A Kölni Egyetemi és Városi Könyvtár (USB Köln link ) több mint 4 millió kötettel Észak-Rajna-Vesztfália legnagyobb könyvtára. A raktári rendszer terveinek kidolgozása kapcsán az egyetem 2017-ben megbízott egy szakembert, aki kétféle megoldást vizsgált meg: egy manuális üzemeltetésű és egy teljesen automatizált raktározási és kiszolgálási rendszert (Automatic Storage and Retrieval System, ASRS). A felmérések kimutatták, hogy az ASRS technológia mind a kiépítés, mind a későbbi üzemeltetési költségek szempontjából kedvezőbb megoldás lehet.
A terv második eleme az "okos polcok" bevezetése, ami lehetővé teszi, hogy a polcokba épített RFID-olvasók segítségével a használó a katalógusban a lehető legpontosabban tudjon tájékozódni az adott könyv aktuális hollétéről. A használat után pedig bármelyik polcra visszaoszthatja azt, mivel a rendszer nyomon követi a dokumentumok pontos helyét. Ez a módszer kaotikus vagy dinamikus raktározásnak nevezhető, s a megfelelő technológiai feltételek mellett könnyedén, hatékonyan és olcsón működtethető. A cikk ismerteti a tervek megvalósításához szükséges szoftveres eszközöket is, melyek az integrált könyvtári rendszerrel együttműködve a külső raktári kötetek kikérésére és a belső állomány köteteinek helymegjelölésére szolgálnak.
Az új külső raktár megvalósításával a könyvtár új kihívások elé tekint a dokumentumszolgáltatás logisztikai összehangolását illetően. Felméréseik alapján állományuknak mindössze 5%-a van intenzív használatban, így teljes mértékben igazolható a külső helyszínen való tárolás. Ha sikerül kidolgozni, hogy a legtöbbet forgalmazott állomány szabadon hozzáférhető legyen, akkor csökkennek a logisztikai költségek és a dokumentumok kézhezvételének várható ideje is.
A technológiai problémák azonban a rendszer működtetésében komoly fennakadásokat okozhatnak. A cikk szerzője szerint ezek kezelésére egyelőre nem áll rendelkezésre kész forgatókönyv és elegendő tapasztalat, de a tervek biztatóak, egyúttal pedig új irányt mutathatnak a könyvtárak számára. (A "folyékony" könyvtár koncepciója: elképzelések a dinamikus raktári rend megvalósítására a Kölni Egyetemi és Városi Könyvtárban; ref.: Mészáros T.)

Előző lapszámainkban utaltunk arra, hogy aligha érdemes könyvtáraknak egyenként e-szolgáltatásokat fejleszteniük, pl.: e-könyvek és más e-dokumentumok kölcsönzése link , vagy a magyarhoz képest kiterjesztett "német EISZ+ODR" szolgáltatás.
Most a PressReader szolgáltatásra mutatunk rá, amely a kurrens e-lapokat kínálja - több mint 6000 napilapot (pl.: The Wall Street Journal, The Guardian, The Times, Le Figaro, Süddeutsche Zeitung, Frankfurter Allgemeine Zeitung, The Washington Post, the Daily Mail, El País, South China Morning Post), magazint és folyóiratot, szinte az egész világból: 105 országból, 60 nyelven. A mai állás szerint 8 magyar nyelvű periodika található benne, ld.: link .
Az 1999-es alapítású PressReader nyugati könyvtárak széles köre által kínált üzleti szolgáltatás vancouveri székhellyel, de Dublinban is van irodája. Mindig a legfrissebb online kiadványokhoz nyújt hozzáférést.
A néhány héttel ezelőtti 3i konferencián Elfriede Ludwig, a Frankfurti Városi Könyvtár munkatársa elmondta, hogy olvasóik az olvasólegyük birtokában jogosultak a kínálat elérésére, akár a könyvtárban, akár otthonukból.
Hasonló, kisebb szolgáltatót - AustriaKiosk - mutattunk be röviden két éve. Az 3 db magyar nyelvű magazint kínál.
Esélyes, hogy lassan érdemes magyar könyvtárak konzorciumának is előfizetniük hasonló szolgáltatásokra.

