalakítások programmját s azt mutassa be a választmánynak, mely annak idején ismételten szorgalmazni fogja a vallás- és közoktatásügyi miniszternél a terv megvalósítását és iparkodni fog legalább annyit elérni, hogy a kormány legalább annyiban vegyen tudomást a Társulat félszázados jubileumáról, hogy a bemutatandó programmot és esetleges terveket hagyja jóvá.
MUNKÁCSY MIHÁLY SÍREMLÉKE, melynek elkészítésével a Társulat Telcs Ede szobrászművészt bízta meg, már közeledik a befejezés felé. Az emlék kőbefaragása már folyamatban van s így ha valami előre nem látható akadály nem merül fel, 1911 május hó 1-én, a mester halálának a tizenegyedik évfordulóján a síremlék felavatható lesz. Az emlék felavatása minden valószínűség szerint nagy ünnepségek keretében és lehetőleg a külföldi művésztestületek részvételével fog lefolyni.
A TÁRSULATI KÜLÖN-KIÁLLÍTÁSOK tárgyában a választmány legutóbb tartott ülésén érdekes elvi jelentőségű határozatot hozott. Ismételten előfordult ugyanis, hogy egyes művészek külön kiállításaik céljaira már jóelőre lefoglalták a műcsarnok helyiségeit és a kiállítástól olyan előrehaladott időben léptek vissza, amikor a Társulat arra az időre már más kiállításról nem gondoskodhatott és így érzékeny kárt szenvedett. Ennek elejét veendő, a választmány az igazgatóság javaslatára kimondotta, hogy ezentúl minden művész, aki a műcsarnok egyes termeit külön kiállítása számára lefoglalja, tartozik száz korona óvadékot letenni a Társulat pénztárába, amely összeg a művész visszalépése esetén a művészi segély- és nyugdíjalap gyarapítására fordíttatik.
AZ 1911. ÉVI RÓMAI NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁS magyar művészeti osztályának a Magyar Képzőművészek Egyesülete által a Társulat és a kiállítási kormánybiztos hozzájárulásával kiküldött előkészítő bizottsága már javában dolgozik a kiállítás anyagának az összeállításán. Az előkészítő bizottság megkezdett munkáját a Magyar Képzőművészek Egyesülete által legközelebb megválasztandó végleges jury fogja folytatni és befejezni. De már az eddig részint a művészek közvetlen bejelentése, részint a bizottság önálló munkája alapján jegyzékbe vett anyag is biztosítékot nyújt arra nézve, hogy a magyar művészet, az utolsó 50 évre visszamenőleg méltóképen lesz képviselve a római nagy nemzetközi versenyen.
|