A legutóbbi ACRL-Choice webinar bemutatta az új típusú felsőoktatási fejlesztési terv (approval plan) megvalósítását az Ebsco GOBI rendszerén keresztül: hogyan profitálhatnak ebből a könyvtárosok. Különböző gyűjteményi profilokat, preferenciákat állíthatnak össze. Ez alapján a rendszer egyaránt támogatja a nyomtatott és e-könyvek beszerzését. Értesítéseket küld az újonnan beszerezhető könyvekről. Számontartja a keresletvezérelt igényeket (DDA).
A beszélgetést az Ebsco GOBI könyvtári megoldásokért (link ) felelős igazgatója moderálta. Továbbá Greensboro egyetemi könyvtárának technológia szolgáltatási igazgatója és a texasi egyetemi könyvtár gyűjteményfejlesztője vett részt. Mindketten elmondták, az új fejlesztési terv bevezetése hogyan egyszerűsíti intézményükben a folyamatokat. Egyszerűbb lesz frissíteni a gyűjteményeket. Figyelhetik az elektronikus és nyomtatott formátumokból adódó duplumokat. Különböző módszerekkel szerezhetik be a monográfiákat. Az oktatók javaslatokat tehetnek a beszerzésre.
A hallgatóságtól több kérdés érkezett. Az egyik a csak e-könyvekre vonatkozó fejlesztési terv. Ilyen "eOnly" profil is készíthető a GOBI megoldáson keresztül. Rugalmasabb és megbízhatóbb a jóváhagyási folyamat. Beállíthatják a profilt, hogy milyen könyvek érdeklik a könyvtárat. Heti elektronikus értesítőt kapnak az újonnan beszerezhető e-könyvekről. Ez alapján gyorsan megrendelhetik a szükséges példányokat. A hagyományos könyvtáraktól eltérően ennek listájában nem jelennek meg a nyomtatott könyvek.
Mit lehet tenni, hogy a könyvtár elkerülje a hivatalos beszerzésből, a fejlesztési tervből és a igényalapú beszerzésekből eredő duplumokat? A GOBI pont ezeket a duplikátumokat szűri ki automatikusan. A könyvtár dönthet, hogy mégis többet rendel-e belőlük.
Mi történik, ha az e-book később jön ki a nyomtatott változatnál? Bár az esetek 60%-ában a kettő együtt érkezik, ha a az e-könyv mégis később jön, akkor az elektronikus formátumot preferáló rendszer előbb kiküldi a nyomtatott változatot. Majd az e-könyv megjelenése után kicseréli a példányt. (ref.: Habók Lilla)

"Milyen stressz ér leginkább munka közben?" kérdésünkre az alábbi nem reprezentatív válaszok érkeztek:
11 - általános rossz hangulat
5 - egyéb
15 - felettesi nyomás
2 - használók elvárásai
8 - munkatársak nyomása
0 - megírom: kit@gmconsulting.hu.
A mostani eredményeket a korábbi felmérések (2014, 2015) adataival összevetve ezt a diagramot kapjuk: link . Eszerint a legtöbb fejfájást továbbra is saját vezetőik okozzák a könyvtárosoknak. Ami egyre inkább felveti a magyar könyvtáros oktatásban és továbbképzésben alulfejlett vezetőképzés fejlesztésének szükségét. (MG)

Miért van szükség pozitív minősítő jelzők sorára egy jelenséggel, eseménnyel kapcsolatban, ha az valóban nagyszerű? Akkor feltehetően meggyőző a vele kapcsolatos tények felsorolása is. Szakmai közléseknél Grice maximáit betartva (ld.: link ) árulkodó lehetnek az olyan közlések, melyek együttes jellemzői:
- érzelmi felhangoltság (hangulatfestő kifejezések)
- adatok helyett pozitív jelzők
- pozíciók sorolása
- a jelentősségre utaló kifejezések magas száma, pl. nagy, nagyon, kiemelten, jelentős.
Lássunk egy példát: "Nagyon látványos és impozáns volt a [rendezvény]. A [rendezvényt] megtekintették a nagyszámú közönség soraiban a [szervezet tagjai és igazgatója is]. A nagy sikerre való tekintettel többször is [lefutott a program]."
A figyelmes olvasóban felmerülhet: a "turbózást" azért alkalmazhatja a nyilatkozó, mert valamely külső / belső kényszer hatására a valósnál pozitívabb képet kíván bemutatni.
Korábbi KIT-tartalmak a témában:
- Önállótlanság és erőtlenség - könyvtárosi nyilatkozatok tartalomelemzése link
- Könyvtárosi szövegek tartalomelemzése - árulkodó sajtónyilatkozatok link
- Képesség- és ismerethiányról árulkodó könyvtárosi nyilatkozatok - tartalomelemzés link
- Vándorgyűlési pontok -- nagyító alatt link .

Néhány éve egy internetes árverési portálon vettem könyvespolcokat, és amikor elmentem értük, sajnálattal állapítottam meg, hogy lemaradtam egy sokkal fontosabb dologról. A tulajdonos ugyanis felszámolta nyolcezer kötetes könyvtárát, csak ezer könyvet tartott meg, a többit példányonként 25 forintért eladta. Az internet világában nincs szükség ennyi könyvre - mondta.Némileg nagyobb méretekben egy híres amerikai egyetem is hasonlóan döntött, mint a magyar magánkönyvtár tulajdonosa.
Az amerikai Stanford egyetem könyvtárának link vezetői még 2005-ben konstatálták, hogy műszaki könyveik számára már nincs elég hely. A műszaki könyvtár állománya akkor érte el a 80 ezer példányt. Úgy döntöttek, hogy változtatnak a helyzeten, de ahelyett, hogy bővítették volna a könyvtár épületét, csökkentették a példányszámot, és 10 ezer példánnyal nyitották újra a műszaki részleget. [Közkönyvtári példa a Bexar Megyei Könyvtár (Bibliotech link )- MG]
A Stanford könyvtárának igazgatója, Michael Keller elmondta, hogy a könyvtárosok határozták meg, mi maradjon, mégpedig annak alapján, milyen keresettek voltak a könyvek.
A kölcsönzési adatok azt mutatták, hogy a könyvek döntő többségét le sem vették a polcokról. Keller egyenesen arról beszélt, hogy ahogy változik a világ, az előző korszakok és évszázadok fizikai formában megjelent kiadványai átalakulnak digitális formájúvá, és a jövő könyvtárában nem lesznek könyvek a polcokon, így a polcok is fölöslegessé válhatnak?
A Stanford 2004-ben az első intézmények egyike volt, amely lehetővé tette, hogy a Google megkezdje könyvállományának digitalizálását. Az csak egy közbevetett megjegyzés, hogy miközben a világ legnagyobb elektronikus könyvtárát építő Google százezrével digitalizálja a dokumentumokat - köztük a magyar vonatkozásúakat is -, a hazai illetékesek még inkább csak elvi kérdéseken rágódnak.

Mindenki szeretné, hogy gyereke sikeres legyen az életben. Ehhez gyakran alapvetőnek tűnik a szellemi fittség, melyhez alapvető eszköz az olvasás. De hogyan lehet a gyerekből olvasó felnőttet nevelni?
Nemrégiben jelent meg a Könyvkelengye c. illusztrált kiadvány. Mint a Bod Péter Megyei Könyvtár link írja: "A Könyvkelengye program fő célja felhívni a figyelmet arra, hogy milyen remek szórakozás lehet az egész család számára a jó és igényes gyermekkönyvek lapozgatása, olvasása, miközben a gyermek észrevétlenül fejlődik olvasóvá, könyvszerető emberré" link . A Hollanda Andrea és Nagy Zsófia írta füzetke alcíme: Ötletek az olvasás megszerettetéséhez. Szülőknek - és könyvtárosoknak is. Felsorolja, hogy milyen eszközöket érdemes bevetni ahhoz, hogy a felnőtteken keresztül hozzászokjon a csemete az irodalom- és betűközelséghez. A kiadványt több oldalas olvasmányajánló, és gyerekneveléshez ajánlott könyvek címei zárják. A könyvtár korábbi kiadványához a közelmúltban a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár szerzett illusztrátort - Kyrút (fotókat ld.: link ).
A Bod Péter Megyei Könyvtár Könyvkelengye projektjére rövidesen visszatérünk. (MG)

A könyvtár- és információtudomány két oldalról is jelentős nyomás alá került. Egyfelől idézhető Dave Nicholas állítása, miszerint a digitális korban egyre kevésbé van szükség közvetítőkre a tartalmak és a használók között - ez azon a tapasztalaton alapul, hogy sokan könyvtáros segítsége nélkül is képesek eligazodni az elektronikus tartalmak között. A másik oldalról nyomást jelent, hogy egyre több nem könyvtáros végzettségű munkatárs dolgozik a könyvtárakban - ez különösen a skandináv országokban jellemző. A kettős szorítás két trendben gyökerezik. Az első oka a digitalizálás, a másodiké az, hogy a könyvtárak egyre inkább közösségi térként értelmezik magukat, ahol egyesek alkalmasabbnak tartanak nem könyvtáros végzettségű munkatársakat. A szerző három pont mellett érvel:
1. Jóllehet sok információ érhető el online, a releváns tartalmak megtalálása messze nem triviális feladat, különösen az olyan, a kutatást és a gyakorlatot naprakész ismeretekre alapozó területeken, mint például az orvostudomány.
2. A "közösségi tér"-funkció a könyvtáros szakma százéves hagyományaiban gyökerezik.
3. Ami alapvető újdonságot jelent, az az, hogy a könyvtárak és könyvtárosok szerepe elszakadt a fizikai térben történő szolgáltatás kötöttségeitől.
A konklúzió a fentiek alapján:
1. A hagyományos könyvtárosi készségek - mint a releváns információ azonosítása vagy a források értékelése - nem elavultak.
2. A könyvtárak és könyvtárosok szerepe meghatározó jelentőségű a fenntartható nyilvános szféra megteremtésében, amire a képzésnek is fel kell készítenie a hallgatókat.
3. A képzésben nemcsak a szakmai ismereteket és készségeket kell átadni, hanem a szakma önértelmezését is, amely mélyebb, történeti kontextusba képes helyezni a jelen kihívásait.
4. A digitalizálás felszabadította a könyvtárosokat a szolgáltatások térbeli kötöttségei alól, ami megteremtette annak a lehetőségét, hogy a szakma küldetésére összpontosítsunk. (Szükség van-e a könyvtár- és információtudomány új megközelítésére?; ref.: Tóth M.)
- Kérdés marad: hogyan képesek a könyvtárosok erősségeiket eredményesen kommunikálni? (MG)

Élőláncot alkotva olvasók és önkéntesek segítették pénteken a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár költöztetését Egerben. Az intézmény átmenetileg a helyőrségi művelődési otthonban működik majd mostani központja, a nagypréposti palota felújításának ideje alatt.
A körülbelül háromszáz összegyűlt önkéntes élőzenei kísérettel adogatta láncban a könyveket. A talpalávalót, vagyis a könyvadogatós ütemeket az Egerszalóki Tekergő folkbanda húzta.

Meglepően hamar elérhetővé tette a magyar felhasználók számára is a Niantic új játékát, amely Harry Potter varázsvilága körül forog.
Hónapokkal korábban jelentette be a Niantic, a nagy sikerű Pokémon Go fejlesztője, hogy új játékon dolgoznak, amely a Harry Potter világára épül, és amelyben a varázslásé a főszerep. A program végre hozzánk is megérkezett.
A Harry Potter: Wizzards Unite az amerikai és kanadai felhasználók számára vált elsőként elérhetővé, de ők is csak néhány napja, hogy megkapták. A magyaroknak tehát ezt a néhány napnyi különbséget kellett kibírniuk, hogy ők is letölthessék.
Az Androidra és iOS-re egyaránt fizetés nélkül tölthető programban ugyanúgy mászkálniuk kell a játékosoknak, majd a környezetükben előforduló lényeket a telefon kameráját és különféle varázslatokat használva legyőzni. A felhasználók saját profilt hozhatnak létre (ezt a program minisztériumi igazolványnak nevezi), amelyen feltüntethetők az eddig elért eredmények, a játékos szintje és varázspálcájának típusa is. A visszajelzések egyelőre vegyesek, az androidos Play Store-ban jelenleg 4,2 csillagon áll a legmagasabbnak számító 5-ből. Többen az összetettségét dicsérik, de olyanok is akadnak, akiknél - elmondásuk szerint - alkalmanként újraindul. A játékot mi is letöltöttük, de eddig ilyesmit nem tapasztaltunk.

A "konzervatív-nemzeti-keresztény" barbárok egy kiszolgált, lepusztult, szűk és nedves pincéjű laktanyába kívánják deportálni a teljes állományt.
"Kedves Gyerekek! Ma a kedvenc budapesti könyvtáraimról mondok egy rövid mesét.
Egyetemista koromtól kezdve négy könyvtárnak voltam a rendszeres látogatója: az Egyetemi Könyvtáré, ahol sok leendő kollégámmal, görög és latin patrisztikával, medievisztikával vagy judaisztikával foglalkozó szakemberrel ismerkedtem meg, s itt legeltethettem a szemem olyan hatalmasságokon, mint Dán Róbert, vagy az olykor-olykor emitt is felbukkanó Szilágyi János György. (...)
A legtöbbet az MTA Könyvtárába jártam, még a régibe, ahol valóságos bálványok között üldögélhettem, s hallgathattam a fantasztikus vitákat a dohányzóban és a büfében. (...)
S végül sokat jártam az Országos Széchényi Könyvtárba: egyetemista koromban még a Nemzeti Múzeum épületébe, a nyolcvanas évek közepétől a Budavári Palota F épületébe, ahol a betérőt a "hungarikum"-gyűjtemény várta, meg néha-néha olyan bálványok, mint Szűcs Jenő vagy Hanák Péter.
Szűcs Jenő és Hanák Péter sincs már közöttünk.
És hamarosan az Országos Széchényi Könyvtár sem lesz többé: a "konzervatív-nemzeti-keresztény" barbárok egy kiszolgált, lepusztult, szűk és nedves pincéjű laktanyába kívánják deportálni a teljes állományt, pusztuljanak a könyvek, a kéziratok, a kódexek, pusztuljon az egész, szűnjenek meg végre a szakemberek, s legfőképp rohadjon meg a sok olvasó, hadd hülyüljön tovább az egész nemzet a "konzervatív-nemzeti-keresztény" barbárok képére és hasonlatosságára.
És semmi ok az aggodalomra: naná, hogy hülyülni fog, végzetesen, visszafordíthatatlanul."

2011-re elkészült a 10 GB kapacitású hálózat, megoldották a kínai írásjelek feldolgozását is. Ebben az évben indult a nemzeti könyvtár irányításával a DLPP link (Digital Library Promotion Project), amelynek célja egy egységes információs-könyvtári tér kialakítása, a több mint 3 ezer vidéki és városi közkönyvtár digitális forrásainak egyesítése, valamint a források elérhetővé tétele a nemzeti könyvtár honlapján az ország bármely közkönyvtárából (mobilkészüléken is). Ekkor már a vidéki könyvtárak 90%-ának és a városi könyvtárak 53%-ának volt saját digitális gyűjteménye, több mint 40 ezer e-olvasóterem működött. A DLPP alatt felszámolták a regionális könyvtárakban lévő források duplumait, és egységes szabványokat dolgoztak ki. A projekt fő programjai:
- a közkönyvtárak közös e-katalógusának kialakítása;
- a metaadatok egységes modelljének kidolgozása, tárolásuk megoldása; a könyvtárak helyi forrásainak keresésére a Wen Jin Search rendszer kifejlesztése;
- speciális szoftver a résztvevőknek az URL egyes forrásokhoz való rendeléséhez;
- segítség a helyi könyvtáraknak állományuk digitalizálásában;
- webarchívum létrehozása több mint 400 könyvtár részvételével;
- a vidéki könyvtárak támogatása tematikus adatbázisok építésében;
- nyílt (online) előadás-sorozat a könyvtárosok továbbképzésére.
A DLPP keretében a könyvtárak közösen veszik meg az adatbázisokat, elsősorban a művelődéssel kapcsolatosakat. 2015 végén a részt vevő könyvtárak 26 teljes szövegű adatbázishoz fértek hozzá, amelyek 1,53 millió könyvet és 450 időszaki kiadványt tartalmaztak kínai és más nyelveken, valamint több mint 400 kínai nyelvű hírlapot, 140 ezres képanyagot, 70 ezer iskolai tankönyvet és 5 ezer videokazettát kínáltak. A DLPP-ben 448 közkönyvtár és 74 gyermekkönyvtár vett részt. 2016 végén a digitális források összesített állománya 140 TB volt, ebből 180 GB a nemzeti kisebbségek nyelvén. A DLPP révén a regionális könyvtárak unikális forrásai az egész világ számára elérhetők lettek. (Kína Nemzeti Digitális Könyvtára: egy egységes kulturális és információs tér kialakítása felé; ref.: Viszocsekné P. É.)

Egy autóban, három papagáj és a család közé szorulva, épp az állatorvoshoz indulva tudta meg Rainer M. János, az 1956-os Intézet egykori főigazgatója, az Országos Széchényi Könyvtár osztályvezetője, hogy a munkájának és az intézetének vége. Széchényi neve számos áttétellel többször is fölbukkan a kultúrharcban. E családi névhez kötődik a függetlenségének fölszámolása előtt álló MTA éppúgy, mint az OSZK (1802), melynek szervezeti keretéből június 15-i hatállyal kivonták az '56-os intézetet és a hozzá kötődő életrajzgyűjteményt. Az intézet a Veritasba olvad. Az intézetnek, a rendszerváltás gyermekének ezzel valószínűleg vége.
Történelmi nevek közt bolyongunk: Vásárhelyi Miklós, Tardos Márton, Litván György, Hegedűs B. András, Donáth Ferenc, Szabó Miklós. Vagy itt a néhai Fidesz. Az egykori "ifi radikális". A Hősök terén elmondott Orbán-beszéd az önsajnáló mondattal, hogy a mi koporsónk, a hatodik, jelképesen a másik öt mellett van.
- Ahhoz képest - mosolyog Kozák Gyula örökös tag - egész jól elvannak. Lassan már mindent eluralnak.

A Zöld Könyvtár Díj pályázatot negyedik alkalommal hirdette meg a Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (IFLA) Környezetvédelmi, Fenntarthatósági és Könyvtárak Speciális Érdeklődésű Csoportja (ENSULIB).
A felhívásra 34 pályázat érkezett be a világ különböző pontjairól. A 2019. év nyertes könyvtára a kolumbiai Cali városának könyvtára lett. Az értékelésben öt kiemelt díjazott könyvtárat emeltek ki és közülük az első a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár link .
A múlt évben a Tatabányai József Attila Megyei és Városi Könyvtár végzett a nyertest követő öt kiemelt között. Az újabb elismerés kapcsán a Magyar Könyvtárosok Egyesületének közleménye szerint nyugodtan mondhatjuk: világszenzáció, hogy két egymást követő évben is sikerült a magyar könyvtáraknak ilyen kiemelkedő eredményt elérni.
A zsűri értékelésében a következő szerepel a kiskunfélegyházi könyvtár Zöld könyvtár műemléki környezetben című pályázatról:
"Ez a kezdeményezés sok különböző területet ölel át és a könyvtár jelentős munkát végez a közösségükhöz és az erőforrásaikhoz mérten. A könyvtár számos projektet rendezett építészeti kezdeményezésektől a könyvtárosok foglalkoztatásáig, miközben több tevékenységet valósított meg a helyi érdekelt szervezetekkel is..." A pályázat elkészítését a Magyar Könyvtárosok Egyesülete is segítette. (Szemlélek)
- Hogy a kiskunfélegyházi könyvtárra pontosan miért érdemes odafigyelni, egyelőre nem tudjuk; a könyvtár oldalán sem találunk erre vonatkozó tartalmat a szűken értelmezett beszámolón kívül: link . Az IFLA vonatkozó oldaláról tájékozódva sem jutunk sokkal előbbre: link azt írja: A kezdeményezés számos területre kiterjedt. A könyvtár jelentős munkát végez a közösségüknek és erőforrásaiknak megfelelő szinten. Számos projektet telepített az építészeti kezdeményezésekből a könyvtárosok részvételéig, és számos tevékenységet kínál az érdekeltek számára. A könyvtárat úgy alakították át, hogy jobban megfeleljen a környezetvédelmi előírásoknak. A könyvtárosok, érdekeltek és a felhasználók számára különféle projekteket kínálnak. A könyvtár létrehozott egy öko-munkacsoportot a jövőbeli munkák tervezéséhez és koordinálásához. (MG)

A Belga Királyi Könyvtárban link a projekt során azokat a felvételeket is digitalizálják, amelyek nem találhatók meg az online katalógusban. A digitalizálásra való előkészítéshez e dokumentumok excel fájlokban tárolt metaadatait ellenőrzik, majd konvertálják az OPAC-ba.
A szerzői jogok tisztázása különösen fontos, ez is a Digitalizáló Osztály munkatársaira hárul. A Királyi Könyvtár kizárólag a szerzői jogvédelem alá nem eső felvételeket és az árva műveket teszi online elérhetővé, a jogvédett anyagokhoz csak a könyvtár olvasótermeiben lehet hozzáférni. A viaszhengerek és a régebbi típusú hanglemezek részben ezért élveznek előnyt a digitalizálás során, de az elsődleges okot az állagmegóvás, az eredeti adathordozó sérülékenysége jelenti.
A 78-as fordulatszámú hanglemezek digitalizálása a belga szövetségi digitalizálási program keretében zajlik, amelynek a Királyi Könyvtár mellett tagja az Állami Levéltár, illetve a Háborús és Kortárs Társadalom Történettudományi Kutatási és Dokumentációs Központja (CEGESOMA). A digitalizálást magát a közbeszerzési eljárás során kiválasztott MEMNON Archiving Services nevű vállalat végzi. A munkálatok 2017-ben kezdődtek, és a 4 ezer órányi zenét tartalmazó 30 ezer sellakborítású lakklemez digitalizálását 2020-ra kell befejezniük.
A Digitalizáló Osztály négy munkatársa foglalkozik a MEMNON vállalat részére havonta átadandó 600 lemez előkészítésével, a lemezek állapotának ellenőrzésével, valamint az excel fájlokban található metaadatok katalógusba való betöltésével. A szerzői jogok vizsgálata után beszkennelik a lemezek matricáit is, melyeket később felhasználnak a digitális fájlok közzététele során.
Egy adott zenemű digitalizálásának eredménye egy 24 bites, 96kHz-es WAV fájl (a mesterpéldány) és egy 256 kbps-os MP3 fájl (a használati példány). A fájlok elkészültük után a Királyi Könyvtár tárhelyrendszerébe kerülnek; minőségük csak szisztematikus végighallgatással ellenőrizhető, ami igen időigényes, de megkerülhetetlen feladat. (A Belga Királyi Könyvtár zeneműtárának digitalizálása: kihívások és nehézségek egy nagy digitalizálási projekt során; ref: Tóth B. I.)

Kalandokkal teli órákat tölthetett el 28 vállalkozó szellemű gyermek a Madách Imre Városi Könyvtárban.
A város valamennyi iskolájából érkeztek azok a 4-8. osztályos tanulók, akik némi borzongással fűszerezett jó hangulatban kívánták bűnügyekkel kapcsolatos ismereteiket bővíteni. A rendezvényen Kobl Gábor címzetes rendőr őrnagy, a Balassagyarmati Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának munkatársa a korosztály számára is érthető vetített képes előadást tartott a nyomozók munkájáról, majd a részt vevő lurkók az őrnagy vezetésével érdekes logikai feladványokat oldottak meg.
Az előadást követően a diákok a könyvtárosok vezetésével egy rejtélyes levél eltűnése utáni nyomozásba kezdtek, melynek során a kriminalisztika témakörébe tartozó feladatokat oldottak meg, s helyes megoldásukért tanúvallomásokat kaptak, végül pedig kiderítették a bűnesetet. A könyvtárosok a részt vevő gyermekeknek ifjú nyomozó címet adományoztak, a legjobb detektíveket pedig ajándékokkal jutalmazták.

Az idei győri események már megkezdődtek az előprogrammal, a győri csata 210. évfordulója alkalmából rendezett konferenciával és dalos előadóesttel. Ahogy Horváth Sándor Domonkostól, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér igazgatójától megtudtuk, a megyeszékhelyen 15 kiállító - főként kiadó, könyvesbolt, kulturális intézmény - kínálja kiadványait június 15-ig a Baross úton. Jelen lesz a könyvünnepen válogatott kínálatával többek között a Kalligráf, a Libri, a Püski Kiadó győri könyvesboltja, a Szkítia Könyvesbolt, a Magyar Kultúra Kiadó, a Líra Könyv Zrt., a Műhely folyóirat, a városi levéltár és a Könyvbarlang Antikvárium.
Horváth Sándor Domonkos elmondta, hogy a több száz kiadvánnyal szolgáló könyves rendezvény az önkormányzat 2,5 millió forintos támogatásával valósulhat meg. Az idei ünnepi könyvhetet június 13-án 15 órakor Jánosi Zoltán József Attila-díjas író nyitja meg a Baross úti színpadon, utána Bognár Szilvia és zenekara szórakoztatja a megjelenteket.
A könyvbemutatókon egyebek mellett Csender Leventével, Szávai Gézával, Zsebők Csabával és Tóth Krisztinával találkozhatnak az érdeklődők.

Gárdonyban található a Velencei-tó térségének legnagyobb könyvtára link , amely azonban jelenleg nem hogy nem látogatható, de el is van zárva a közönség elől - ugyanis építési terület. Az épület, illetve maga az intézmény az elkövetkezendő hónapokban teljes rekonstrukción esik át. A munkálatok szépen haladnak, a tervek szerint augusztus közepén újra megnyithat a könyvtár - mondta el a Fejér Megyei Hírlapnak Tóth István polgármester. Jelenleg, szükségmegoldásként a Nemzedékek Házában tartanak könyvtárügyeletet, ahol mindig van könyvtáros, aki igyekszik az alapköteteket, valamint a sajtót elérhetővé tenni az érdeklődők számára.
- De azonban sajnos nem mindent tudunk ebben az időszakban kölcsönzésre biztosítani, ugyanis a kötetek java része dobozokban várja, hogy visszakerülhessen a helyére. Türelmes a lakosság, valamint a nyaralóink is, akiknek egyébként szintén kedvenc helyszíne a gárdonyi könyvtár - tette hozzá a polgármester.
Új bútorzattal, technikával, valamint további szolgáltatási lehetőségekkel nyit majd meg a könyvtár, köszönhetően egy önkormányzati önrésszel megvalósult pályázatnak. Az összességében közel 55 millió forintos beruházás modern közeggé varázsolja a már régóta megújulásra váró épületet, amelyet a közösségi élet színterévé is tesznek. Tavasztól késő őszig ugyanis a szépen parkosított belső udvaron napvitorlákkal árnyékolt felületeket alakítanak ki, ülőgarnitúrákat tesznek ki, ahol az olvasók frissítőt, kávét is fogyaszthatnak majd. A város intézménye mindemellett új nevet is kap. A tervek szerint Klausz Gáborról nevezik el a könyvtárat.

A kutatási eredmények akkor hitelesek, ha a kutatáshoz használt módszertan egyértelmű, a felmérések reprodukálhatóak. Ezért egyre inkább alapkövetelménnyé válik a kutatási eredmények közlésén túl a felmérések adatainak elérhetővé tétele. Erre példa az amerikai Pew Research Center mely a rendszeresen közreadott módszertanok mellett a nyílt interneten nyilvánossá teszi másodlagos elemzések számára saját kutatási adatait, mégha nem is a legfrissebbeket. A kínált adatcsomagok területei:
- U.S. Politics & Policy
- Journalism & Media
- Internet, Science & Tech
- Religion & Public Life
- Hispanic Trends
- Global Attitudes & Trends
- Social & Demographic Trends
- American Trends Panel
A kutatások USA-központúak, de bőven találhatunk bennük az egész világra, így Magyarországra is vonatkozó adatokat.
A téma azért érdekes könyvtári szempontból, mert a kutatási adatok kezelése - begyűjtés, minősítés, megosztás menedzselése - egyre inkább a könyvtáros (pontosabban: az adatkönyvtáros) illetékességi körébe tartozik. Adatkönyvtárosról bővebben a KIT-ben: link (MG)

Például azzal, hogy az adóbefizetésről szóló tájékoztatóba beleírták, hogy 10 emberből 9 már befizette az idei adóját 7,4 százalékkal növelték az adót időben befizetők arányát Angliában. Az adófelszólító levél viszont Szingapúrban nem működött, mert ott alapból mindenki azt gondolta, hogy a többség befizette az adót, ezért nem lepte meg őket az új információ. Dél-Amerikában viszont elég volt csak annyit írni, hogy a többség befizette az adót és már ennyivel is az angliaihoz hasonló hatást értek el.
Az angliai Behavioural Insight Team (BIT) célja, hogy felismerve az emberek kognitív torzításait segítsenek nekik könnyebben, jobb döntéseket hozni. Ehhez a viselkedési közgazdaságtanból nudge (lökés, nógatás) néven ismert módszertant használják, amelyet a 2017-es Nobel-díj nyertes Richard Thaler és Cass Sunstein ismertettek meg a világgal. Ennek a lényege, hogy úgy irányítja az embereket egyfajta viselkedés felé, hogy se nem korlátozza az addigi választási lehetőségeiket, se nem változtatja meg a preferenciáikat, tehát a döntés teljes egészében az egyéné marad. Mégis, így nagyon pici módosítással nagy eredményeket lehet elérni az emberek viselkedésében.

A napokban nyilvánosságra hozott 2018-as Országos kompetenciamérés eredményeiből kiderül, hogy az előző évekhez képest az országos átlag gyakorlatilag nem változott sem a hatodikos, sem a nyolcadikos, sem a tizedikes diákok esetében matematikából és szövegértésből. Az eredmények nem javultak, de legalább nem is romlottak. "Enyhe ingadozásokat láthatunk a szövegértés és a matematika területén is, amelyek évfolyamonként különböző irányban mutatnak kismértékű eltérést" - írja az Oktatási Hivatal elemzésében. Hozzáteszik: fontos hangsúlyozni, hogy az átlageredményeinek kismértékű változásával párhuzamosan az egyes intézmények szintjén komoly változások történhetnek az eredményekben.
Az adatokból az is kiderül, hogy "egy egész középiskolai képzési forma tanulói (a populáció 21%-a) nem képesek elérni a 6. évfolyam átlagos matematikai és szövegértési képességszintjét sem".

Nemrégiben írtunk a vs.hu archívuma megszüntetésérőllink , esélyes, hogy most a Heti Válasz következik. (MG)
- Az elmúlt napokban Válasz Online kontra Mészáros Lőrincék párharc alakult ki a tavaly bezárt Heti Válasz archívumáért és egyéb jogaiért. Nyilván nem nyerhettünk a pályázaton, így veszélybe került a lap közel 18 évnyi múltja.
A történet dióhéjban: a Heti Választ a második legolvasottabb országos magyar közéleti hetilapként záratták be tavaly nyáron - és azóta is zajlik a kiadó felszámolása. A Válasz Online-t eleve azért hoztuk létre, hogy a múltat ne lehessen végképp eltörölni. Hogy amit csak lehet, átmentsünk a Heti Válasz értékeiből. Hogy fennmaradjon a propagandamentes konzervatív sajtó. Hogy közösségbe szervezzük az értékelvű (azaz nem pártszerű), olvasni és gondolkodni szerető polgárokat. Árgus szemekkel figyeljük tehát az "anyalap" felszámolási eljárását, és természetesen mi is pályáztunk a Heti Válasz szűk 18 évét őrző internetes archívumra (illetve a domainre és a védjegyre), hogy senki ne tudja kiradírozni az újságot a magyar sajtótörténetből. Aztán "váratlanul" lett két vetélytársunk: az egyikük Benyó Zsuzsanna, aki jelenleg két fontos Mészáros Lőrinc-érdekeltség vezetője, a másikuk pedig Vörös József, a felcsúti milliárdos legrégebbi ügyvéd-jobbkeze, a Puskás Akadémia jogi képviselője. Előbbi a minimálár közel negyvenszeresét, 7,9 millió forintot ajánlott a Heti Válasz-jogokért, utóbbi "csak" ötmilliót. Nyilván mindkét összeg nagyságrendekkel több, mint amit mi, az "örökösök", a Válasz Online csapata vállalni tudott (volna). Mészáros emberei végül a spórolósabb megoldást választották: Benyó a tegnapi eredményhirdetés előtt visszalépett, így Vörös ötmillióért viheti a Heti Válasz-hagyatékot. Mi persze nem csüggedünk: olvasóink, előfizetőink támogatásával cikkről cikkre, fényképről fényképre, tégláról téglára építjük fel az új Választ.

Ennek a városi legendának is több változata ismert, de mindegyik a holttestektől, illetve az azok közelségétől való félelmünkre vezethető vissza. A gondolat, hogy valakit a halála után nem szállítanak azonnal el a megfelelő helyre, hanem közöttünk, élők között marad, és a megszokott élet eseményei zajlanak tovább körülötte, számos történetmesélő fantáziáját indította már el. Van olyan verzió, amelyben a munkamániás kolléga lesz rosszul az asztala mellett, de napokig senki nem veszi észre a halálát, mert azt gondolják, csak a munkájába mélyedt bele, egy másik verzió szerint egy könyvtári haláleset marad sokáig észrevétlenül, mert mindenki azt gondolja, hogy a halott csendesen olvasgat - ez utóbbi pedig sajnálatos módon tényleg megtörtént.
1969. november 28-án a 22 éves egyetemista, Betsy Aardsma a Pennsylvania State University könyvtárában link dolgozott egy szemináriumi dolgozatán, amikor valaki egyetlen késszúrással végzett vele. A szúrás a lány szívét találta el, főleg belső vérzést okozott, ráadásul Betsy egy piros ruhát viselt, így még nehezebb volt észrevenni a viszonylag kis mennyiségű vért, még a később kihívott mentők is arra gyanakodtak, hogy a lány talán csak rohamot kapott - a szúrt sebet már csak a kórházban, a boncoláskor vették észre. 48 évvel később Betsy Aardsma gyilkosa még mindig ismeretlen, de a Pennsylvania State Police nyitva tartja a szomorú ügy aktáját.

Belekezdenétek a kötelezők olvasásába, de a helyi könyvtár már bezárt a nyári szünetre? Szuper oldalakat és appot ajánlunk, amelyeken jó eséllyel megtaláljátok ezeket a műveket, de ha a nyaraláshoz kerestek egy jó regényt, akkor is találtok kedvetekre valót.
- A MEK-en (Magyar Elektronikus Könyvtár) link való böngészés a legegyszerűbb módja az olvasmányok megszerzésére. Itt rengeteg kötelező elérhető teljesen ingyen, és akár ebook olvasóra is le tudjátok tölteni.
- Kötelező olvasmányok app link - Ez az androidos applikáció a MEK által létrehozott alkalmazás. Ezen keresztül akár hangoskönyv formájában is feldolgozhatjátok a kötelező olvasmányaitokat. A Szigeti veszedelemtől Az ember tragédiáján át még az Egri csillagokat is megtaláljátok rajta, de világirodalmi művek közül is válogathattok. Ha tehát telefonról szeretnétek olvasni, vagy éppen hallgatni a kötelezőket, ez az app remek választás lehet.
- DIA - A PIM (Petőfi Irodalmi Múzeum) Digitális Irodalmi Akadémia oldalán link megtaláljátok a kortárs magyar szerzők digitális könyvtárát, ahol szintén megtalálható jó néhány kötelező olvasmány, amelyet online olvashattok.

Új honlapot indított egy ötfős csapat azzal a céllal, hogy a magyarországi Holokauszthoz köthető fényképekből minél többet próbáljon meg összegyűjteni, minden lehetséges forrásból, intézményektől és magánszemélyektől egyaránt. A honlap indításáról június 21-én tartott sajtótájékoztatójukon számoltak be. Sajtóanyagukban egyebek közt ez olvasható:
A csoport célja összegyűjteni és internetes katalógusban elérhetővé tenni minden már fellelhető és csak később előkerülő olyan fényképet, amely a magyarországi holokauszt történeteit ábrázolja.
Eltűnhet-e hatszázezer ember nyom nélkül? 1944-ben sokszázezer magyarországi zsidónak kellett előbb sárga csillagot viselnie, gettóba vagy csillagos házba költöznie mielőtt minden településről összeszedték, kifosztották majd elhurcolták őket - legnagyobb számban a biztos halálba. Minderről az ország szeme előtt játszódó eseménysorozatról alig-alig ismerünk fényképeket. Pedig akkoriban a fotózás már elfogadott középosztálybéli hobbi volt, igen sokan rendelkeztek fényképezőgéppel, s készítettek fotókat még a háborús időkben is. A szemük előtt játszódó deportálásokat nem örökítették meg, vagy ha igen később a képeket eldugták, megsemmisítették - nem tudjuk. Csak azt, hogy nagyon kevés fotón tudjuk bemutatni a történteket, ráadásul a meglévő képek sem mindig hozzáférhetőek vagy közismertek.